Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-27 / 17. szám
— 126 — tetteseket, illetőleg a kiskorúak törvényes képviselőit a törvény teljes szigorával felelőségre kell vonni, a büntető eljárás alá vont ilyen eseteket pedig a törvényhatósági gazdasági munkabizottságnak (hadifogolybizottságnak) azonnal be kell jelenteni. 3. A munkára kiadott hadifoglyok és a lakosság közötti érintkezésnek az erkölcs és családi tűzhely tisztasága által meg-za- bott korlátokat nem szabad túllépnie. A távoli harctereken, tűzhelyeik oltalmáért küzdő katonáink családi életének tisztaságát mindenképen meg kell óvni, a magukról megfeledkezétt családtagokat pedig a rendelkezésre álló társadalmi és hatósági eszközök alkalmazásával kell felelősségre vonni. Ebben az irányban különösen arra kell ügyelni, hogy a hadifogolymunkások munkájuk végeztével elkülönített helyiségekben tartózkodjanak és onnan éjjel el ne távozzanak, a lakosság pedig velük semmiféle bizalmasabb barátkozást ne kezdjen. 4. A 31500/1916. B. M. számú rendelet1) szerint a hadifoglyoknak korcsmákban, pálinkamérésekben, általában italmérö üzletekben vagy ezekből a helyiségekből bárminemű szeszesitalt kiszolgáltatni nem szabad. Tilos a hadifoglyokat akár nyilvános helyen, akár magánházakban tartott mulatságokon, lakomákon vagy társas összejöveteleken vendégül látni, vagy őket bárhol és bárminemű szeszesitallal megvendégelni. Mindazok, akik hadifoglyokat tartanak — akár közvetlenül a hadifogolytáborból, akár közvetve kapják azokat, — kötelesek felügyelni arra, hogy a hadifoglyok józan és rendes életmódot folytassanak. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el. E kihágás büntetése az ezen pont 1. és 2. bekezdésében meghatározott esetekben tizenöt napig terjedhető elzárás és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetés, a 3. b-kezdésben meghatározott esetekben pedig 200 koronáig terjedhető pénz- büntetés. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 5. Különös gondot kell fordítani a hadifoglyok magatartásának ellenőrzésére, hogy azok államrendőri szempontok alá eső cselekedeteket (kémkedés, hírszolgálat, izgatás, lázitás) továbbá vagyon ellen irányuló bűncselekményeket ne követhessenek el; aratás idején a termés lekaszálása, behordása és kicséplése közben kárt a munkaadónak vagy a községbelieknek, különösen gyújtogatás által ne okozhassanak. 6. Munkahelyétől távol, idegen helyen kóborló hadifoglyot, amennyiben a munkaadóhoz vissza nem irányítható, a legközelebbi katonai (honvéd) állomásparancsnokságnak kell átadni. Ha pedig a hadifogoly munkaközben őrizet nélkül jön-megy, különösen valamely tárgy vagy 7 üzenet elhozatala, vagy meghatározott helyre való elvitele esetén, meg kell győződni a hadifogoly személyazonosságáról és arról is, vájjon a hadifogoly ilyen útja a neki kiszabott munkával összefüggésben van-e? 7. A hadifoglyok szökéséről — történjék az akár hadifogolytáborból, akár pedig munkára kiadott hadifoglyok közül — a csendőrség, illetőleg a rendőrség haladék nélkül értesíti a legközelebbi csendőrőrsöket és rendőrhatóságokat, egyúttal pedig a Belügyminisztériumhoz távirati jelentést tesz, a szökésről a „Rendőri Közlöny“ utján az összes csendőrparancsnokságok és rendőr- hatóságok azonnal értesittetnek. A „Rendőri Közlönyében közzétett, illetőleg más módon tudomásul vett esetekben a szökevény hadifoglyok beható és erélyes kinyomozása iránt kell intézkedni, a kézrekeritett hadifoglyot pedig a legközelebbi katonai (honvéd) állomásparancsnokságnak kell átadni. A legénységi állományba tartozó hadifoglyok szökéséről és kézrekeritéséről minden héten, szombaton, az elmúlt hét folyamán előfordult szökési esetekről és idevonatkozó egyéb eseményekről Írásbeli heti jelentéseket
