Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1919. január-december (17. évfolyam, 1-34. szám), A Vasvármegyei Forradalmi Kormányzótanács Hivatalos Közlönye, 1919. április-július (1-18. szám)

1919-04-03 / 1. szám

Ha az ilyen hírek terjesztése a közbiztonság megzavarásával járó mozgalmakat, vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forra­dalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyuga­lom megzavarására irányuló célzat nélkül tör­ténik. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Tárgy: A Forradalmi Kormányzótanács VI sz. rendelete „A rangok, címek és rendjelek eltörléséről.“ A Magyarországi Tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang és cim; nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló kitüntetések. Nin­csenek továbbá oly címek sem, amelyek csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, miniszteri tanácsos, titkár stb,) A közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött működés - szakszerű feltüntetésére szolgál. (Pl. csoport- vezető, osztályvezető, könyvtáros, irógépkezelő stb.) Ezeket a megjelöléseket az egyes igazga­tási ágakban az illető népbiztos határozza meg. Budapest, 1919. március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Tárgy: A Forradalmi Kormány?ótanács VII. sz. rendelete : „A törvénytelen gyermekekről“, 1. §. A Magyarországi Tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer Mindazok a jogok és kötelezettségek, ame­lyek a törvényes házasságból született gyerme­keket megilletik, (pl. névviselés, tartás, családi pótlék stb.) csorbitatlanu! kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül-születtek. 2. §. Ha a gyermek születési anyakönyvé­ből nem tűnik ki, hogy ki a gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az anyának kérelmére hatósági .utón külön eljárással kell megállapítani. Ha az atya közhatóság előtt élőszóval el­ismerte az atyaságot, vagy ha erről az elis­merésről közokiratot, avagy hitelesített magán­okiratot állított ki, az elismerést'tartalmazó köz­hatósági jegyzőkönyv, vagy okirat alapján az anyakönyvvezető a gyermek születési anyaköny­vébe az atya nevét bejegyzi.- A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni és ha ez a be­jegyzés ellen kifogást emel, a bejegyzésnek nincs helye. Az anya vagy a gyermek kérelmére a szü­letési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt, aki ellen a gyermek javára jogerős bírói ítélet azért állapított meg tartási kötelezett­séget, mert az anyával nemileg érintkezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási kötelezettség megállapítása többekkel szemben történt. 3. '§ Az afyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyvéből csak oly kivonatot szabad kiállítani, melyből nem tűnik ki. hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt. 4 §. Ezt a rendeieíet az igazságügyi nép­biztos hajtja’végre. Budapest, 1919. március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Tárgy: A Forradalmi Kormányzótanács Vili. sz. rendelete „Az^igazságügyi népbiztos joga az itéiőbirák és ügyészek rendelkezési állapotba helyezésére“. Tárgy: A magyar Forradalmi Kormányzó- tanács igazságügyi népbiztosának I. N. IX. számú rendelete: ,,Az ügyvédi és bírói vizsgálóbizottságok működé­sének felfüggesztéséről“. Tárgy : A Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete : ,,A termelő eszközök­nek tulajdonba vételéről“. Tárgy: A Forradalmi Kormányzótanács X, sz. rendelete: ,,A lakóházaknak és hozzátartozó bejtelkeknek tulajdonba vételéről“,

Next

/
Thumbnails
Contents