Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1922. január-december (20. évfolyam, 1-52. szám)
1922-04-13 / 14-15. szám
88 — mert a belügyminiszter ur a virm. törvényhatósági bizottságinak 1904 augusztus 29 én tartott évnegyedei közgyűlésében hozott 14414 904. számú végha ározatát, amelyben kimondatott, hagy »a várm. árvaszék hivatalos helyiségében a törvényhatósági távbeszél'nek egy állomását létesíti -és a bevezetés és előfizetési költségeket, tekintettel arra, kogy e távbeszélő különösen az állami gyermekmenhellyel, az elhagy ;tt gyermekek érdekében való gyors érintkezést szolgálj a, a gyámpéiztári tartalékalapn ík az 1904 X te. folytán felszabaduló vármogyei alkalmazottak illetményeihez való hozxájárulásából szavazza meg“ a törvényhatósági bizottság 10079—904. számú rendeletével jóváhagyta s mert a m. kir. belügyminiszter ur 1934 október 24 én a vármegye főispánjához intézett 100312 —934 számú leiratában kimondatta, hogy „amennyiben a távbeszélő felállítását, különösen a gyermekvédelmi érdekek gyámha'ósági támogatása teszi tényleg elődázhatatlanul szükségessé, a költségek fedezése iránt mődjtain állatid a v rmegye közönségének a gyámpénztári tartalékalap igénybevételével gondoskodni.“ Mely véghatározat a Vármegyei Hivatalos Lap I. rovatában közzé eendő s a felebbezési határidő lejárta után jóváhagyás végett a m kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Miről a vármegye alispánja és a Varmegyei Hivatalos Lap szerkesztője H, értesittetnek. Jegyezte és kiad a: dr. Horváth, sk. vm. főjegyző KIVONAT. Vasvármegye törvényhatósági bizottságinak Szombathelyen, 1922. évi február hó 20 án és folytatva tartó t évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 2015-1922. szám. Tárgy: A kgreskedelemOgyi miniszter u.nak 50057—921. számú leirata a törvényhatósági közúti alap terhére alkalmazottak részére ideig'enes pótléknak megszavazáaa iránt. VÉGHATAROZAT. Vasvármegye törvényhatósági bizotisága tárgyalván a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák 50057-921 számú leiratát, amellyel elrendelte, hogy a beldgyminiszte urnák 42915 920, számú körrendeletével a vármegyei alkalmazottaknak engedélyezett az 1919 január 1 tői kezdődöleg, az u. n. népköztársaság ideje alatt történt állami státusrendezés felülvizsgálatáig, nyugdíjba be nem számítható és a háborussegéy megállapításánál számításba nem vehető ideiglenes pótlékokkal teljesen egyező feltételek mellett egészen azonos ideiglenes pótléknak a közúti alkalmazottak ré4zére 1919 január 1-ig visszamenőleg a közű i alap terhére való megszavazása tárgyiban határozat hozassák, elhatározza, hogy miután a törvényhatósági utbiztosok illetményei már korábban, 1920 január 1-től kezdődőleg, a törvényhatósági u.kaparőkéi pedig az 1919 augusztus 1-től kezdödőieg az állami ulmesterek, illetve utkaparók illetményeivel teljesen azonos módon rendeztettek, az ut- kaparók ezenfelül 1919 április I ig visszamenőleg munkabérrendezési küönbözetet is kaptak, az utbiztosaknak az 1919 évre, az utkaparőknak pedig az 1919. év első negyedére engedélyez stálu»rendezési pótlékot. Ezen pótlék az államépiiészeti hivatal áltel összeállított ki nutatásban megnevezett alkalmazottaknak és csakis a kimutatásban feltüntetett ősszegek erejéig engedélyeztetik a várm. közúti alap terhére. A kimutatásban csakis azok az alkalmazottak foglaltattak bele, akik jelenleg is szolgálatot teljssltenek, vagy mint nyugdíjasok meg nem szállott területen laknak. Az ekként megszavazott pótlék összege 17550 koronát lesz ki INDOKOLÁS. „A törvényhatósági utbiztosok fizetése a 2837-1921. szám alatt hozott törvényhatósági bizottsági határozattal 1920. évi január 1-től kezáődőleg rendeztetett, illetve fizetésük az állami utmesterekéve! egyenlővé tétetett. E szeri t az utblztosoknak stá’usrendezési pótlékra csak 1919. évre lehet igényük és pedig, mivel a tanácskormány idejében munkabérrendezési különbözeiben nem részesültek az egész esztendőre. Az állam- építészeti hivató által összeállítóit kimutatás szerint erre a célra az altisztek részére megállapított évi 800 K val számitva összezen 6000 K ra van szükség. Az utkaparók fizetése a 17935 — 1919. számú lőrvénykatősági bizottsági határozattal 1919, é/i augusztus 1 tői kezdve rendeztetett. Mivel pedig az utkaparók a tanácskor mány ideje alatt a munkabérrendezési küiönbözétet is megkapták, pótlékra csupán 1919. év első negyedére lehet igényük, vágyik a szolgák részére megállapított évi 600 K egy negyed részére, azaz fejeiként 150 K-ra. Ezen az aiapon a bemutatott kimutatás szerin erre a célra 11550 K szükséges. A kimutatásokban a megszá.'lot! területen levők n m vétettek fel, ámbár az időben még azok is szolgálatot teljesítettek. A kereskedelemügyi miniszter ur 96870—921. számú rendelete szerint a: elszakított részeken lakóknak régebbi illetményeikből esedékes ősszeget csak az illetők saját kezéhez fizethetők ki, tehát e célból mindegyiküknek Szombathelyen kellene jelentkezni illetményééri, ami minden bizonnyal nagyobb költséggel járna rájuk nézve, mint amit ez a csekély különbözet kitenné, a pénzügyminisiter ur pedig betiltotta, hogy az elszakított területen maradt alkalmazottak vagy nyugdíjasok részére bármily fizetés eszközöltessék. Ez okn:l fogva akként kellett határozni, hogy a szóban levő különbözetek csak a jelenleg is szolgálatban levő, valamint a3 itt lakó, időközben nyugdíjazott utbiztosoknak és utkaparőknak engedélyeztessék. Mely végbatározat a várm hív. lap 1. rovatában kö zéteendö és a 15 napi felebbezési határidő lejária után kormányhatósági jóváhagyás végeit a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urkoz felterjesztendő. Miről a vármegye alispánja, a m. kir. államépiiészeti hivatal és a vármegyei hivatalos lap szerkesztője értesittetnek. Jegyezte és kiadta: dr. Horváth s. k., vm, főjegyző.
