Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-31 / 13. szám

— 114 — Kivonat Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szom­bathelyen 1921. évi február hó 21-én és folytatva tar­tott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 2837-1921. szám. Vasvármegye alispánjának előterjesztése a tör­vényhatósági utbiztosokról alkotott 14219— 915. számú várm. szabályrendeletnek módosítása iránt. Véghatározat. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága az elő­terjesztéshez képest „a törvényhatósági utbiztosokról“ alkotott 14219—9! 5. sz. vármegyei szabályrendelet módosítását elhatározza, és a 6., 17., 21. és 34. §§-okon eszközölt módosítások keresztülvezetése után a sza­bályrendelet szövegét alábbiak szerint állapítja meg: SZABÁLYRENDELET a törvényhatósági utbiztosokról. 1. §. Az utbiztosok, valamint az államépitészeti hivatal, illetőleg ezen hivatal főnökének közvetlenül alárendelt műszaki segédszemélyzet az utak építése és fenntartása körül előforduló munkánál a folytonos fel­ügyelet és ellenőrzés, valamint kisebb ut- és hídépítési munkák önálló tervezése és tervszerű végrehajtása cél­jából alkalmazott külső közegek. 2. §. Az utbiztosok a törvény értelmében a vár­megye főispánja által életfogytiglan neveztetnek ki, ál­lásuktól csakis fegyelmi utou mozdíthatók el, alkalmaz­tatásuk ideiglenes és véglegesítésük az előirt képesítési vizsga eredményétől, valamint az egy évi kifogástalan szolgálattól tétetvén függővé, állásukban csak akkor véglegesíthetők, ha a volt vagy esetleg ezután felállí­tandó állami utmesteri tanfolyamon, vagy ilyen tanfo­lyam nemlétében,- az ezen esetre szervezett vármegyei vizsgáló bizottság előtt, a kinevezéstől számított egy éven belül a képesítő vizsgát sikerrel letették. 3. §. Utbiztosul csak oly egyén nevezhető ki, aki a) magyar állampolgár és a magyar* nyelvet szó­ban és írásban bírja ; b) kifogástalan erkölcsű; c) 40. életévet meg nem haladta, esetleg koren­gedélyt nyert, vagy kinevezése előtt más állami, illetve törvénykatósági szolgálatban állott; d) egészséges, erős testalkatú. 4. §. Az utbiztosi állások pályázat utján tölten­dők be, ezen pályázatoknál az utbiztosok létszámának fele részénél az 1873. évi II. t-cikk 4. §. b) pontja ér­telmében a szabályszerű igazolvánnyal biró altisztek előnyben részesitendők. 5. §. Az utbiztosok száma 12-ben állapittatik meg a következő székhelyekkel: Szombathely, Kőszeg, Sár­vár, Celldömölk, Jánosháza, Vasvár, Körmend, Mura­szombat, Felsőlendva, Szentgotlhárd, Németujvár és Felsőőr. Feljogosittatik azonban a vármegye alispánja, hogy az államépitészeti hivatal indokolt, előterjesztésére az állomáshelyeket a szolgálat érdekében netalán megkí­vánt célszerűbb módon állapíthassa meg. Az utbiztosokat a váimegye főispánja a szolgálat érdekében a vármegye alispánjának előterjesztésére bármikor áthelyezheti. Ily áthelyezés esetén az utbizto­s«k ugyártáson klltöiködési illetményeket számíthatják {•1, mint a vármegyei segéd és kexelőszeméyzet. 6. §. Az utbiztoiok illetményei a kővetkezők: 1. Kezdőfizeiés 3 évig 1400 kor, 4—6 évig 1600 „ 7-9 „ s 1800 „ 9 éven túl 2000 „ A magasabb összegű fizetés kiutalványozása a megállapított szolgálati idő után hivatalból történik oly módon, hogy a kinevezés előtt eltöltött katonai szol­gálati időnek három évet meghaladó részét is számí­tásba kell venni az utbiztosi szolgálati időn felül. 2. 700 korona évi lakbér. 3. Évi átalánya a kezelt törvbnyhatósági és a törvényhatósági kezelésbe vett vicinális közutak minden kilométere után évi 26-szori beutazás kötelezettsége mellett 200 koronában állapittatik meg 1920. évi no­vember nó 1-ig visszamenőleg. Ezen átalányösszegben a szorosan vett fuvarköltségeken kívül az utbiztosnak a rendes utbeutazással kapcsolatosan felmerülendő ösz- szes egyéb illetményei (napidij, esetleges vasúti költsé­gek stb.) is benfoglaltatnak. 4. Évenként 100 korona szertárbér és 400 korona irodaátalány. 5. Helyettesítés esetén a kezeiendő útszakasz után járó utiátalány megfelelő hányada, havonkénti kétszeri beutazás kötelezettsége mellett. 6. Külön rendeletre teljesített minden egyéb'uta- zásnál, valamint székhelyüktől nagyobb távolságra fekvő munkálatok állandó helyszíni ellenőrzése alkalmával : a) naponként 80 korona napidij a 9700 M. E. 1920. sz. kormányrendeletekben megszabott korláto­zással ; b) kilométerenként 10 korona fuvardíj; c) ha az utazás vasúton történik a III. oszt. vasúti kocsikra nézve megszabott menetdijak, illetve, amennyi- qen arcképes igazolvánnyal bírnak, a kepvezményes díj, ezenfelül lakóhelyükről a vasúti állomáshoz és on­nan visza a bérkocsi díjszabályzat szerint járó dij is felszámítható. A kiküldetések alkalmából felmerült illetmények­ről a vármegyei ügyvjteli szabályzatban előirt minta szerinti számla szerkesztendő és a működés befejező­től számított 15 nap alatt, a kiküleetési rendelet má­solatával -együtt a m. kir. államépitészeti hivatalhoz beterjesztendő. Az ekként kiállított és felszerelt utiszám- lát a m. kir. államépitészeti hivatal záradékolja és a vármegye alispánjához beterjeszti, 7. §. Az utbiztos legyen bár ideiglenesen vagy véglegesen kinevezett, tartozik az 1890. évi fc t-cikk 148-ik szakaszában előirt esküt az alispán kezébe le­tenni. Az utbiztos minden cselekménye, vagy mulasz­tása, valamint felelőssége, továbbá a fegyelmi eljárás és vizsgálat tekintetében a törvényhatósági szolgálatra nézve fennálló törvények és szabályok mérvadók. 8. §. Az utbiztosok szolgálatba lépésükkor tartoz­nak az állami utmesterek szolgálatára vonatkozó utasí­tásban előirt minta szerinti szolgálati táblázatot 2 pél­dányban kiállítani és az államépitészeti hivatalnak át­adni, minősítésük pedig az államépitészeti hivatal főnöke által az alkalmaztatási kimutatásokban eszközöltetik. A szolgálati szabályzatok 1 — 1 példánya haladék­talanul, az alkalmaztatási kimutatások pedig minden év december hő 9-ig a vármegye alispánjához terjeszten- dők fel. 9. §. Az utbiztos a törvényhatósági nyugdijinté-

Next

/
Thumbnails
Contents