Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-29 / 52. szám
- 428 Kötelezvény (időslevél) taitslesitése. 15. § A kötelezvények a köfcsöntverő és két tinu által viló aláírási községekben a községi elöljáróság előtt történik, amely az aláiráira von? tkozó Is a köz ség pecsét|ével ellátott záradékot vezet a kötelezvényre. Abbéi a záradékban s községi eiöjáróiáj bizonyltja, hogy az aláírókat személyesen ismeri, vagy hogy a jelenlevő és az elöljáróság által személyeim Ismert két ügyleti tanú a személyazonosságot igazolta, továbbá, bogy a kOlcsOnvevO a már teljes szOvrgében kiállított kötelezvényt az elöljáróság jelenlétiben a kite t napos irta alá amennyiben nrdig az tdós olvaini és irni nem tud. a kötelezvény (idóilevé) tartama tz ált i la értett nyelven megmagyaráztatott és kézjegyével elíáttatott. A hitelesítési záradékban azt is igazolt i ke'!, hogy is adós azonoa személy, az általa felajánlott és az aláirt kötelezvény siövegében felsorolt ingatlanok telekkönyvi fulaidoRoiával. V rosokban a kötelezvény aláírásának hitelesítéséi, ai adásnak a telekkönyvi tulajdonossal való azonossága igazolását a községi elö járóság részére előlit ugyanazon tartalomra záradékkal az illető város polgármestere a tanácsnak az aláirás bironyifáiára jogot ült egyik tagjával együtt és a város hivatalos peciétjének alkalmazása ro-M-ff pt*közli. Az 1886 XXII í. c. VII. feliében és az 1877. XX t. c 299 §-sbm, illetve a» 55300 - 903. B. M. sz. szabályzat 59 *■« illetve az 55200 - 903. B. M. sz. szabályzat 73. §-ában megállaploti fele Ő ség szándék tartalmának valóságát igazoló tisztviselőre is kitérj-d. Ha a vármegye terüie én kivett esO helyen törté rik a kötelezvény, aláírása ezt a kir. körjegyző, vagy a kir. járáibitóság álla! minden esetben hitelesíttetni keil. Ezt az u’óbbi hi'eleiüést az árvss'ék a fennforgó eset körülményeihez képest a vármegye területén te js- sitett aláírásokra nézve is m-gköretelbeli. A mennyiben a kölcsönre őket az árvaszéknek Iegtlább két ülnOkr, ivagy egy Üinöbe és az árvaszéki ügyésze személyesei ismeii, úgy az adóslevél ezek előtt is aláírható s az azonossági záradékot ez esetben a hntnevezettek kötelesek íz adóslevélre reávezetni. A megszavazott kölcsön kiutalása. 16 § A kOIcsön kiutalása csak akkor rendelhető el, ha az ed*«: i) a 123000—1902 B. M. szám alatt kiadóit gyámpinztári uasiiáirrak s illetve a kö’csönt engedélyeid hattrozitbin megszabott feltételeknek megfelelő módon kiállított s szibtiyszerü telekkönyvi bekeblezési záradékkal ellátott kötelez*ényt (adóslevelei) brrnutatfa, t) A köcsön bekebelezésével járó illeték befizetését ieazolti; c) A lejárt íflzbiztoii’ási dijváltó beváltását s amennyiben a tűzbiztosítás hjárt volna, innak megnyitását igazolta; d) Az ingatlan utón tvjárt sdók és köztartozások, további a gyámpénztári köciönt megesz?leg bekib lezett terhek hjart kimaiaimk kifi elésére vonatkozó nyugtát, végül a gyámp n* ár köve eléiét a kielégitéii rangsorban megelőző jelzálogos követelésre vonatkozó kötelezvény (‘.dótle?é)> hiteles másolatát bemuatta; e) s a BötciOaengedélyező határozstbin megsza bott egvéb feltételek tejes!élét igtzolta. 