Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)
1923-11-01 / 44. szám
■Väsvármegye Hivatalos Capja T. Körjegyzőségnek Tép A. i 923N0V.10. Csonka-Magyarország nem ország. Egész Magyarországjmennyország! XXI. évfolyam. Szombathely, 1923. november. 1. 44. sz. Előfizetési ár: Egész évre 2000.— korona. Hivatalos hirdetések a lap szerkesztőjéhez küldendők. Hirdetési dijak t 1—50 szóig 300 korona, mtaden további 100 szóig 300 korona. Megjelenik minden csütörtökön VASVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA Szerkesztő: dr. HORVÁTH KÁLMÁN várm. főjegyző (Vármegyeház). I. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok. Kivonat Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 1923. évi szeptember hó 17-én és folytatva tartolt évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 3238—1923. szám. Tárgy: A vármegye alispánja előterjeszti, hogy a lótenyésztésről szóló 19057—1900. számú, illetve a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló 847—1915. számú várm. szabályrendeletekben megállapított tenyészapaállatvizsgálati dijak a pénzértékelésében beállott óriási csökkenés következtében a jelenlegi viszonyoknak nem felelnek meg és abból a tenyészapaállatvizsgálat költségei nem fedezhetők, azért kéri, hogy a vizsgálati dij a folyó évre tenyészménelT'után 750 korona, tenyészbikák után 500 korona és tenyészkanok után 250 koronában állapíttassák meg, a jövőre nézve pedig hatalmaztassék fel a vármegye alispánja, miszerint ezen vizsgálati dijakat azon mérvben emelhesse fel, amily mérvben a tisztviselői napi és utidijak felemeltetnek. Q Véghatározat. .Vasvármegye törvényhatósági bizottsága tárgyalás alá vette a vármegye alispánjának fenti tárgyú előterjesztését, ennek eredményekép az állandó választmány határozati javaslatának elfogadásával elhatározza, hogy az előterjesztésnek helyt adva a vizsgálati dijakat a folyó 1923. évre tenyészmének után 750 koronában, tenyészbikák után 500 koronában és tenyészkanok után 250 koronában állapítja meg. A jövőre nézve pedig felhatalmazza a vármegye alispánját a tenyészapaállatvizsgálati dijaknak oly mérvben leendő felemelésére, amily mérvben a vizsgálaton résztvevő tisztviselők napi és utídijai felemeltetnek. Ehhez képest a 19057- 1900 sz. várm. szabályrendelet 9. §-a illetve a 847—915 sz. vármegyei szabályrendelet 6. §-a a fenti értelemben módosul és e szakaszok módosított szövege alábbiakban állapittatik meg: a 19057—1900 sz. várm. szabályrendelet 9. §-ának uj szövege a következő: „A ménvizsgálatokért minden mén után 1923. évre 750 korona, a további években pedig a vármegye alispánja által évről-évre megállapítandó vizsgálati dij fizetendő, melyet a járási főszolgabíró, illetőleg polgármester szed be és azt a vármegyei mezőgazdasági alappénztárba beszállítja“. A 847—1915 sz. vármegyei szabályrendelet 6. §-ának uj szövege a következő: „A felmerült költségek fedezésére minden megvizsgált, vagy vizsgálat alá tartozó bika után 1923. évre 500 korona, kan vagy kos után 250 K, a további években pedig a vármegye alispánja által évről-évre megállapítandó vizsgálati dij szedetik a községtől, illetve az egyes tulajdonosoktól. Ezen dijakat a járási főszolgabíró (polgármester) szedi be s a vármegyei mezőgazdasági alap javára az adóhivatalnál befizeti. A vizsgálatban résztvevő tisztviselők rendes illetményeket, a közszolgálatban nem álló egyének pedig a VIII. fizetési osztályú tisztviselők részére megállapított napi és utidijakat számíthatják fel. A számlákat a vármegyei mezőgazdasági pénztár fizeti ki. A gazdasági felügyelő útiköltségei a föld- mivelésügyi miniszteri tárca terhére számítandók fel. Amennyiben a költségek, a vizsgálati dijak által fedezve nem volnának, a még szükséges összeg a vármegye valamely e célra fordítható más (állategészségügyi, ebadó stb.) alapjaiból fizettetik ki“. A 19057—1900, illetve 847—1915 számú vármegyei szabályrendelet többi szakaszai változatlanul érvényben maradnak.
