Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-30 / 26. szám

— 248 körrendeletében (I. B. K\ 1918. évf. 607. lap), a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur pedig 5oi 40—1918. sz. rendeletében intézkedett! a mozdonyszikrák által a lábon jállö s a learatott gabonában okozhat^ tűzkárok megelőzése tekintetében. Sajnálattal szereztem tudomást arról, bogy e rendeletek pontos végrehajtására a köz- igazgatási hatóságiak kellő gondot nem fordítottak és ennek tudható be, hogy főként a vasulf mentén levő (mezei terményekben okozott a tjiiz legtöbb és legszámottevőbb pusztítást. Ennélfogva a tűzvésznek ebben a tekintetben való elhárítása céljából a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urraí egyetértőig a következőket rendelem. 1. A pályamenli birtokosok, illetve bérlők |á mezei termények learatását ott, ahol a termés egyenlően beérett, a vasúthoz legközelebb eső részén tartoznak megkezdeni. A biehordásra kész mezei termények a vasúti vonalak mentén általában minél mesz- szebbre, de legalább 100 méter távolságra helyezendők el. Azok a termelők, akiknek birtokán a termény ily távolságra á terület keskenységénél fogva el nem helyezhető, terményeiket onnan saját érdekükben is a legrövidebb idő alatt elhordani kötelesek. 3. A pálya- menti gazdaközönség a tarlót a vasút felől közvetlenül az aratók nyomában lépésről-lépésre feltiszlogatíni tartozik s ha az aratók sora él j utó t^ azon vonalig, melyen a pályához legközelebb eső boglyák vagy keresztek kerülnek máj d elhelyezésre, amennyire a birtok mélysége megengedi, de legalább 100 méterre a pályatengelytől, haladéktalanul legalább három métjer széles védő szántást létesítsenek, oly módon, hogy ez a védőszántás (a pálya felé eső legszélső boglya, illetve keresztsortól 5—10 méter távolságra essék. 4- Oly esetekben midőn a birtokrészletek a pályaí(engelyre merőleges irányban sorakoznak egymás mellé, a védőszántások egyvonalban létesítendők, mert a lépcsőzetes védő szántások a futótűz ellen nem nyújtanak védelmet. 5. Aki a rendelet I. és II. részében (foglalt ^rendelkezéseket és tilalmákat megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást követ el és i5 napig terjedhető elzárással és 200 K-ig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. 6. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Felhívom alispán urat, hogy ezen rendeletemet haladéktalanul közölje az alárendelt hatóságokkal (azzal az utasítással, hogy az abban foglalt! intézkedéseket személyes felelősség terhe alatf Iegszi-\ gorubban hajtsák végre. Elvárom alispán úrtól, hogy e rendelkezések pontos végrehajtása érdekében maga részéről is mindent elkövet és' a gazdaközönséget a legkiterjedtebb módon tájékoztatja rendeletem céljáról és annak végrehajtásához fűződő országos érdekekről, továbbá farról is, hogy a közös szérű intézményes meg-» valósítása a gabonarekvujálással semmi összefüggésben nincs (és a szérűn rekvirálás egyáltalár) nem lesz. Általában ezen rendelet pontás végrehajtását és szigorú ellenőrzését az illetékes hatóságoknak nemcsak hivatali, de hazafiui kötelességévé is teszem. Erre való tekintettel (megvagyok győződve arról, hogy a hatóságok részéről ezúttal sem mulasztással, sem elnézéssel talál-* kozni nem fogók és igy megtorló intézkedések foga-' natba vételére sem lesz szükség. Tudomás és miheztartás végett közlöm, hogy ezen rendelet pontos végrehajtásáról tűzrendészed szakközegem utján meggyőződést fogok szerezni. Az ügyben tett intézkedéséről legkésőbb junius jhó 23-ig részletes jelentést várok. Budapest 1921, juinus hó 7Hén Ráday, sk. \

12374—1931. szám. ( Határidő jut. 10.

Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester Urnák!

(Eőnyomatos példányban is kiadatott.) ;

Belügyminiszter urnák fenti rendeletét lazonnali (megfelelő eljárásra azzal adom ki, hogy annak pontos és lelkiismeretes végrehajtásáról személyes felelősség terhe mellett haladéktalanul gondoskodjanak. A rendelet végrehajtásáról személyesen is meggyőződést fogok szerezni és szükség esetén a mulasztó közeg ellen megtorló intézkedéseket fogok alkalmazni.

Nyomatékosan felhívom Címeteket értessék meg a gazdaközönséggel, hogy a közös szérű intézményes megvalósítása a gabona rekvirálással semmi összefüggésben nincs és a szérűn rekvirálás nem lesz.

Ez ügyben tett intézkedéseiről július 10-ig jelentést várok. l * -----S

zombathely, 1921. junius 24. (

Herbst Géza s. k., alispán.

Abschrift. Ztrk. Erlass Z. 45935—1921 Betreff Bewahrung der landwirtschaftlichen Produkte gelegentlich der Einheimsung und des Drusches gegen Feuersgefahr, — An den Ersten Beamten sämtlicher Komitats- munizipien. — Es knüpfte sich stets ein wichtiges allgemeines Interesse daran, dass wir unsere landw. Produkte vor Feuersgefahr bewahrten. Diese Vorsicht 1st von umso grösserer Bedeutung für Rumpf-Ungarn, das die Quelle seines Gedeihens, seiner Existenz derzeit beinahe ausschliesslich in seinen landw. Produkten findet. Diesem nicht genug betonbaren Landesinteresse diente der am 8. VI. 1918 herausgegebene Zirk. Erlass Z. 74274 betreff Bewahrung der landw. Produkte zur Zeit der Einheimsung und des Drusches (siehe Bel. Közi. 19 8 Seite 527), welchen mein Amtsvorgänger mit Zirk.-Erlass Z. 36375 vom 10. VI 1920 erneuert hat. — Nachdem sich die in diesen Zirkularerlässen enthaltenen Anordnungen in der Praxis bewährt haben, halte ich zur Sicherung der heurigen Getreideernte diese Verordnungen vollinhaltlich aufrecht und ordne deren genaue Einhaltung hiemit an. Bei dieser Gelegenheit mache ich auf folgende wesentlichere Verfügungen aufmerksam: I. 1. In all’ jenen Gemeinden (Städten m. g. M.), wo Getreidebau betrieben wird, hat der landw. Gemeindeausschuss unverzüglich, spätestens aber bis zu Beginn der Ernte unter Rücksichtnahme auf die im § 2 des Zifk. Erl. Z. 74274-1918 B. M. enthaltenen Bestimmungen die gemeinsame Tenne zu bestimmen. — Nachdem in einigen Teilen des Landes die gültigen Komitats Feuerpolizei-Statuten unter den vorgeschriebenen Bedingungen das Einführen und den Drusch in das innere Gemeindegebiet zulassen, kann in diesen Orten die bisherige gesetztliche Gepflogenheit auch weiterhin aufrechterhalten werden, aber mit jener Beschränkung, dass nur jene in das Innengebiet der Gemeinde ihre eigene Fechsung eineführen und dort ausdreschen können, denen zu diesem Zwecke ein solches Grundstück zur Verfügung steht, welches vom nachbarlichen Getreideschober und von den Wirtschafts- oder Wohngebäuden wenigstens 50 Meter entfernt ist. Zum Einführen in das Innengebiet und zum Drusch ist jedoch eine vorherige behördliche Bewilligung nötig, bzw. kann die Enthebung von der Verpflichtung des Einführens auf die gemeinsame Tenne nur die Lokalbehörde erteilen. Bezüglich der Bitten in dieser Richtung