Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-06 / 27. szám
244 — nél kevesebb nem lehet. Melléképületek is csak úgy helyezhetők el, hogy azok a szabad közlekedést ne akadályozzák. 23. §. Több részre felosztott háztelken a telek utcafelöli részéről a belső épületekhez való szabad közlekedésre kellő bejáró és udvartér biztosítandó. 24. §. Épitési vonal, házsor. Utak melletti épületek, kerítések, vagy alacsony sövényeket 1890. I. t.-c. 132. §-a értelmében az utáirok külső szélétől, vagy ahol ilyen nem létezik, az uttöltés lábától 1 méter távolságnál közelebb elhelyezni nem szabad. Uj építkezésnél a már létező házsor és az Ut iránya betartandó és épületek ezen épitési vonalon kivül nem, kerítések, sövények pedig csakis a vonalba és sjetn azon kivül,. sem azon belül nem1 emelhetők. Uj utcák csak egyenes vonalba nyithatók. Minden községben, hol uj utcák nyittatnak, az utcák legalább 20 méter szélesek legyenek, kocsiút Vízlevezető árokkal szegélyezendő, a házak előtt legalább egy méter széles járda hagyandó. a járda széle a kocsiút hosszában élől'ákkal beültetendő. A régi utcák, amennyiben ezen szabályokban kitüntetett szélességgel bírnak, az ezens zakaszban meghatározott módon rende- zendők be. Amennyiben ezek ezen mérettel nem bírnának, .minden esetre akkép rendezendők, hogy a kocsiút a járdától élő fasorral legyen lelválasztható. 25. §. Az épitési vonalban emelendő és tűzbiztos anyaggal fedendő külön álló laképületeknek a szomszéd telkétől Való távolsága 5 méternél kisebb nem lehet. Faházak. Valamint fazsindely, zsupp, vagy nádfedéssel tervezett laképületek pedig más házakkal az épitési vonallal lösszé nem építhetők. Az épületek egyínástóli távolsága a saját telkén. Valamint a szomszéd telkén álló épületektől, ha azok fazsindellyel Vannak fedve, legalább 6 méterrel, ha zsúppal, náddal vagy gyékénnyel vannak fedve, legalább 10 méterrel, csűrök és pajtáktól pedig 15 méterrel állapittatik meg. Az épitési vonalban egymás mellé épített lakás épületek közt nyílások sem engedhetők s uj építkezésnél, ha csak különálló házat nem terveznek, mely esetben ;a fenti rendelkezések irányadók, köteles az építő a saját háza és a szomszédház közötti nyílást befalazhatni, illetve házát a szomszédépület faláig, vagy amennyiben az a mesgyéig nem terjedne, a mesgyéig kiépíteni Az épületek, ahol csak lehetséges, lombos áfkkal ültetendők körül 26. §. A telkek utcai Vonalán ólak. vagy árnyékszékek építése tiltva van, valamint tilos városi jelleggel bíró községben istállót az utca épitési vonalára építeni. 27. §. Pinczék, földszintalatti helyiségek. Pincék, földszint alatti helyiségek csak kő, vagy égetett téglából, megfelelő vízmagasságai és kellő szellőző-lyukkal 1 építhetők és azokan a szomszéd telekre átjárókat létesíteni tilos. Földszint alatti helyiségekben, műhelyek, vagy lakások csak az esetben engedélyezhetők, ha szárazság és Világosság mellett a lég tisztasága is elérhető. 28h §•• Lakás, színvonal. Uj épületekben a földszinti lakások pado- zati felszíne az utca színvonalán, illetve lejtős talaján a talajnak lakás falaival érintkező legmagasabb pontján felül legalább is 30 cm.-rel maga- Siább an he ly ez en d ő. Oly lapályos helyeken pedig, hol gyakoribb vizáradások, vadvizes talaj, vagy más összefutó vizeiktől lehet tartani, a lakások színvonala az eddig 1 ismert legnagyobb Viz fölött 50 cm.-nél alacsonyabb nem lehet, ezen épületeknél a falazások azon magasságáig kő, vágy égetett tégla-anyaggal épitendők. Pincenélküli laképületek alapfalai a talaj- nedvesség felszivárgáSia ellen, a padozat színvonala alatt 16. cm. aszfalt elszigetelő lemezekkel, vagy más ehhez hasonló alkalmas anyaggal fe- dendők be. 29. §. Falak. Lákházak falai kövlekből égetett téglából, vályogból, vagy vert földből, avagy fából, városi jeléggel biró községek házsorában pedig csakis^ kövekből, vagy égetett téglából készülhetnek.