Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)

1923-11-15 / 46. szám

— 340 —

ségletek címei jogerősen megállapittattak. Eszerint csupán a szükségletek időközben megváltozott összegei és az azok fedezésére vonatkozó rendelkezések tekintetében kell pótlólag intézkedni és a költségvetést esetleg kiegészíteni. A községekre (városokra) vonatkozólag különösen a következőket tartom szükségesnek közölni. A községek (városok) háztartási egyensúlyának rendezését — ahol annak szüksége felmerül — első sorban pótköltségvetéssel kell megoldani. Nem szükséges pótköltségvetés ott, ahol egyedül csak arról lehet szó, hogy a költségvetés eredeti összeállításában felvett összegék a pénzérték hanyatlása következtében változást szenvedtek. Ebben az esetben a pótköltségvetés készítése már abból az okból is mellőzhető, mivel a pénzünk meg nem állapodott értéke esetleg további eltolódást szenvedhet, ami ismét újabb pótköltségvetés készítését tenné szükségessé anélkül, hogy előre látható volna annak változatlan megmaradása. Az előirányzott kiadások összegének túllépése egyébként magának a zárszámadásnak tárgyalása során igazolható s ugyancsak a zárszámadás tárgyalása alkalmával lesznek mérlegelhetők az időközben hatályba lépett törvényes rendelkezésekből keletkezett bevételek. Mellőzhető tehát a pótköltségvetés készítése, ha pótadókivetéste szükség nem volt, ellenben nem lehet attól eltekintem, ha a község (város) pótadókivetéshez kénytelen folyamodni. — Szükségessé teszi a pótköltségvetést pótadó kivetése esetében még az a körülmény, hogy a községek (városok) az időközben életbelépett törvények alapján újabb bevételi forrásokhoz jutottak, amelyekről, vagy amelyeknek pénzügyi kihatásáról az 1923. évi rendes költségvetés elkészítése idejében még tudomásuk nem lehetett, azt kellő mértékben számításba sem vehették, holott az ezeken az alapokon nyert bevételek a pótadó kivetési kulcsára lényeges kihatást gyakorolhatnak. A pótköltségvetésben ezek szerint a kiadási tételek összegszerű megállapításának módosításán kívül az uj bevételi forrásokból várható bevételek is mérlegelendők lesznek Nemkülönben ki kell terjeszkedni a községi közszolgálati alkalmazottak illetményrendezése tárgyában időközben kiadott felsőbb rendeletek kihatására.

Az előadottakra tekintettel a pótköltségvetés készítésénél a következőkre kell különös figyelemmel lenni :

A rendszeresített, állandó, állásban álló közszolgálati alkalmazottak személyi kiadásainál 1923. évi julius hó 1. napjától kezdődő esedékességgel mindennemű készpénzjárandóságot, legyen az a rendes fizetés alkotórésze vagy bármi néven nevezett készpénzbeli járandóság, (segélyek, pótlékok stb.) a pótköltségvetés készítésénél, mint kiadást számításon kívül kell hagyni, mert a rendszeresített állandó álláson alkalmazott községi tisztviselők illetményei 1923. évi julius hó 1. napjától kezdve nem a községi pénztárból fizettetnek, hanem az állam terhére megfelelő vármegyei alapból folyósittatnak, továbbá, mert a községi alkalmazottak egységes illetményeinek megállapítása alkalmával a községi pénztárból juttatott minden készpénzjárandóság megszüntettetett. Ugyancsak a kiadások előirányzásánál kell gondoskodni arról, hogy ahol az elölhivat- kozott 252955—1922. B. M. számú körrendeletben nyert felhatalmazás alapján a község (város) birtokában és kezelésében álló alapokból függő kölcsönöket vettek igénybe, azok a megfelő kamattérittéssel visszatérittessenek. A bevételi előirányzatban be kell állítani azokat a várható bevételeket, amelyeket a községnek (városnak) időközben joga nyilt. Így az 1922: XXIII tc.-beg megállapított általános keresiti adókból az általános forgalmi adókezelési jutalékból, az 1923: XXXIII. te. 3. §-a alapján kiadott 121100—1923. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében kivethető borital és husfogyasztási adókból, valamint a község területén fogyasztott sör és égetett szeszes italok és folyadékok után szedhető sör, illetőleg szeszfogyasztási adó pótlékokból várható bevételeket.

Az ekép előirányzott bevételek után fedezetlenül maradt szükséglet szabja meg az igénybeveendö községi (városi) pótadó aránykulcsát. A pótköltségvetést ugyan felsőbb jóváhagyás végett fel kell terjeszteni, azonban az abban megállapított pótadö kivetési kulcs alapján az adókivetési munkálatok, még a pótköltségvetés felsőbb tárgyalása előtt megkezdendök.

A pótadó és a községek (városok) illető általános kereseti adó kivetése tekintetében még a következőkre hívom fel a figyelmét.

Minthogy a közadók kezeléséről alkotott 1923: VII. tc.>nek a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről szóló rendelkezései, a törvény végrehajtása tárgyában 1923. évi 7000. szám alatt kiadott pénzügyminiszteri utasítás 85. §-a értelmében 1924. évi január hó 1-én életbe lépnek, nehogy az életbeléptetés nehézségekbe ütközzék, de más oldalról a községi (városi) háztartás mielőbbi rendbehozása céljából az 1923. évi pótadót (ideértve az útadót is) a lehető legrövidebb idő alatt, ha lehet, még folyó évi november hónapban ki kell vetni. Ahol az előző évi kivetések vagy az előző évi pótadófőkönyvek lezárása körül bárhol, bármilyen hátralék állana fenn, ezt haladéktalanul rendezni kell. Csakis ezeken az utakon érhető el, hogy a pótadók még a folyó évben beszedhetők és a pótadófőkönyvek lerovási része 1924. évi január hónapban lezárhatók lesznek. Az 1923. évi általános kereseti adók kivetését a pénzügyigazgatóság által kiadott lajstromok kézhezvétele után sürgősen joganatositani kell, úgy hogy a fizetési meghagyások esetleg még október hó folyamán kézbesíthetők legyenek. Megjegyzem, hogy az 1923. évben az általános kereseti adó kivetésénél öt százaléknál magasabb kivetési kulcsot alkalmazni nem szabad és hogy a folyó évre ennek a kivetési kulcsnak a felemelését a pénzügy- miniszter engedélyezni nem fogja, ily arányban tehát előterjesztést sem lehet tenni.

Felhívom a községi és körjegyző és a r. t. városi polgármester urakat, hogy ezen rendeletet pontosan és sürgősen hajtsák végre, a járási főszolgabíró urakat pedig a tett intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

Szombathely, 1923. november 6. Herbst Géza s. k. alispán.

Másolat: Magyar királyi Belügyminiszter 11909—1923. B. M. számú körrendelet. A községi illetőségi bizonyítványok kiállítása tárgyában. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.) Tudomásomra jutott, hogy az illetőségi bizonyítványok kiállítására hivatott hatóságok gyakran elismerik a községi illetőséget olyan személyeknek, akik a trianoni békeszerződés életbelépését megelőzően, vagyis már 1921. julius hó 26-ika előtt 1 évnél hosszabb időn keresztül Magyarországnak a trianoni békeszerződés alapján elszakított részeiben