17. § A kölcsönösszeget a köiciöntvevö szabályszerűen kiállított és felbélyegezett nyugtája ellenében, a legközelebbi január, illetve juHus hó 1 éig esedékes kamat után, rendszerint az adós kezéhez kall k fizetni, de hí a kölcsön természete megkívánja, kélönösen konverziók keresztül vitele esetén, a kö cíör.összrg sz ügyész kezéhez is liétalbatő, aki a kölcsönnek első helyen való bekebelezéséről ez esetben gondoskodik, az érdekeltekkel elszámol, az eljárásról felvett jegyzőkönyvet az agós8il aláíratja és azt az árvasiékhez záros határidőn belül beterjeszti. Kötelezvény (adólevél) stb. őrzése. 18. § A kötelezvényt ( dóslevelet) a gyámpénztár követésinek bekebelezését e rendelő telekkönyvi végzést és a bekebelezést rgizoió telekkönyvi kivoiaio', valamint az adó és bees ési bizonyítványt és a tüifcárbiz-/ tohitisi kötvényt az u'olsó dijköielezvinnye! együtt megőrzés végett a gyámpé«tárban keli elhelyezni, mely azoktól jegyzéket vezetni tartosik. A kölcsön visssafize'ése. 19 § Adós a neki kölcsönzött összeget busz év ilatt fél évi uosgos részletekben az év január fis ju ius havénsk első napj in kö eles förlrsztni. J gsbm áll azonban az árvaszeknek a hsfá idő lejárta előtt is bárom havi előzetes felmondás mel'eti skár sz egész kölcsön ö s égnék, akár egy részének visizafiretéiét sz adóstól köve'elni Hí pedg az idős sz <v január és julius hó első nspjtin a kamatokat vagy a löké rószteeket bs nem fizMné, vagy ha a házra engedélyeseit kölcsönöknél a tűzkár biztosítási össz'g k fizetést rsetenkint a gyim- pínstirnál nem igazclns, vagy az épület (ókorban tartására gondot neu foreiuna, vegy ha a kikötött fellé- fehket egyébkén! be nem lar aná és vénül ha a 123 00C—1992 B M. sz. gyámp nztári utasítás 66. § anas harmadik beküldésében jelzett esetben mulasztás történnék, a kö c ön felmondás nélkül is azonnal l*jár'n«k tekinthető és a szsbáty endeletnek ebben a § ában megállapított ktriaianiiáii (some) dijai együtt behajtható. Elemi ers pások, rendki -U i károsodások, vagy egyéb méltánylást érdemlő köiüiméryek alapján az adós kérelmére az árvmétr, ha a gyám pénztár érdekeit veiztly fenyegeti, késedelmi kamat fizetésének kö e ezö megállapodása mellett legfeljebb egy - évig terjedhető halasztás! adhat. Hí az adós elmulssz'oít köielrzefís'glnek pótlólag meife'el és a Hmerült költségeket is kifizette, sz árvaszék — saját felelőssége mellett — a kölcsönt az eredeti filéíe’ek melett, a kárhlanitási (storm) dj lefizetése nélkül az adósnál továbbra is me»(hagyh*t|i. Jvában ál az adósaik is az év jsnuár, illetve julius 1 löl keidfldö hatál yai hat havi felmondás melleit és az árviszék hozzájáiu ásával az egész kölcsönösszeget v?g? arnak egy réstét vissz fizetni. Ebben az esetbm azonban-az adós 3 százalék kártalanitási (stern?) d jat is kötetes fizetn*. Az adós 3 százalék kártalanítási dijat tartozik ízelni abban az esetben is, ha a kö csönösszeget idő elölt ízért fi éti visza, mert ízt id)s cruasiMss miatt sz ár viszik kénytelen volt felmondani, illet re behajtani. A gyámpénztári tartalékalap javára levonható jutalékok. 20. § A gyimhifőság alatt átlóknak a gr*moénx- lá'bin kebelt tőkepénzeik után befdyí és a 1330C0— 1901. B. M szám alatt kibocsátót „G/. U.“ bO. §. érceimében kiszámított kamatjárandőságból 1 siázalékoi