Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-06 / 27. szám
243 let nem emberi lakóhelyül szolgál, az építés befejezését tudomásul veszi, amennyiben pedig' az épület emberi lakásnak van szánva, a körorvost utasítja, hogy rendes havi körutazása alkalmával az épületet közegészségi szempontból vizsgálja felül és a körorvos jelentése alapján a be- költözködés idejét a bejelentéstől számított 8 napon belül határozatilag állapítja meg. Jogában áll az építkezőnek., amennyiben a körorvos rendes körutazásának idejét bevárni nem akarja, járásorvos, vagy körorvos kiküldését is kérelmezni, ez esetben azonban ennek kiszállása (diját az építkező viseli, inig a rendes körorvosi utazás alkalmával teljesített orvosi vizsgálat díjtalan. A járási főszolgabíró rendelkezése előtt az újonnan épült lakházakba beköltözködni tilos. 16 §. Az építés vezetője úgy a járó-kelők, inint az építésnél foglalkozók biztonságára szükséges minden óvintézkedést megtenni s az 1890. évi I. t.-c. 135. §-ának rendelkezéseit betartani köteles. II. Rész. Különös határozatok. 17. §. Talaj. Lakházak elhagyót! temetők helyén az 1876. évi XIV. t.-c. 118. §-a értelmében csak utolsó temetkezéstől számított 30 év letelte után, szemétlerakodó, vagy posványos, avagy az egészségre egyébként ártalmas talajon pedig csak kellő tisztítás és kiszárítás után építhetők. 18. §. Ha a talaj korhadó szerves anyagokkal telitett földből áll, alaképitési engedély kiadásává! egyidejűleg elrendelendő, hogy a talaj legalább egy fél méter mélységben kihordassék, hogy a lehetőséghez képest kaviccsal, vagy homoktar- talmu földdel megtöltessék Elrendeli egyúttal az .építendő lakház közvetlen közelében fekvő s az egészségre ártalmas posványok, mocsarak, kenderáztatók, trágya- és szemétdombok, egyáltalán mindazon természetű képződmények, vagy emberi létesítmények lecsapolása, kiszárítása, betömése, vagy eltávolítása. melyek a lakhely légkörét tisztátalanitják és megfertőztetik. 19. §. Emberek és állatok befogadására szánt épületeket csak szilárd alapra szabad rakni. Ha a talaj nem szilárd, annak cölöprosttal, vagy egyéb módon való hordképessé tétele az építési engedélyben elrendelendő. 20. §. Közvetlen a Rába mellett fekvő községekben és az árvizeknek kitett oly területeken, hol az árvíz 50 centiméternél nagyobb magasságra nem emelkedett és a feltöltés, a szomszédos területek csapadék vizeinek elvezetése, vizszabá- lyozási munkálatok kivitele lehetséges, azon területek, amelyeken lakóházak épülnek, az eddig észlelt legmagasabb árvíz színe felett 80 cm.-rel magasabbra töltendők fel. Ily feltöltött területeken az építmények falai az árvizszin feletti 80 cm. magasságig kő, égetett téglából mészhabarcsba rakva, vagy egyéb szilárd, vízálló anyagból építendők és az épület körül legalább egy méter széles padka létesítendő l: 4-hezi lejtővel. 21. §. Tele k. Az egészségre káros hatás,u, vagy rondaság- gal járó. aVagy tűzveszélyes üzletek, telepek1, gyárak, vagy gőz- és benzinmotoros malmok építése csak a községen kiviül, az iparhatóság által előzetesen meghatározandó helyen a szokásos tüztávlati körön kívül engedélyezhetők. Hegyek, dombok oldalán, vagy tövében, hol a földomlástól, vagy hógörgetegek, sziklák lezuhanásától, továbbá kiaknázott és működésben levő bányák felett, hol a födél leszakadásától lehet tartani, úgy a rohamosan áradó folyók, patakoknak az emberek és állatokra hirtelen veszéllyel járó ártéren belül laképületek, istállók, áldok nem építhetők. 22. §. Építkezések oly szűk telkeken, hol fennhagyható udvartér tűzveszély esetén a menekülést, vágy mentést szerfelett megnehezítené, nem engedélyezhetők. A háztelek szélessége 15 méter
