Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-29 / 26. szám
— 217 — suliság érvényesítéséi megtagadni, vagy a már jogerősen megállapított ellátást leszál l ani nem lehet. 9. §■ A nyugdíjalap a vármegye tulajdonát képezi és ha annak szüksége bármely körülmény folytán megszűnnék1, a szolgaszemélyzet korábbi nyugdíjalapjából ezen alapra átruházott 47760 korona 12 fillér a vármegye nemesi pénztárában kezelt francia sarc-alapnak visszaadatik és a nyugdíjintézmény megszüntetése és a nyugdíjalapnak hováforditása iránt belügyminiszteri jóváhagyás mellett a törvényhatósági bizottság határoz. III. Nyugdíjalap kezelése. 10. §. A tisztviselői nyugdíjalap vagyona felett a nyugdijváiasztmány véleményének meghallgatása, a belügyminiszter felügyelete mellett a törvényhatósági bizottsági közgyűlés rendelkezik. 11. §• A nyugdíjalapot kezelő választmány: elnök, jegyző, ügyész és 8 választott tagból áll, [kik közül négyet a törvényhatósági közgyűlés, [négyet pedig a nyugdí j intézeti tagoknak az alispán által minden 6 évben a tisztujitás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke az alispán, alelnöke a főjegyző, jegyzője egyik törvényhatósági jegyző, ügyész a vármegye tiszti ügyésze. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés illetőleg a nyugdíj intézeti tagoknak a 17. §. értelmében összehívott rendkívüli közgyűlése választ. 12. §. A fentebbi szakaszban elősoroltakból álló tizenkét (12) tagú választmány feladatai: 1. Ellenőrizni azt, hogy az alap rendeltetésének és alapszabályoknak megfelelőleg kezeltessék. Az alapvágyon gyümölcsözése végett magyar árampapírokban az állam által kamataikra nézve biztosított értékpapírokba, magyar föld- hitelintézeti záloglevelekbe és takarékpénztárakba helyezhető el. 2. Az ellátásért, vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényeinek véleményes jelentés kíséretében elintézés végett a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztése. 3. Előterjesztést tesz a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek, hogy az alap Vagyona mely pénzintézeteknél, illetve mily értékpapírokba helyeztessenek el, 'vagy egyébként miképen gyümölcsöztessék. 4. Véleményt nyilvánít a nyugdíj, vagy ellátási illetmények kiszolgáltatása körül felmerült panaszokra nézve. 5. A nyugdíjalap múlt évi állapotáról lés pénztárának állásáról kimerítő jelentésének a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való beterjesztése s ennek utján közhírré tétele. 6. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvét vezet. Nem egyhangú szavazásnál a szavazás jegyzőkönyvbe névszerint iktatandó be. 7. A Választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmi-éle díjazásra igényt nem tarthatnak. 8. Ér'vjényes . határozathozatalra az elnökön kívül 'legalább 6 tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megosztásának esetén az elnök szavazata dönt. 13. §. A törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek az 1896. évi XXV. ,t.-c. 45. §-ában felsorolt esetekben hozott határozatai ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak minden más, ezen szabályrendeletek alapján hozott határozatai ellen pedig a belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. 14. §, Az alispánt, mint Választmány-elnök, képviseli a nyugdíjalapot és választmányt hatóságok és magánosok irányában, összehívja a választmány üléseit, a megalakulás s minden tisztujitás után közgyűlést, kitűzi a napirendre kerülő tárgyakat. mire nézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be, minden esetleges indítvány is gyűlés előtt neki bejelentendő. Felelőség terhe mellett utalványozza az alap kezeléséből netalán felmerülendő költségeket, ö írja alá a hitelesített jegyzőkönyvet, s minden, a választmány nevében kiadott iratot. Akadár lyoztatása esetén a főjegyző helyettesíti. 15. §. A jegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellen jegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírni.
