Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-15 / 11. szám

105 A szolgálati évek száma csak azon időponttól számittatik, melyben valamely jegyző, segédjegyző, a nyugdíjpénztárhoz a reá eső százalék befizetése által járult. A jegyzők és segédjegyzők 1875. évi január hó l-e előtt eltöltött szolgálati ideje nyugdíjba be nem számítható, Az 1896. mint millenáris év nyugdíjjogo­sultságnál két év gyanánt számítandó a '27477 899 sz törvényhatósági határozat értelmében. A jegyzőnek, segédjegyzőnek helyettesi minőségben, megválasztásáig megszakítás nélkül eltöltött ideje is beszámít a szol­gálati évekbe, ha az illető a helyettesítés idejére eső nyugdijjárulékokat megválasztása után 1 éven belül utólag megfizeti. Úgyszintén két évet egynek véve be­számít azon idő is, de legfeljebb 5 év, melyet neve­zettek a nyugdíjintézetbe való felvételt megelőzőleg irnoki szolgálatban töltöttek el. A nyugdijjárulékokat utólagosan a beszámított szolgálat után is be kell fizetni. 20 §. Félbe szakított szolgálati éveknél csak azon évek sora vétetik tekintetbe, melyeket a nyugdíjra jogosított nyugdíjaztatási idejéig egyfolytában jegyzői hivatalában eltöltött, kivévén ha az illető jogosított kétségen kívül igazolni tudja, hogy a megszakítás hibáján kívül s egyáltalán tőle nem függő okokból eredt. 21 §. Idégen varmegyék szolgálatában községi, kör­jegyzői, segédjegyzői vagy helyettesi minőségben el­töltött szolgálati évek a befizetett nyugdijjárulékok köl­csönös átutalása nélkül a nyugdíjaztatásnál csak azon esetben számíttatnak be, ha valamely Vasvármegye területén megválasztott községi és körjegyző (segéd- jegyző; írnok hitelesen igazolja oly idegen vármegye területén eltöltött szolgálatát, mely vármegye szabály- rendeletében a viszonosság hasonlóképen ki van mondva, ellenkező esetben az idegen területen eltöltött szolgálata után a jelen szabályrendelet határozmányai szerint fizetendő nyugdijjárulékot a nyugdíjpénztárba a sajátjából pótlólag befizetni tartozik, hogy az idegen törvényhatóságban eltöltött szolgálata itteni nyugdíj- igényének megállapításánál beszámittassék. 22. §. Az elősorolt feltételek mellett valamely községi­köz- vagy segédjegyző nyugdíjaztatására azon beszá­mítható javadalom arányában jogosult, melyet szol­gálatának utolsó évében élvezett és pedig 5 — 10 évi szolgálat után a nyugdíjazandó utolsó beszámítható fi­zetésének 40 százalékát kapja. 19. §. Tíz éven túl, minden további betöltött szolgálati év után pedig 2 százalékot úgy, hogyha betöltött 40 évi szolgálati idő után az utolsó fenti szerint beszámítható évi illetménnyel egyenlő teljes nyugdíj élvezetre jogosul 23 §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen felíüggesztetik: a) ha a nyugdíjazott az államnál, vagy valamely törvényhatóságnál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal s pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, minő mérvben ujabbi fizetése a nyug­díjjal együtt meghaladja a nyugdíjaztatás alapjául szol­gált utolsó fizetését. b) ha a nyugdíjazott egyén valamely nem becs- telenitő bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre ítéltetik s pedig a szabadságvesztés büntetés tartamára, 24. § A nyugdíjra való igény végleg megszűnik: a) ha valaki fegyelmi utón hivatalvesztésre ítéltetik kivéve a 17. § értelmében hivatalból eszközölt nyug­díjazás esetét b) ha valaki állásáról munkaképes korában le­mond s újabb községi (kör) jegyzői (segédjegyzői) ál­lásra Vasvármegye területén meg nem választatott. c) ha valaki jegyzői minőségének megtartása mel­lett idegen törvényhatóság területére költözött. 25. §. A nyugdíjazott egyén nyugdija végleg megszűnik: a) ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik ; b) ha az illető ismét községi vagy körjegyzővé (segédjegyzővé) megválasztatik ; e, ha becstelenitő bűntett vagy abban való bün- részesség miatt jogerős bünfenyitő ítélettel elitéltetik. 26. §. Ha a nyugdíjazás feltételéül a 16. §. a) pontjában megszabott körülmények előbb állanának be, mintsem a nyugdíjra igényt tartó egyén öt évi beszámítható szol­gálati idővel bírna, a nyugdíjalap részére teljesített be­fizetéseit ő maga, illetőleg özvegye vagy árvái kamat nélkül visszakapják; úgyszintén akkor is, ha valamely községi, kör és segédjegyzö ily minőségben oly törvény- hatóság területére választatik meg, melynek szabály­rendelete a viszonosságot ki nem mondja.’ Minden egyéb esetben a nyugdíjalap részére tel­jesített befizetések minden visszkereset nélkül az alap javára maradnak.

Next

/
Thumbnails
Contents