Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-15 / 11. szám
103 a) pontjában jelzett 10 százalékot egyszer s mindenkorra után fizetni. E járulék befizetésére különben a 4. §-ban meghatározott határidők és módozatok irányadók. 6. §. A jegyzői nyugdíj alapvagyont külön napló vezetésének kötelezettsége mellett a szombathelyi kir adóhivatal kezeli, a számvevőségi teendőket pedig a szombathelyi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség látja el A pénzkezelésnél, valamint a számvevőségi teendők ellátásánál az 1902. évi 121.000 B. M. és 12 200 B. M. számú, illetve a 3600 P. M. szám alatt kiadott utasítás rendelkezései szerint kell eljárni. 7- §. A nyugdíjalap számadásai és költségvetései a későbbi §§-okban megállapítandó választmánynak átvizsgálás végett évenként bemutatandók. 8. §. A nyugdíjalap tőkéi az igazgató választmány véleményének meghallgatásával magyar kir. állampapírokba vagy állam által biztosított értékpapírokba he- lyezendök el a törvényhatóság által. Az időnként befolyt pénzek az igazgató választmány javaslatára a megyei árvaszéknél fennálló biztosítéki szabályok szerint biztos helyre, kamatozás végett kölcsön is kiadhatók a törvényhatósági bizottság által azon megjegyzéssel, hogy az időnkinti kamatláb a bizottság közgyűlése által, az igazgató választmány javaslata alapján fog megállapíthatni. Az alap vagyonának és jövedelmeinek állampapírokba vagy az állam által biztosított értékpapírokba nem fektetett, sem kölcsönképen ki nem adott az a része, mely az előre látható kiadások fedezésére nem szükséges, törvényhatósági bizottság által évenkint kijelölt pénzintézeteknél gyümölcsözőig helyezendő el. 9. §. A megszavazandó nyugdijakat a nyugdíj alap kamatai és a községi és körjegyzők (segédjegyzők, Írnokok) fizetése után évenkint fizetendő százalékok fedezik, amely járulékok, amennyiben a megszavazott nyugdíj összegét meghaladják, az ekképen mutatkozó felesleg tőkésítendő és a nyugdíjalaphoz csatolandó, azon esetben pedig, ha a rendelkezésre álló összeg a szükséges nyugdijakat fedezni képes nem volna, a törvény- hatóság a községi és körjegyzők, segédjegyzők által évenkint fizetendő 5 százalék jutalékot a szükséghez képest felemelni, mig azon esetben, ha a nyugdíjalap oly összegre emelkednék, hogy annak kamatai a nyugdíjazottak előrelátható legnagyobb száma mellett az évi szükségleteket felülmúlnák, a törvényhatóság az évenkinti befizetések százalékát leszállíthatja, avagy ideiglenesen megszüntetheti. 10. §. Az ekképen létrejött nyugdíjalap eredeti rendeltetésétől soha el nem vonathatik, csupán csak vármegyei községi és körjegyzők és rendszeresen alkalmazott segédjegyzők nyugdíjazására fordíthatók. 11. §. A jegyzői nyugdíjalapot egy elnökből, 12 tagból, tiszti főügyészből, a tiszti főorvosból álló igazgató választmány kezeli. A választmány elnöke a vármegye mindenkori főjegyzője, 12 tagja közül 6-ot a törvényhatósági bizottság az általános tisztujitás alkalmával a törvény- hatósági bizottság tagjai közül 6 évi időtartamra választ, 6-ot a községi és körjegyzők sorából a vármegyei jegyzőegylet szintén 6 évre választ Az időközben kilépő tag helyébe a törvényhatósági bizottság legközelebbi rendes közgyűlése, illetőleg a községi és körjegyzők vármegyei egylete, a kilépett tag megbízatásának időtartamára uj tagot választanak. A választmány alelnökét és jegyzőjét, ki egyszersmind előadója, saját kebeléből választja és pedig az utóbbit községi vagy körjegyzői tagjai közül. A választmány tagjai és tisztviselői ezen működésükért semmiféle külön díjazásban nem részesülhetnek. 12. §. A választmány annyiszor, amennyiszer szükséges, ülést tart. Ezen üléseket a választmány elnöke hivja össze s ezekről rendes jegyzőkönyv vezettetik. Határozatait szavazattöbséggel hozza, érvényes határozat hozatalra az elnökön kívül legalább 5 tagnak jelenléte szükséges. Szavazat egyenlősége esetén az elnök szava dönt. Nem egyhangú szavazásnál a szavazás jegyzőkönyvbe névszerint beiktatandó. 13. §. A jegyzői nyugdíjalapot kezelő választmány teendői: a) A nyugdíjalap kezelésére vonatkozólag törvényhatósági bizottságnak véleményt ad. Az alapvagyon a 8. §. értelmében kezelendő. b) Nyugdíjazásért vagy ellátásért folyamodók kérvényeit az alábbi §-ok értelmében megvizsgálja és a nyugdíj és ellátási igény megállapítása, valamint a hivatalból való nyugdíjazás esetében és a nyugdíj ("ellátás) felfüggesztése vagy végleges beszüntetése iránt a törvényhatósági bizottság elé javaslatot terjeszt. c) A nyugdíjalap múlt évi állapotáról, pénztára-
