Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-15 / 11. szám
107 szolgálatának ideje alatt vagy azt megelőzőleg köttetett, ill etőleg, ha a törvényesités az említett idő alatt történ Nevelési járulékot lehet engedélyezni a nyugdíjas igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt nyugdijintézeti tag törvényes, valamint törvényesített gyermekének és abban az esetben, ha az atyja életét minden kétséget kizárólag szolgálat teljesítés közben, úgy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbeli- leg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid, időszakon belül beállott rendkivüli esemény következtében vesztette el, de csak akkor, ha a halált okozó baleset vagy rendkivüli esemény és a halál napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. A nyugdijintézeti tagnak a biróság által jogerősen felbontott vagy érvénytelennek nyilvánított házasságból származó gyermeke is bir nevelési járulékra igénnyel tekintet nélkül arra, hogy édes anyjának van e igénye özvegyi nyugdíjra vagy sem Nevelési járulékra igénye van a í yugdijjogosult azon gyermekének is, akik a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított 10 hónapon belül születik. Azon gyermekeknek, kik iskolai tanulmányaikat jó eredménnyel felmutatják s ezen körülményt a nyug- dijkezelö választmány előtt évenkint hitelesen igazolják, neveltetési pótlékuk 22 étetévük betöltéséig évről-évre megszavaztatik. A nevelési járulék azon összegnek egyötödével állapittatik meg, mely összeg nyugdíj címén az özvegy ianyát ezen szabályrendelet szerint megilleti, vagy meg- lle tné. Szülőben árvák ezen összeg kétszeresére tarthatnak igényt, ha számuk kettőnél nem több. 35 §. Ezen neveltetési pótlék az anyának, annak nemlétében a törvényes gyámnak esetleg gondnoknak kezéhez fizettetik ki. Ha az özvegytől a 32. §. értelmében újabb férhez menetelének esetét kivéve, az özvegyi ellátás elvonatik, az árvák a neveltetési pótléknak azon'mérvében része- sittetnek. mintha mindkét szütő meghalt volna. 36. §. A 34. § értelmében a neveltetési pótlék az árváknak 18, illetve 22 éves korukig bezárólag jár, azonban előbb megszűnik a következő esetekben: 1. ideiglenesen: a) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül, ezen ellátás tartamára; b) ha az árva valamely nem becstelenitő bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre Ítéltetik, a szabadságvesztés büntetés tartamára. 2. véglegesen: a) ha a leány férjhez megy, b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik. c) ha a becstelenitő bűntett vagy abban való bün- részesseg miatt jogerős bünfenyitő ítélettel elitéltetik, d) ha közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet él. 37. §. A nyugdíj ellátás vagy neveltetési pótlék iránti folyamodványok a nyugdijat kezelő választmányhoz nyújtandók be. A nyugdíjért folyamodó a járási főszolgabíró és a hatósági orvos bizonyítványával tartozik igazolni, hogy a 16. § ban felsorolt körülmények közé jutott Az özvegy házassági igazolványát, férjének halotti bizonyítványát s a községi előljárósog s a m. kir. anyakönyvezed által kiállítandó azon bizonyítványt, hogy még mindig özvegy, tartozik kérvényéhez mellékelni. Ez utóbbi körülményt az ellátási összeg felvétele alkalmával is mindenkor tartozik igazolni. Végül az árvák neveltetési járuléka iránti folyamodványokhoz, szülök házassági, s az apa (és anya) halotti bizonyítványain kívül az árvák hiteles születési bizonyítványai is csatolandók. 38. §. A nyugdíj intézetnek tagjai után és a 28. §. felsorolt alkalmazottak, bele értve a nyugdíjazottakat és hátrahagyott özvegyeknek, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváknak, végre a nyugdijintézeti taggal egy háztartásban élt nagykorú gyermekeknek, szülőknek és testvéreknek a 41. §-ban foglalt kivétellel temetési járulékra van igényük. 39. §. A temetési járulék az elhalt segédjegyző után 150 korona, nyugdíjazott jegyző után 250 korona, szolgálatban levő jegyző után 300 korona, a 28. § felsorolt alkalmazottak után 100 korona. 40. §. Temetési járulékra nem tarthat igényt: 1. azon nő, aki a férj halálakor férjével nem élt együtt, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be. 2. azon nő, ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekmény miatt hivatalvesztésre ítéltetett. 41. §. A temetési járulák az özvegy járulékát képezi és csak oly esetben, ha az elhalt után özvegy nem maradt hátra vagy ha a hátramaradt özvegynek temetési járu
