Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-22 / 8. szám
79 HL Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. 3014|917. szám. Tárgy : A magyarországi állami gyógyintézetek az állami a köz- és a nyilvános jellegű kórházak részére az 1917, évre megállapított napi ápolási dijak és az állami gyermekmenlielyek kimutatása. Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester Urnák ! Valamennyi községi elöljáróságnak! Felhívom Cim figyelmét a Belügyi Közlöny folyó évi február 4-én megjelent b számában fenti tárgyban 189.10016. szám alatt kiadott belügyminiszteri körrendeletben foglaltakra Szombathely, 1917. február 7. Alispán helyett: Dr. Radó Gyula, főjegyző. 2519j 1917. szám. Tárgy: Szeptikémiás sertések husvizsgálata körül követendő eljárás szabályozása. Másolat. Magyar királyi földmivelésügyi miniszter 6376|I11. A. I. 1916. szám. Körrendelet valamnnnyi városi és vármegyei törvényhatóságnak. A husvizsgálat tárgyában kiaoott 54300|1908. számú itteni rendelet 52 §-ának a) pontja a heveny vérömléses szeptikémiában beteg vagy a betegségre gyanús állat levágását tiltja, ugyané rennelet 75 §-ának 3. pontja pedig közfogyasz- tásrs alkalmatlannak minősiti az egész állati testet, ha a husvizsgálat során a szóbanforgó betegség nyer megállapítást. Nehogy ez a rendelkezés az utóbbi időben a sertésállományokban mindgyakrabban mutatkozó, főképen torokgyulladásban és általános vérfertőzés jeleiben nyilvánuló sertésszeptikémia enyhébb eseteiben is teljes szigorral alkalmaztassák s ezáltal a közfogyasztástól olyan sertéshús is etvonassék, mely bizonyos feltételek mellett emberi éleimül aggálytalanul felhasználható, szükségesnek taláttam, hogy a vérömléses szegtikémiá- ban beteg vagy e betegség gyanújában álló sertések husvizsgálata körül követendő eljárást az nlábbiak szerint szabályozzam. 1. Közfogyasztásra alkalmatlan az egész állati test, ha azon a súlyos általános megbetegedés jelei észlelhetők, nevezetesen, ha a szeptikémiás fertőzésre utaló elváltozások a zsigereken kívül a húson és a szalonnán is megállapíthatók. 2. Közfogyasztásra feltételesen alkalmas az egész állati test, az alkalmatlannak minősítendő vizenyősen beszűrődött részek és a beteg zsigerek kivételével, ha azon a súlyos általános megbetegedés jelei észlelhetők. Utóbbi esetben a hivatkozott husvizsgálati reodelet 80 §-ának 1., 2. és 3. pontjaiban foglaltak szerint kell eljárni, vagyis a feltételesen alkalmas hús kizárólag főzés vagy párolás, a zsir pedig csakis olvasztás után bocsátható emberi fo gyasztásra. A husvizsgálati rendeletnek legelői hivatkozott szakaszaiban, itletőleg pontjaiban (52. § a) pont és 75. §. 8. pont) foglalt tiltó rendelkezések tehát ezentúl csakis a szarvasmarhák heveny vérömlésre szepti- kémiája eseteire mutatkoznak. Budapest, 1917. január 22. A minister helyett: aláirás olvashatlan, államtitkár. A járási főszolgabíró és a városi polgármester Uraknak, továbbá valamennyi husvizsgálónak! Tuoomásvétel és megfelelő alkalmazkodás végett kiadom! Szombathely, 1917. február 4. Alispán helyett: Dr. Radó Gyula s. k. főjegyző. 1822|1917. szám. Tárgy: Szalámigyártásra szánt sertéshúsnak szalonna, fej és csülök nélkül idegen községbe (városbaj szállításánál előirt feltételek. Másolat. Magyar Királyi Földmivelésügyi minister. 6379|l9l5. I11|A. 1. szám Körrendelet, valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak, a 1602111909. sz. itteni rendelet a szalámigyártásra szánt sertéshúsnak szalonna, fej és csülök nélkül idegen községbe (városba) szállítását kizárólag hatósági állatorvos vizsgálatához köti. Habár ezt a rendelkezést a hivatkozott rendeletben részletesen kifejtett köz- és állategészségügyi érdekek megokolttá teszik, mégis kívánatos, hogy a mostani hadiállapot tartamára némi könnyítés tétessék, mert a szalámihusnak a szóbanforgó rendeletben foglalt feltétel mellett való szállítása az állatorvosok számának erős megfogyatkozása miatt nagy nehézségekbe ütközik, sőt sok esetben lehetetlen, ami nemcsak a szalámigyártást nehezíti meg, hanem a gazdaközönségre is felette káros Tekintettel tehát erre a rendkívüli körülményre, valamint arra, hogy az emberorvosok és képesített hus- vizsgálók a husvizsgálat országos rendezése óta eltelt több éven át szerzett gyakorlatuk folytán most már in- ká2b rendelkeznek azzal az elméleti és gyakorlati hozzáértéssel, melyet a sertéshúsnak a kérdéses alakban való szállítása esetén a fentebb említett érdekek jogosan megkövetelnek: az 1909. évi 88.633. és 111.682. számú itteni körrendeletek kapcsán is a háborús állapot tartamára megengedem, hogy a szalonna, fej és csülök nélküli szalámihns abban az esetben is elszállítható legyen idegen községbe (városba), ha a sertéseket származásuk helyén hatósági állatorvos hiányában emberorvos, dle- tőleg képesített husvizsgáló vizsgálta. Budapest, 1917. január 16 A minister helyett: aláirás olvashatlan, államtitkár. A járási főszolgabíró és a városi polgármester Uraknak, valamennyi husvizsgálónak 1 Tudomásvétel és megfelelő alkalmazkodás végett kiadom. Szombathely, 1917. február 4. Alispán helyett: Dr. Radó Gyula s. k. főjegyző.
