Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-21 / 38. szám
— 370 — 3. §. A jegyzői nyugdíjpénztár alapját képezi : a) Az ezentúl megválasztandó jegyzők és segédjegyzők által fizetésük arányban egyszer és mindenkorra fizetendő és a 4. §-ban megái lapított százelékok : b) Minden jelenleg alkalmazásban levő vagy a jövőben megválasztandó jegyző, segédjegyző évi rendes fizetésének illetve a községi és körjegyzők 600 korona és a segédjegyzők részére megállapítandó lakbéri illetménynek évenkint fizetendő s a 4. §-ban megállapított százaléka. c) Minden község által ezen szabályrendelet 4. §-a értelmében fizetendő járulékok. d) Önkéntes adakozás. 4. §• a) A 3. §. a) pontja értelmében minden községi és körjegyző minden rendszeresített állomásra megválasztott segédjegyző a 18. §-ban megállapított javadalom 10 százalékát tartozik megválasztása napjától illetve a lakbér iilletmény 10 százalékát a már azon időben szolgálatban levő jegyzők 1913 április 1-től, segédjegyzők a lakbéri illetmény megállapításának jogerőre emelkedésétől kezdve a nyugdíjpénztár javára egyszer s mindenkorra befizetni. Ezen egyszer s mindenkorra fizetendő 10 százalék a jegyzők, segédjegyzők, fizetéséből 24 havi egyenlő részletben vonandó le. b) A 3. § b) pontja értelmében minden jegyző és segédjegyző köteles nyugdíjba beszámítható évi illetményeinek 5 százalékát évenkint hivatal viselésének egész ideje alatt, a jegyzői nyugdíjpénztárba befizetni. A nyugdijjárulékok a jegyző (segédjegyző) fizetéséből havonkénti részletekben a kir. adóhivatalok által levonásba hozatnak és a nyugdíjalap naplóban bevételeztetnek. Hasonlókép azon nyugdijakból, melyeket az ezentúl nyugdíjazandó azon jegyzők és segédjegyzők élveznek, kik szolgálatuk ideje alatt 10 éven át a 600 korona illetve a segédjegyzők részére megállapítandó lakbérilletmény után járó 5 százalékot még nem fizették, addig mig ezen járnlék 10 évi fizetésének ideje le nem telik, ezen nyugdijjárulék havonként az adóhivatalok által levonandó és a nyugdíjalapba bevételezendő. Ha nyugdíjazott jegyző előbb halna meg, mielőtt ezen járulékot 10 éven át fizette, a járuléka jelzett időig az özvegyi ellátási dij és neveltetési járulékból is levonandó. c) A 3. §. c.) pontja szerint a községek által fizetendő járulék a jegyzői és segédjegyzői nyugdíjba beszámítható összilletrnénynek az egyes községekre adójuk arányában és 7 százalék továbbá a 28. §-ban felsorolt alkalmazottak illetményeinek 3 százalékából áll, mely összeg a községek által költségelőirányzatokba évenkint felveendő s minden év junius 15-ig a község- birák által különbeni végrehajtás terhe mellett a b) pontban körülirt módon a jegyzői nyugdíjpénztár javára az illetékes m. kir. adóhivatalnál befizetendő. A nyugdijjárulék a községek terhére az előző évi összes államiadó arányában vetendő ki. A jegyzők és segédjegyzők által fizetendő járulékokat a községek még önként sem vállalhatják magukra. 5. §. Valahányszor a községi vagy körjegyző, (segédjegyző) nyugdíjba beszámítható illetménye emelkedik, tartozik azon különbözet után, mely előbbi kisebb és utóbbi magasabb évi fizetése között mutatkozik a 4. §-a) pontjában jelzett 10 százalékot egyszer s mindenkorra után fizetni. E járulék befizetése különben a 4. §-ban meghatározott határidők és módozatok irányadók. 6 §• A jegyzői nyugdíj alapvagyont külön napló vezetésének kötelezettsége mellett a szombat- helyi kir. adóhivatal kezeli, a számvevőségi teendőket pedig a szombathelyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség látja el. A pénzkezelésnél, valamint a számvevőségi teendők ellátásánál az 1902. évi 121.000 B. M. és 12.200. B. M. száma, illetve a 3600. P. M. szám alatt kiadott utasítások rendelkezései szerint kell eljárni.
