Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-22 / 8. szám
— 72 előtt. — Hogy az egyes törvényhatóságok első tisztviselőinek ezen arány megállapitá- sánál hozott határozatai szélsőséges eltéréseket ne tartalmazzanak, a 3747— 1916. M. E. számú kormányrendelet alapján elrendelem, hogy a 2-^-nál nem több idegen keveréket tartalmázó, hektoliterenként 76 kg-os suly- minőségii búza és hektoliterenként 71 kg-os sulyminőségü rozs kiőrlésénél, az egynemű a korpa és hulladék elvonása után a kiőrölt liszt az őrlés alá kerülő gabonának — a következő bekezdésben megállapított eltéréstől eltekintve — legalább 75^ a legyen. A hektolitersulynak minden kilogramm- nyi növekedése fél kilogrammal több liszt kiörlésóre kötelez. Ha pedig az örlendö búza vagy rozs 2 százaléknál több idegen keveréket tartalmaz, a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után a kiörlésre nézve megállapított arány 1—1 százalékkal csökkenthető, természetesen ennek megfelelően a korpa- és hulladékmennyiség 1 — 1 százalékkal emelkedik. Ha törvényhatóság területén lévő egyes vámmalmok technikai berendezése megengedi, akkor a kiörlésnek természetesen a malom technikai berénde- zéséhez viszonyítva, magasabbnak kell lenni. Amennyiben azonban valahol csak oly malom van, Amelynek technikai berendezése a 75 százalékot nem érhette el és a géboná- nak más malomba való vitele különösen vasúti vagy hosszú ideig tartó tengelyen való szállítást igényelne, felhatalmazom alispán urat, hogy ily esetben az őrlési arányt a malom üzemi berendezésének legkörültekintőbb mérlegelésével 75 százaléknál alacsonyabban is megállapíthassa. Ezen intézkedésemnek is csak az a célja, hogy oda kell törekedni, hogy ha valamivel rosszabb kiörlés mellett is a gabona, tekintettel a mai igen nehéz szállítási viszonyokra, a helybeli fogyasztás részére helyben öröltes- sék meg. — Természetesen nem jelenti ez azt, hogy ez alapon oly üzemek tartassanak fenn, amelyek berendezése a kiőrlést az élelmezési szempontoknak csak határozott hátrányára engedik meg a kiőrlési aránynnk 75 százalékon alul való megállapítása esetében kellő indokolással jelentést várok. — A vámmalmok legalacsonyabv őrlési arányának megállapítása szoros összefüggésben van a koptatáti és porlási százalék fel- számithatása kérdésének rendezésével. A 68355|IV. 1916. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet kimondja, hogy elpor- lásrá vagy koptatásra külön levonásnak helye nincsen, és annyival kevesebb liszt és korpa szolgáltatandó vissza az öröltetönek, amennyit a porlásból, koptatásból és más, az üzemből előálló veszteségnek megfelel. Ezt a miniszteri rendelkezést a legtöbb törvényhatóság rosszul értelmezte és az üzemi veszteségek elviselésére, a szedett vámba való betudás melleit, a malomvállalatokat kötelezte. Miután a tényleg Őrlés alá vett gabonából a legmodernebb üzemi berendezéssel bíró malom sem képes őrleményben és korpában ugyanazt a mennyiséget visszaszolgáltatni, mint amelyet őrlés alá vett, mert az őrlés olporlás tehát anyagveszteség nélkül nem képzelhető, erre való tekintettel az elporlásnak is a féllel szemben való felszámítása teljesen jogosult, de csak akkor, ha ez a levonás megfelelő határok között mozog. De a poriásnak a szedett vám terhére való megállapítása már csak azért is helytelen, mert a szedett vámról a malom az 1750(1917. M. E. számú rendelet értelmében a Hadi-Termény részvénytársaságnak teljes egészében elszámolni tartozik. Ezen szempontok figyelembevételével és tekintettel arra, hogy a malmok vidékek szerint eltérő berendezése teljesen egységes szabá- lozást nem enged meg, a vámmalmosok részéről az öröltetönek betudható üzemtecbni- kai veszteség maximumát a vám levonása után a tényleg őrlés alá vett gabona 4 százalékában állapítom meg, — a törvényhatóságra bizva, hogy a helyi viszonyok mérlegelésével e határon belül határezza meg a betudható üzemveszteségj százalékot. Megjegyzem, hogy hosszabb időn át gyűjtött gyakorlati megfigyelések szerint a modernebbül berendezett, de nem nedvesítő eljárással dolgozó malmokban is búzánál 2—2 és félszázalék, rozsnál 3.—3 és félszázalékig
