Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1920. január-december (18. évfolyam, 1-53. szám)

1920-05-20 / 21. szám

— 154 —

Stadtmagistrat sowie durch die Gemeindevorstehungen zu überwachen und letztere sind verplich- tet, die wahrgenommenen Missbräuche anzumelden. Distrikts-Regierungskommissariat in Szombathely ad Z 647 —1920 K. An sämtliche Mu- nizipial-Regierungskommissäre, sämtliche Vizegespane und an den Bürgermeister der Stadt Sopron. Wird behufs Kenntnis, Durchfüchrung der Aufsicht bzw. Verständigung der Herren Bez.- Oberstuhlrichter und Bürgermeister zwecks Ver anlassung der entsprechenden Verfügungen mit dem Beilügen mitgeteilt, dass diese Verordnung sofort im Kraft tritt. Szombathely, am 3. April 1920. KARNER m. p. Distr.-Regierungsskomisär- Stellv.

Zahl 7627 —1920. Termin: 15 Juni.

GEGENSTAND: Waffenhaltungsbewilligungen. An sämtliche Herren Oberstuhlrichter und Bürgermeister, an die k ung. Staatspolizeihauptmannschaften in Szombathely und Kőszeg.

(Auch in lithographischen Exemplaren verlautbart).

Obige Verordnung des Herrn Distr Regie rungskommissärs wird behufs Kenntnis, entsprechenden Verfahrens, strenger Darnachachtung und zwecks weitgehendster Kundmachung mit geteilt.

Die erfolgte Kundmachung ist anher bis zum angegebenen Termin zu melden.

Szombathely, am 22. April 1920.

GÉZA HERBST m. p.

Vizegespan.

Másolat.

M. kir. földmivelésügyi miniszter. 40300—1920. VI-1. szám. Valamennyi vármegye alispánjának, törvényhatósági város polgármesterének. Arról értesültem, hogy némely vidéken a mezőgazdasági munkásokat nagyobb számban foglalkoztató egyes birtokosok a folyó évi mezőgazdasági munkákra és igy az aratásra is — eltérőleg a múlt szokásaitól — nem a legközelebbi községből vagy környékből, hanem távolabbi vidékekről vagy más vármegyék területéről szándékoznak munkásokat szerződtetni. A lezajlott, és a munkásviszonyokra is igen káros háborús esztendők, majd ezt kö- vetőleg a néperkölcsöket alapjában megrendített kommunizmus után, midőn a -romboló irányzatból mentői gyorsabban és mentői nagyobb körültekintéssel kell a megtévesztett és a terror hatása alatt ítélőképességében megzavart munkásnépünket a tisztességes munkához

visszavezetni és munkakedvét is fokozott munkaalkalmak nyújtásával biztosítani, nem szabad észrevétlenül elhaladni ama kívánságok mellett, melyeket a dolgozni akaró munkásnép a megértés érdekében is hangoztat, legkivált akkor nem, amidőn e kívánságok a munkaadók érdekeit is szem előtt tartják s ha ezeknek teljesítése a termelés zavartalan vitelét és közvetve az ország súlyos közgazdasági bajainak orvoslását mozdíthatja elő. Ilyennek kell a gondozásomra bízott érdekek szempontjából tekintenem azt a kívánságot, hogy a gazdaságok céljaira és főleg az aratásra, elsősorban lehetőleg helybeli munkások, illetve ha a munkásszükséglet innen fedezhető nem volna, a gazdaságokkal közvetlenül szomszédos községek munkásai szerződtessenek. Szinte önként kínálkozik ezúttal az alkalom arra, hogy a munkaadó és munkás között az összetartozan- dóság és egymásra utaltság érzetének helyes felfogásával a kapcsolat a jövőre is kihatólag megszilárduljon és mindkét fél jól felfogott érdekeit a méltányosság elvének kölcsönös alkalmazásával a legtermészetesebb alapon előmozdíthassa. Viszont a közrend, de főként a termelés zavartalanságának és eredményességének szempontjaiból számot kell vetnünk ama káros és ezért feltétlenül elkerülendő következményekkel, melyek a munkásság méltányos kívánságainak mellőzéséből származhatnak s végeredményben elkeseredése, sőt esetleg a gazdálkodás rendjének megzavarására s úgy a birtokos egyéni, mint a köz érdekének súlyos sérelmére vezethetne. Számot vetve a kérdés horderejével, a legnyomatékosabban felkérem alispán urat, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel hasson oda, hogy a munkaadók az adott rendkívüli viszonyok között még oly esetekben is, midőn a múltak eseményei a mellőzésre talán a munkaadóban a jogosság érzetét váltották volna ki, a Közrend és a társadalmi béke megszilárdításának érdekében, — ha az méltányos feltételek mellett lehetséges, — elsősorban az ottani munkásokat szerződtessék, illetve ezekkel igyekezzenek az idei gazdasági munkák elvégzésére megállapodni. Eljárásának eredményéről folyó évi május hó 10-ig kimerítő tájékoztató jelentést várok, amely alkalommal a következő i kérdésekre terjeszkedjék ki: l. A megye területén levő 100 kát. holdon felüli birtokok közül melyiken (járás és község megnevezésével) szerződtettek a folyó évi aratásra, más nevezetesen mely megyebeli munkások és mily számban a folyó évi mezőgazdasági munkák végzésére ? 2 Mely községekben és mily nagy számban és mely okból maradtak aratási szerződés nélkül mezőgazdasági munkások ? Remélhető-e, hogy ezek még a vármegye területén elszerződhetnek; amennyiben ez már nem valószínű, ezek foglalkoztatására történt-e a hatóság (törvényhatósági gazdasági munkásközvetitő) részéről és milyen intézkedés ? 3. Mely birtokok mellőzték a helybeli, illetve környékbeli munkások szer- j ződtetését és milyen okokból s vájjon ezek a megye területéről biztosították e munkásszükségletüket ? 4. Mely nagyobb birtokok arató munkásszükséglete nincs biz-