Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-12 / 41. szám
vizsgálat alapián történt tisztázásáig beszüntetendő és csak akkor eszközlendő, ha kétségtelenül megállapittatott, hogy nem a hadifoglyok okozták az üzemzavart. Ezen vizsgáló bizottságok a vizsgálat eredménye szerint azt is megállapítják, hogy és milyen összegben fizetendő a munkapótlék. Ahol szükséges, ott ezen vizsgáló bizottságok a hadifogoly munkabizottságok utján szakértők (közigazgatási, műszaki tisztviselők, iparfelügyelők stb.) közreműködését is igénybe veszik. Nemcsak közérdek, de a munkaadó érdeke is, hogy oly hadifoglyok, akik a munkaszünetet nem okozták, továbbra is alkalmaztassanak és a munkapótlék kifizetésénél ne rövidüljenek. 3. A munkabeszüntetéseknél, melyek elemi csapások vagy más egyéb okokból a munkaadó hibája nélkül elöállanak (árvíz, tűzkár stb.) a munkaadó kötelessége a hadifoglyokat máskép megfelelően foglalkoztatni és ezért őket megfelelő munkadijban részesíteni, mert ellenkező esetben a hadifoglyok különösen hosszabb munkaszüneteknél a hadügyminisztérium, illetőleg a hadifogoly-munkabizottságok rendelkezésére bocsátandók. 4. A munkaadónál levő, nem dolgozó, könnyebben beteg és gyöngélkedő hadifoglyoknak nem jár munkapótlék. Itt az a körülmény határoz, hogy a hadifogoly nem jut úgy mint a szabad munkás a munkanélkülisége által Ínségbe, mert lakásáról és ellátásáról munkaszünet alatt is gondoskodva van. A tapasztalat továbbá arra tanított, hogy a betegség napjainak száma a hadifoglyoknál összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a szabad bérmunkásoknál, még pedig azért, mert ellátásáról minden esetben gondoskodás történt. Ennélfogva a hadifoglyok munkáinál könnyen előforduló jelenség, hogy a hadifoglyok gyengélkedni szeretnek. 5. Minden olyan esetben, amikor a munkapótlék ki nem fizettetik, a munkaadó köteles a hadifoglyok kisebb szükségleteiről akként gondoskodni, hogy fejenként és naponként 6 fillért engedélyez és ezen pénzek felhasználásáról jegyzéket vezet. — Állami és közmunkáknál a hadifoglyok apróbb szükségleteiről úgy mint eddig, a liadikonnány gondoskodik. Az ilyen összegeicnek esetleg fel nem használt maradéka a hadifoglyoknak javára megy ; itt azonban megjegyeztetik, hogy a kisebb szükségletek magukba foglalják a test és fehérnemű tisztántartására szükséges szappan, a cipőtisztításhoz, a ruházat kisebb javításához ill. karban- tarsásához szükséges szerszámok, úgyszintén esetleg tábori levelezőlapok árai is, kizárva minden néven nevezendő élvezeti cikket. Ennélfogva nem volna helyén, ha ezen szükségleteket a fent felsorolt szempontok alapján a hadifoglyoktól megtagadnék. Általában még felemlítendő, hogy a munkapótlék beszüntetését csak óvatossággal alkalmazzuk, mivel a hadifoglyok múmiájára t .„1 munkaadó a tapasztalat szerint a hadifoglyok jóindulatú kezelésénél a legjobban jár. Még megjegyzem, hogy az akkord munka rendszere az eddig tett tapasztalatok szerint igen jó eredményekkel járt. Másolat. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 111427—VI-1. 1916. szám. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A hadi- togolymunkások munkapótlékainak kifizetése és azok kisebb szükségleteinek beszerzése ügyében felmerült kétségek megszüntetése í céljából az eddigi szabályok megfelelő kiegészítése vált szükségessé. A cs. és kir. hadügyminiszter urnák idevonatkozólag 25000. 1916. Abt. 10. Kgf. szám alatt kiadott rendeletét magyar fordításban azzal a felhívással küldöm le Címnek, gondoskodjék megfelelően arról, hogy e rendelkezésekről úgy a községek (r. t. városok), mint az érdekelt munkaadók azonnal értesittessenek. Budapest, 1916. szeptember 28-án. A miniszter helyett: Bartóky s. k., államtitkár. 21095—1916. szám. Tárgy : Hadifoglyok munkapótléka és a kisebb szükségletek beszerzése. ■ Valamennyi járási főszolgabíró és r. t. vái’osi polgármester uraknak! (Könyomatos példányban is kiadatott). A községek és az érdekelt munkaadók értesítése végett közlöm. Szombathely, 1916. szeptember 28. Alispán helyett: Dr. Radó Gyula, főjegyző.
