Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1916-05-18 / 20. szám

— 150 —

emberi fogyasztásra szánt szarvasmarhát kényszervágásoktól eltekintve csak husvizs- gáló közreműködése és annak a vizsgálat után megadott engedélye alapján szabad levágni. A husvizsgáló viszont az állat levágását minden olyan ecetben megakadályozni köteles, amikor annak levágását az 54300—908. számú rendelet avagy más miniszteri rendelet tiltja. Az emberi élelemre levágandó állatok megvizsgálására vonatkozó szabályok megszegését az 1888: VII. t.-c. 152. §-ának 1. pontja kihágásnak nyilvánítja, a vizsgálat nélkül, vagy tilalom ellenére levágott állat húsát pedig hacsak kényszervágás szüksége nem forgott fenn, az 1879. évi XL. t. c. 25. §-a és az 1878. évi V. t.-c. 61. §-a értelmében el kell kobozni. Minthogy a vágáshoz megbivott husvizsgáló ahányszor vágás alá nem eső üszőborjuknak, három évesnél fiatalabb üszőknek és a hasas teheneknek levágását a 7512—914. M. E. számú rendeletben foglalt tilalom következtében megakadályozni köteles, nyilvánvaló, hogy az ilyen állatok csakis a husvizsgáló közreműködésének mellőzésével, vagy az ő tiltakozása ellenére kerülhetnek levágás alá s hogy ilyen esetekben a rendőri büntető eljárást ugyanazon törvényszakasz (1888. évi VII. t.-c. 151. §. 1) alapján kell folyamatba tenni, mint amely a husvizsgálatra vonatkozó szabályok megszegését kihágásnak nyilvánítja. Hogy pedig a 7512—914. M. E. sz. rendelet tilalmának megszegésére még a husvizsgálók se szolgáltathassanak okot, felhívom alispán, polgármester urat, utasitsa a hatósága területén működő összes husvizs- gálókat, hogy a kényszervágás alá nem eső üszőborjuk, három évesnél fiatalabb üszők és hasas tehenek levágását a 7512—914. sz. rendelet értelmében annyival inkább akadályozzák meg s az esetleg levágott állat húsát vétessék őrizetbe, mert ennek elmulasztása esetén fegyelmi utón, illetőleg az 54300/908. sz. F. M. rendelet 119. §-ának negyedik bekezdése alapián a legszigorúbb felelősségre lesznek vonva. Végül figyelmeztetem alispán, polgármester urat, hogy amennyiben a husvizsgálók felelősségre vonása alkalmával azt

állapítják meg, hogy a husvizsgáló érdek- ményében ez 1878. évi V. t. c. 567. vagy 471. §-ába ütköző bűncselekmény jelenségei is forognak fenn, az esetre az iratokat tegyék át az illetékes kir. ügyészséghez. Budapest, 1916. március 20. Gfhillány, s. k. »

6476—1916. szám.

Tárgy: Az üszőborjuk, a 8 évesnél fiata labb üszők és hasas tehenek levágására vonatkozó tilalmak megszegésének rendőri büntető eljárással való megtorlása.

Járási főszolgabíró, r. t. városi polgármester és járási m. kir. állatorvos uraknak, a hus- vizsgálóknzk és községi elöljáróknak!

Főszolgabíró és polgármester uraknak külön mellékletként is csatoltatik.

Tudomásvétel, kellő kihirdetés és szoros ellenőrzés végett azzal közlöm, hogy a közélelmezés és állatta nyésztés fontos érdekeire való tekintettel a husvizsgálók csakis hibás avagy beteg üszőborjuk és 3 évnél riatalabb üszők levágását engedhetik meg. Az általam Kiadott vágatási engedélyek feltételesek lévén, a levágatás mindenkor megtiltandó és megakadáiyozandő74iár~sr kérdéses üszőn az a hiba vagy betegség, amely a vá,gatási engedély kérelmezésénél indokul bejelentetett, a vágóhídi vizsgálat alkalmával nem állapittatik meg. Ha a husiparos a feltételes alispáni engedélyre hivatkozva az üszőt a husvizsgáló távollétében avagy az ő tiltakozása ellenére levágja, úgy a levágott állat busa azonnal őrizetbe veendő, hatóságilag elkobzandó és — ha a hús közfogyasztásra alkalmas — az 1888. évi VII. t.-cikk 155. §-ban jelzett célra értékesítendő, azonkívül a kihágási eljárást is meg kell indítani. Mivel a feltételes engedéllyel vágási célból vásárolt és a vágóhidakra hozott üszőket előzőleg a husvizsgálók tenyésztési célra való alkalmasságukra megvizsgálni tartoznak, ezen vizsgálat végzésére csakis állatorvos, husvizsgélattal megbízott emberorvos és képesített husvizsgáló jogosított. A had-