Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-06 / 27. szám
247 46. §. Kémény. Lakóházakat falazott (tűzbiztos) kémény nélkül építeni tilos. ' A meglévő sövény, "deszka, vagy egyéb gyúlékony anyagból készült és az összeomlásnak kitett sárkémények a szabályrendelet hatályba léptétől számított 1 év alatt falazott (tűzbiztos) kéménnyel cserélendők ki., ugyanezen határidőn belül az u. n. füstös konyhákra is tűzbiztos; kémények alkalmazandók. A kémények tűzbiztos anyagból s a tető gerincén felül legalább 50 cm.-nyíre, nagyobb tüzeléseknél 1—2 méter magasan álló íüstnyilással építendő és belül a padláson keresztül vonuló részén pedig kívül is bevakolandók. A kémények fala, valamint a kémények közötti közfal 15 cm-nél vékonyabb nem lehet s azok belső üregétől minden fa vagy más gyúlékony anyagnak legalább is 15 cm. távol kell állania. 47. §. A kémények falazása gondosan eszközlendő, hogy bennük netán kigyuló szurok tüze ki ne hatolhasson. A kéményfal zatra gerendákat fektetni, vagy abba farmiakat beépíteni, valamint kémény helyett pléhkürtök t alkalmazni tilos. A mászható kémények belső üregek 48—64. cm. bőséggel építendő s azokon a padlásra ajtót alkalmazni tilos Mászható kémények zárt tüzelésű helyeknél a talajtól legfeljebb 50 cm. magasságban alkalmazott és vasból készült belépő ajtóval látandók el és a kémény alsó üregében gyúlékony anyag tartása tilos. Az orosz kéményeknél á tisztítás céljából azok alján s a tetőzeten felül is 40 cm. magas, zárható kettős vasajtók létesítendők. Ily orosz kéményt szalmával vagy náddal fedett épületnél alkalmazni tilos és amennyiben ilyenek volnának, ezek a szabályrendelet életbeléptetésétől számított 10 év alatt szinte átépítendők. A legkisebb méretű, vagyis 16—23 cm. átmérőjű kerekded nyílású orosz kéményekbe két közönséges tüzelésnél, egy 23 cm. átmérőjű kéménybe 3 közönséges tüzelésnél többet csoportosítani, valamint egy kéménybe két vagy több emelet füstcsövcit bevezetni nem szabad. Kémény helyet! plébkürtöt alkalmazhi tilos és pléhkürt kéménytoldalékok csak a szabályos kéménymagasságon felül engedtetnek megj. 48. §. Füstvezető csövek az utcákra egyáltalán nem. udvarokon pedig csakis a tüzmentes tető- eresz alatt vezethetők! (kL Füstcsövekben elzáró, vagy szabályozó szelepeket alkalmazni tilos és ily csövek gyűlés kony anyagtól legalább 16 cm-nyire elszigete- lendők. A gőzmalmok és nagyobb tűzte!epek kéményei szikrafogóval látandók el és ily épületek csak tüzmentes anyaggal fedhetők. valamint kovács, sütő, fazekas és kályhás és ezekhez tartozó más nagy tüzelésű műhelyek. 49. §. Ha összeépített épületek kéménye és fala érintkezik és az épületek nem egyforma magasak, azon esetre az uj épület építője a régi, vagy uj falat érintő kéményt a magasabb épület tetőgerincén felül legalább 50 cm-el felemelni tartozik. 50. §. Kemencék, kályhák. Sütőkemencéket és fűtésre szánt helyiségeket a tűzrendészed szabályrendelet 9. g-a értelmében más háza mellé, vagy eresze alá építeni, vagy saját eresze alá helyezni tilos. Cserépkályhák a padlózattól téglával tűzbiztosán elvál asz tandók. Belül fütő kályhák és tüzelők fütőnyiláSa előtt a padlóra tüzmentes szikrafogó alkalmazandó, esetleg a padló váspléhvel, illetve tüzmentes más anyaggal burkolandó. Sütőkemencéknél a menyezet és kemence közt legalább 1 méternyi köz hagyandó. Azonkívül a gy árakban, üzlettel epeken felállítandó gőzkazánok, gőzgépek, mozdonyok, avagy nagyobb tüzelőhelyek a szomszéd határától csak legalább 4 m. távolságban helyezendők el s a szomszédok felől tüzmentes erős falazattal zárandók el. Gőz- vagy meleg vízrendszer ü fűtés alkalmazásánál a vezető cső vek gyúlékony anyagoktól legalább 8 cm-re elszigetelendők. 51 §. Erkélyek. Erkélyek csak kő- vagy vastartók alkalmazásával és a házak utca felőli részén csakis á közlekedést semmi tekintetben sem gátló ma
