Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1921-07-21 / 29. szám

— 277 —

noch kei der schwedischen kgl. Gesellschatt in Washington eingeteilten Konsul I. Klasse Dr. Karl Winter (Adresse: Dr. Charles Winter, hungarian consul C/O Royal Svedisch Legation, Washington D. C) in den zum ' gewöhnlichen Geschäftsgänge gehörenden Angelegenheiten aber an eines der bereits über eine Schutzsektion für ungarische Interessen verfügenden schwedischen kgl. Konsulate in Newyork, Chicago, Pittsburg oder CleveT land (Briefadresse: Royal Svedish Consulate Departement for Hungarian Interests, New-York N. Y., Chi- kago III., Pittsburg Pa Cheveland) wenden mögen. Budapest, am 22 Juni 1921. Ráday.

Zahl 13208-1921.T

An sämtliche Herren Bezirks-Oberstuhlrichter

und Bürgermeister! >

Wird zwecks Kenntnisnahme, Einhaltung und Ver* lautbarung an die Interessenten ausgefolgt.

Szombathely, am 7. Juli 1921.

Für den Vizegespan:

Dr. Koloman Horváth m. p- Komitatsobernotar.

Igen sürgős. Saját kezéhez. Másolat: 45646—r9a 1 B. M. XI. f. o. számú körrendelet. Amerikába szóló útlevelek szabályszerű kiállítása tárgyában. Valamennyi ullovólkiállitó hatóságnak. Az Amerikáha szóló útlevél kérelmek elbírálása é«s a kivándorlás ellenőrzése tárgyában az 1921. évi 12.000 B. M. szám .alatt hivatali elődöm által kiadott körrendeletben a hatóságok az Amerikába szóló útlevelek kiállítását illetőleg részletes utasítással lettek ellátva. Ennek dacára nap-nap után észlelem, hogy egyes utlevélkiállitó hatóságok ezen útlevelek kiállításánál még most sem járnak el kellő körültekintéssel, ugylátszik rosszul értelmezik a kivándorlásról szóló 1909 .II. t-c. megalkotásának úgyszólván egyedüli és legfőbb célja az országból kivándorlóknak védelme és minden károsodástól való megvédése volt. Ezen célt szolgálja a térvény azon rendelkezése, hogy kivándorlók szállításával csak erre engedéllyel bíró vállalkozó foglalkozhatik. (Törvény 6. §-a) Az engedéllyel bíró vállalkozó ugyanis köteles Magyarország területére helyettest állítani is köteles magát az engedély alapján', folytatott egész üzlete tekintetében a magyar törvényeknek ás a magyar bírói és közigazgatási hatóságoknak alávetni, aminek folytán a vállalkozó a magyar kormány közegeinek ellenőrzése alatt áll s pedig nem csupán itteni működését illetőleg, hanem az ellenőrzés kiterjed kikötőire és hajóira is (T. 7. §. 3. pontja) és b)L bekezdás és 28. §. úgy, hogy az ilyen vállalat hajóján utazó kivándorlót szülőfalujától egészen Amerikában való partraszállásáig az állam oltalmába veszi és ha esetleg mégis érné őt ezen idő alatt valami károsodás, módjában áll az államnak részére az őt megillető kártérítést kieszközölni. Ezen a kivándorlókkal szemben fennálló kötelezettségek fedezésére szolgálnak azok az óvadékok is, melyeket á szállító vállalkozó maga és helyettese után letesz. (T. 2. §.) Ezen felül még módjában van a kormánynak a kötelezettségeit nem teljesítő szállitó-vállalkozót, helyettesét, sőt hajóvezetőjét kötelezettségeinek betartására igen súlyos bírságokkal is szorítani. (T. 45. és 46. §§-ai). A magyar kormány tehát a kivándorlók érdekében jár, midőn az 1909. II. t-c. pontos végrehajtását ellenőrzi és nem engedi, hogy a

