Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (16. évfolyam, 1-49. szám)
1918-01-17 / 3. szám
XVI. évfolyam Szombathely, 1918. január 17 3. sz. Előfizetési ár: Egész évre 11 korona. Hirdetési dijak: 1—50 szóig 2 korona, minden további 100 szóig 2—2 korona. Hivatalos hirdetések a lap szerkesztőjéhez (vármegyeház) küldendők. Megjelenik minden csütörtökön, ¥ Szerkeszti: Dr. RADÓ GYULA főjegyző. I. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok. 3447—1917. gazd. alb. szám. A szombathelyi kir. erdőlelügyelőségnek 1917. évi 491 sz. előterjesztése a gyantatermelésre vonatkozó 2500/1. A 2. 917. számú F. M. rendelete tárgyában. Határozat. A hadsereg gyantaszükségletére való tekintettel a nagym földmivelésügyi m. kir. miniszter ur a kir. erdőfelügyelőséghez intézett fenti rendeletében közli, hogy a gyantacsapolás, gyantakaparás stb. mivel ezen módon termelt gyantára a hadseregnek szüksége nincs, feltétlenül mellőzendő, hanem a gyanta a nem feltétlen erdőtalajon álló erdei fenyővágások tuskó és gyökér fájából az erre a célra létesített és Pálffy herceg malackai uradalmában már bevezetett egyszerű gyári berendezések segélyével vonandó ki. Az ilyen fenyőtuskók 4—6°/o gyantát és 15*2% terpentinolajat tartalmaznak s ezen felül a tüskök visszamaradó kilúgozott extrapalt anyaga papírgyáraknál magas árakon (ezidő szerint waggononkint 500 K-ért) értékesíthető. A kb. gazdasági albizottsága midőn az erdő- birtokosokat a kir. erdőfelügyelöség javaslatára fentiekről értesíti, figyelmezteti egyúttal, hogy erdeink fájának bevágás, fúrás, kaparás stb. való megrongálása káros, tehát meg nem engedhető. Amennyiben azonban nagyobb terjedelmű nem feltétlen erdőtalajon álló kihasználható erdei fenyő faállománnyal rendelkeznek, ennek tuskó- és gyökérfáját a jelzett módon jól értékesíthetik. (Ahhoz, hogy egy gyantatermelőtelep okszerűen létesittessék, a telep táplálására 10 évig évenként 8—9000 ms tuskó és gyökérfára van szükség.) Minthogy véderdőkben és feltétlen erdőtalaju erdőkben a tuskó és gyökérirtás tilos, ez okból ily helyeken a birtokosok az ajánlott módon gyantát sem termelhetnek. Minden esetre szükséges tehát, hogy az erdőbirtokosok a gyantatermelés engedélyezéseért előzetesen a vármegye kb. gazd. albizottságához folyamodjanak, annak elbírálása céljából, hogy a tuskóirtás a gyanta- termelésre szánt területen az 1879. évi XXXI. t.-c. rendelkezései értelmében akadályokba ütközik-e vagy nem. Miről ezen bizottság a szombathelyi kir. erdőfelügyelőséget, a szombathelyi m. kir. áll. erdőhivatalt, Batthyányi-Strattman László herceg erdőhivatalát Körmend, Draskovich Pál gróf erdőhivatalát Németujvárott és Szombathelyen, Erdődy Tamás gróf erdőhivatalát Szentpéterfán, Erdődy Sándor gróf erdőhivatalát Jánosházán, Erdődy Gyula gróf erdőgondnokságát Vasvörös- várott, Eszterházy Miklós herceg központi igazgatóságát Kismartonban, Győri püspökség erdőhivatalát Szanyban, Kőszeg sz. kir. város erdőhivatalát Kőszegen, Bajor királyi erdőhivatalt Sárvárott, Szapáry László gróf erdőhivatalát Muraszombaton, Thyssen-Bornemissza Henrik báró intézőségét Rohoncon, Zirci apátság erdőgondnokságát Csörötneken értesíti s ezen határozatának a vármegye hivatalos lapjában való való közhirré tételét elrendeli. Szombathely, 1917. december 13-án. Herbst Géza sk. alispán, a gazd. alb. h. elnöke.
