Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1919. január-december (17. évfolyam, 1-34. szám), A Vasvármegyei Forradalmi Kormányzótanács Hivatalos Közlönye, 1919. április-július (1-18. szám)
1919-01-16 / 3. szám
19 kásái segélyezésének mértékére nézve az idevonatkozó 102088/26—1918., 102105/26—1918. 103496/26—1918. szánni előző rendeltemben foglaltak az 1919. év január hó 15-ig terjedő időre érvényben maradnak, vagyis teljes üzem korlátozás esetében az ilyen vállalatok munkásai továbbra is napi 12 korona bérkeresetig 100 százalékos ezenfelüli bérkeresetnél 80 százalékos de minimálisan 12 korona és maximálisan 21 korona napisegélyben részesitendők. Ha az üzemkorlátozás csak részleges s a vállalat munkásait a napi munkaidő egy részében foglalkoztatni tudja, akkor a napi átlagos keresetnek a foglalkoztatási időre eső hányada a vállalatokat terheli s a munkások segélyül csak annak a különbözetnek a 80 százalékára tarthatnak számot, amely 9 órai munkaidői véve alapul — a napi átlagos munkabérből a munkában nem töltött időre esik. Például: Ha egy munkás napi átlagos keresete 18 korona, akkor az egy órára eső kereset ennek megfelelően 18:9 — 2 korona és 5 órai foglalkoztatás mellett 2 X 5 = 10 korona amely a vállalat által fizetendő; a fennmaradó 4 órai időre a fenti átlagos kereset — vagyis 18 korona — után járó segély összeg 80 százaléka azaz 440:9 — 1 60 korona a a kincstárt terhelő óránkénti segély, mely összeg 4-el szorozva P60 X 4 = 6 40 koronát ad, úgy hogy 16 40 korona az az összeg amelyre a munkásnak kereset és segély címén igénye van. 4. §. Folyó évi december hó 31-íg fokozatosan szabályszerű felmondás mellett elbocsá- íandók azon 1896, 1897, 1898, 1899. és 1900. évben született munkások, akiknek a folyó évi 29734/eln. 4/c. számú magyar hadügyminiszteri rendelet értelmében katonai szolgálatra kell be- vonulniok, kivéve azokat akik a katonai szolgálat alól névszerint fel vannak mentve. — Az összes bányák kohók, acél és hengerművek, a bányafatermeiő üzemek, a viz és világítási müvek valamint vasutak (köz-uti vasutakat kivéve) és hajózási vállalatokban alkalmazott ezen öt évfolyamokhoz tartozó egyénekre ezen rendelkezés nem vonatkozik, vagyis ezen egyének a folyó évi 29'960/eIn. 4/b. számú magyar hadügyminiszteri rendeletben megszabott korlátozás megszüntetése mellett jelen alkalmazásukban további intézkedésig akkor is megmaradnak, ha oda 1918. október hó 30-ika után léptek be. 5. §. Folyó évi december 7-től kezdve ; szabályszerű felmondás mellett elbocsáthatók j azok a női munkaerők, akik az üzemben nélkülözhetők a következő alapelvek figyelembeI vétele mellett. A háború előtt az üzemben al- I kalmazva volt, továbbá az üzemben balesetet I szenvedett női munkaerők jelen rendelet érvény ! tartama alatt egyáltalában el nem bocsáthatók I az elbocsátásra kerülőknél pedig az alkalmaztatás idejét kell az elbocsátás sorrendjénél figyelembe venni vagyis azok bocsátandók el előbb 1 akik legrövidebb idő óta vannak az üzemben I alkalmazva. Az utóbbi csoportból a fenti ren- ; delkezések figyelembevételével december 7-én elbocsátható a nélkülözhető női munkások 40 százaléka december 22-én további 30 százalék és január 12-én a fenmaradó 30 százalék. — Ezen elbocsátott munkásnők közül azok, akik egy év óta egy és ugyanazon iparban dolgoznak a szakszervezetüknél állami munkanélküli segélyben fognak részesitettni. Azok a női munkások akik egy és ugyanazon iparban 1 évnél rövidebb ideig dolgoznak, végkielégítés képen 1 heti szénsegélyben részesülnek, amely összeg részükre eleocsátásuk alkalmával az illető üze- i meknél folyósittatik. Minden elbocsátott munkásnő részére az üzemvezetőség részéről iga- j zolvány állítandó ki, melyben feltüntetendő a i név, foglalkozás életkor, meddig volt alkalmazásban az üzemben és hogy az illető a vég- i kielégítést megkapta-e ? 6. §. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a munkások esetleg kisegítő vagy szükségmunkakörben is foglalkoztatva legyenek. Ebben az esetben, ha szakmunkások nem szorosan vett szakmájukban nyernek alkalmaztatást, a szakmájukban folyó évi október hóban elért átlagos napikeresetre tarthatnak számot. Mindazok a munkások, akik előképzettségüknek, szellemi képességüknek megfelelő és részükre kiutalt munka végzését megtagadják, a munkaügyi miniszteri biztosnak bejelentendők, aki a további alkalmaztatásuk, illetve a szén és anyaghiány esetére szóló rendkívüli segély megvonása, nemkülönben elbocsátásuk felett dönt s erről a munkaadó vállalatokat értesíti. 7. §. Azt, hogy valamely vállalat szénhiány vagy anyaghiány miatt üzemét részben