tengerentúlra kivándorlók nem engedélyezett hajósvállalatok hajóin tegyék meg az utat Amerikába és ilyen módon esetleg károsodásnak, kizsákmányolásnak Ilyenek kitéve, vagy pedig, a nem kellő ellátás folytán egészségükben legyenek veszélyeztetve. Avégett, hogy, a kivándorlók tehát mindazok, kiket az állam különös pltal- mában óhajt részesíteni, más tiltásoktól könnyen megkülönböztethetők és igy a hatóságok által a szükséges pártfogásban részesíthetők legyenek?; az illetők már az 1904. évi 70.000. B. M. számú utasítás a4- §-ában foglalt rendelkezés szerint oly, útlevéllel látandók el, melyben az utazás célja gyanánt »Kivándorlás« van bejegyezve. Miután pedig az 1909. II. t-c. rendelkezései csak a kivándorlókra vonatkoznak, igy természetesen elsősorban csak azok esnek ezen törvény oltalma alá, kiknek útlevele »Kivándorlás«-ra szól. Oly egyének tehát, -kiknek útlevele nem kivándorlás céljából lett kiállítva, rendesen nem részesülnek a megfelelő oltalomban, mert felette könnyen nem engedélyezett hajós társaságokhoz kerülnek, ezek által is elszálíittatnak és igy ezeknek védelméről a magyar állam kellőkép nem gondoskodhatok. Különösen veszedelmes pedig ez ma, amidőn a hajós- társaságok egy része a háború által eléggé rongált hajók felelt rendelkezik csupán, másrészt úgyszólván hétről- hétre alakulnak hangzatos nevek alatt uj hajósválla- ialok, melyek egy-két régi német hajót megvásárolva hajósvonalat indítanak Amerikába, s mindent ígérnek és elhíresztelnek, hogy utasokhoz jussanak. Éppen ezen körülményre való tekintettel fontos, hogy az utfeVélki- állitó hatóságok a tengerentúlra szóló útlevelek kiállításánál fokozottabb figyelemmel legyenek arra, hogy a kivándorlási törvény intenciójához képest mindazok, kik kivándorlóknak minősitondők, oly utlevélll látandók el, melyben az utazás célja gyanánt »Kivándorlás« van belejegyezve, mert az ily útlevelek birtokosait nem engedélyezett hajóstársaság el nem szállítja s pedig egyfelől azért, mert ha ezt megkísérelné, az 1909. II. t-c. 38. §i-ába ütköző és hat hónaptól három évig terjedhető fogházzal .és Í1000 K-tóI 4ooo K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, másrészt pedig azért, mert az ország határán levő állomásokon mindazoktól, kiknek útlevele »Kivándorlás«-ra szól, megkívánja az ellenőrzést gyakorló rendőri hatóság, hogy az illetők az engedéllyel biró szállító vállalkozóval megkötött szabályszerű szállítási szerződést is mutassák fel. Tekintettel arra, hogy a múltban egyes utlevélkiállitó hatóságok részint az 1920. évi

12.000 B. M. számú körrendelet helytelen értelmezése, részint pedig az útlevél kérelemnek nem kellő alapossággal történő elbírálása folytán nagyszámú kivándorlónak állítottak ki »családi ügy«-re, »atyjához utazik«, rokonaihoz utazik«, »látogatásra« stb. szóló útleveleket, s nem engedélyezett hajóstársaságoknak módjukban Volt nagyszámú kivándorlót az országból kiszállítani, s ilykép az 1909. II. t-c.-nek a kivándorlók megóvását célzó rendelkezése? tényleg foganatosítást nem nyertek. Egyes hatóságok ezen eljárásának következménye volt tehát az, hogy a nem engedélyezett ha jós társaságok működését továbbra is (akadálytalanul folytathatván, nem tartották szükségesnek magukat a törvény rendelkezéseinek alávetni és a szállítási engedélyt kérelmezni, sőt nem riadtak meg attól sem, hogy üzletük érdekében a kivándorlókat többféle hamis híreszteléssel iparkodjanak magúknak megszerezni. így elhíresztelték az országban, hogy a törvényeink rendelkezéseinek magát alávetett és szabályszerű engedéllyel biró Cunard hajóstársaság a ki- \ándorlókkal nem köt szállítási szerződést, továbbá hogy a budapesti Amerikai Missió a kivándorlása szóló.