Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-13 / 50. szám

— 416 —

zök, valamint a városi adóhivatalok azonnal kezdjék meg.

Az elkészített kivetési lajstromokat a jegyző urak legkésőbb 1918. február 15-ig a járási főszolgabíró urakhoz a polgármester urak pedig 1918. március 15-ig hozzám tartoznak beterjeszteni.

A községek kivetési lajstromait, a járási számvevők megvizsgálják s a kivetett pótadókról adónemenként elkülönített kimutatást készítenek, melyet a járási föszol- gabiró urak legkésőbb 1918. március 15-ig hozzám beterjeszteni tartoznak. Az érvényesített lajstromok a föszolgabiró urak láttamozásával ellátva, a községi illetőleg körjegyzőknek visszaküldendők.

A törvényhatósági bizottság 27784|916. számú véghatározatával 1917. január 1 -töl kezdődő hatállyal öt (5) egymásután következő évre az 1912. évi LIX. te. alapján 4 százalékos pótadót szavazott meg, melyből V2 (fél) százalék a kulturalap, 8V2 (három és fél) százalék pedig tiszti nyugdíjalap javára fordítandó.

Az 1883. XV. te. alapján a helyiérdekű vasutak segélyezésére megszavazott pótadó 1917. évre is az eddigi V2% (fél) százalékkal vetendő ki. ‘

A laktanya pótadó az 1917. évre is 5*/2 (három és fél) százalékkal állapíttatott meg.

A törvényhatósági bizottság 8782|1917. szánai határozatával a „Pro Transylvania“ országos segítő bizottság részére az erdély- rószi feldúlt falvak felépítési céljaira az 1916. évi XXXIX. te. alapján az 1917. évre 1 százalékos vármegyei pótadót. szavazott meg.

Végül a 27736|1916. számú törvényhatósági bizottsági határozat alapján 1917. január 1-tÖl kezdődő 15 egymásután következő évre a vasvármegyei hadirokkant és árvasegély alap javára 1 százalékos pótadó vetendő ki.

De azokban a községekben, melyekben kisded ovodai célokra az 1891. évi XV. te. 18. §-a alapján a 3 százalékos községi ovodai pótadó kivettetett, ott a fél százalékos vármegyei kultur pótadó kivetése mellőzendő.

Szombathely és Kőszeg városokban vármegyei tisztinyugdij pótadó nem veth tő ki, mert saját nyugdíjalappal rendelkeznek.

Ezek szerint olyan községekben, melyekben kulturpótadó nincsen, a vármegyei pótadók egységesen 9V2 (kilenc és fél) melyekben kultur pótadó is van 10 (tiz) százalékkal, a városokban pedig 6'5 (hat és fel) százalékkal vetendők ki, a pótadók alapjául szolgáló állami egyenesadók után, melyek az 1883 évi XV. te. 9. § ának 2-ik bekezdésében felsorolva vannak. Az ideiglenes adómentesség esetében előírás tárgyát nem képező föld és házadó után a vármegyei pótadók kivetendök. (Közigazgatási biró- ság 9988—1914. sz. ítélet).

A járási számvevők és a pónzügyigazg. m. r. számvevőségek munkájának gyorsítása és egyszerűsítése céljából elrendelem, hogy a kivetéssel foglalkozó közegek, a kivetett pótadó összeget a kivetési lajstrom végén a fentebb jelzett százalékoknak megfelelően osszák fel, hogy az egyes alapokat illető évi előírás összege megállapítható legyeu.

Minthogy a kir. adóhivatalok a beszállított összegeket rendeltetésük szerint az egyes alapok között felosztani tartoznak, a munka egyszerűsítése céljából a kivetés és beszedés pedig egyösszegben történik, nehogy ezáltal a kir. adóhivatalok munkával tulterheltessenek, elrendelem, hogy a beszállított pótadó összegét a beszedési lajstromban a jegyzők illetve a városi adóhivatalok az egyes pótadó nemeknek megfelelőig osszák fel, amennyiben a felosztás elmulasztatnék és a kir. adóhivatalok enöt jelentést tesznek, a mulasztó közegek ellen a legszigorúbb rendszabályokat fogom alkalmazni.

A m. kir. adóhivatalok a beszállított vármegyei pótadókat az egyesitett vármegyei pótadó segédnaplóba vételezik be, honnan a hó végén a vasúti járulék alap, a kulturalap, a tiszti nyugdíjalap, a laktanyaalap, a ,,Pro Transylvania“ országos