Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)
1914-02-19 / 8. szám
— 60 — kutatásokat rendezni s arról az államépitészeti hivatalt azonnal értesiteni. 28. §. Általában véve köteles az utbiztos az ut jókarban tartha fását előmozdítani, minden tényezőről gondoskodni, az utat mindenkort bi'z'íó an ésf kényelmesein járható állapotban tar t a ni, midden kártételről, különösen pedig az elemi események által okozott kárpk helvreá.litása céljából az ;ál- íamépitészeti hivatalnak ha'adéktá árul írásbelii esetleg t;ávirati vagy telefon jelentést tenni, az! ut- rendőri szabályokat tanú mányozni, szem előtt tartani és az alárendelt utkaparóki. által teljesíteni. 29. §. Azon esetben, ha a közlekedés valamely: útszakaszon és műtárgyon a biztonsági érdekében vagy építkezés foganato-itása ;c|élijá|pól beszüntetendő lenne, vagy csak bizonyos feltételek és renld< szabályok mellett lenne megengedhető, tartozik1 az utbiztos erre nézve az állam építészeti hivatalhoz azonnal indokolt javas'alot térni s attól a tovább* teendőkre nézve futjasitiást kérni. Rendkívüli esetekben, midőn a közi:kedés beszüntetése, korlátozása vagy 'az óvrendszabályok életbeléptetjése a forgalom bizton- ága érdekében' annyira sürgős, hogy >az államépitészeti hivatal fUta- sitá:ai veszély nélkül be nem! várhatók, az utbiztos feladata, sőt kötelessége saját felelősségére; ideiglenesen (intézkedni. „ A közlekedés beszüntetése vagy korlátozása az illető útszakaszán és műtárgyon megfelelően jel- zendő, továbbá a tett intíézkedésrőil az utbiztos által a szomszédos községek elöljárósága, valamint a járási főszolgabíró is értesítendő;. 3D. ,§. Az utbiztos köteles rendes foglalkozási könyvet vezetni, abban a nyert rendeleteket, valamint |az általa intézett jelentéseket stb. beiktatni, a rendeleteket pedig továbbá jelentéseinek, intézkedéseinek fogalmazványait rendbe ltartani jés megőrizni. » t U 31. §. Végül köteles az utbiztos a rejábizott útvonalat, annak tartozékait, az utbizjtosi irattár,1k valamint a leltári tárgyakat és. anyagkészletet rendes jegyzőkönyv és leltár mellett; átvenni s ha az útvonalára idővel más utbiztos neveztetnék! ki, az útvonalat és annak tartozékait a hivatali irattárral: és a leltári tárgyakkal együtt utódjának rendes jegyzőkönyv és leltár mellett átadni. I 32 .§. A közutakról és vámoktól szóló 1890. I. törvénycikk büntető határozni ágyait köteles az utbiztos tanulmányozni, azokra az utkaparókat oktatni és ezen «törvény 150. §-a értelmében az ut- rendőrségi eseményekről és kihágásokról a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1890.; évi 47160: szám alatt kelt rendeletével megállapított s jelen szabályrendelethez fűzött minta szerint naplókat' vezetni s azokat láttamozás Végett, az idézett/ törvényben megállapított időben, at illetői tisztviselőknek bemutatni jés le'őífordült kihágásokról, a körülmények részletes előadásával, az illetékes kö,zj- iglazgatálsi hatósághoz a lehető legrövidebb idei alatt Ijelentiést Itejnni/, ( \ ; .1 : v j j i II. Art jutkaparókró1. 33. §. Az utak fenntartása körül előforduló át- ' Tandó munkák végrehajtása céljára utkaparók alkalmaztatnak. > i 34. §. Utkaparónak csak oly egyén nevezhetq ki, ki testi épség:, képesség és megbízhatóság» folytán arra a lkai inas, írni és olvasni tud, a 40* életévét még be nem töltötte; és legalább' egyévi akiár állami, akár törvényhatósági Utonl mint állandó napszámos alkalmazva volt. ' 35. §. Az utkaparókat az 1890. I. törvénycikk 20. |§-a alapján 'az a ispán nevezi ki és bochátjer el, azonban az államépitészeti hivatal fon'ökének jogában áll azon utkaparót, ki szolga atában engedetlenséget, hanyagságot, vagjy, mebizhatatlan- siágot tanúsít, ádljásjától felfüggieszteni, fizetését betiltani, mely esetben eljárásáról azí a'ispánnak1 ftesz jelentést, ki a további teendőkben eljár. 36. §. Az utkaparók ellen az államépitészeti hivatal főnöke négy korona erejéig rendbírságot alkalmazhat, mely bírság mindenkor a várm. nyug díjalapnak (jövedelmezi 1 37. ,§. Az ’utkaparók két osztályba osztatnak fizetés szerint. Az első osztálynak! havi bére 36 koronában, ;a másodosztályuaké 32 koronában álla- pittjatik meg, mely, bériük havonként u.ó ag fizettetik ki . A.z ekként megállapított havi bérre ázom ban az utkaparóknak csak 1911. évi január 1-től kezídőldjőileg van igényük, míg 1910.1 évi december, 31-ig az 2655—1906. sz. vármegyei szabályrendelet (37. §-ban 'megállapított havi bért kapják. 38 j§. A 'vármegyei nyugdíj s a megyei nyugdíjintézet szabályzata inak ja 'megyei szolgálatra vonatkozó része az utkaparókra i; érvényes, a%n kü lönbséggé1, hogy az 'Utkaparók, bérükből a nyug- ciijintézet javára fizetésük egy százalékát hoz- zájárujásképen fizetni tartoznak 'és ezenfelül évenként az útügyi előirányzat kiadási ré zjének VII.. rovata terhére, a nyugdíjalapnak 80C< K1 fizetendő. 39. §. Az utkaparók nyugdijképessége csakis az 1892 évi január hó 1-től fogiva számittatik. Ezen ríéjgie'bbj utkaparók, kik ily minőségben!, legalább 10 évet szolgáltak és a szolgái atbart; munkaképtelenné válnak, az útügyi előirányzatok kiaidjájsíii részének VII. rovata terhére kegydijban részesittetnek. 40. §. Az utkaparók kegydija az átmeneti időszakra következőleg állapittatik meg. Az utkaparó szolga atban eltöltőit 10 év után havi 4 korona, 20 év! jután havi 8 korona, 30 iév havi 12 korona, 40 évi jután havi 16, kopottá. * I 41. §. Az utkaparó közvetlenül az illetékes utbiztos alá van rendelve, kinek utasításait, rendeletéit mindenkor pontosan és ellenszegülés nélkül (teljesíteni tartozik. 42. ;§. Az utkaparó/ a neki kijelölendő községben tartozik lakni s lakhelyét felsőbb engedély, nélkül nem változtathatja meg;. Az utkaparó vonalszakaszát és lakhelyét az államépitészeti hivatalfőnök javaslatára az alispán állapítja meg. 43. §. Az utkapar ó arejájbiizott szerszjáfmokat gondosan megőrizni tartozik, szigorúan tilos azokat magán vagy idegen célokra használni, vagy, bárkinek kikölcsönözni. Az elrontott szerszámokra az illető utbiztost azonnal figyelmeztetni s azokat neki látadni köteles, i ! j [ ü 44. ,§. Az utkaparó 'munkanapja napkeltétől napnyugtáig tart, mely időből reggel egv fél órai, (délben egy egész órai, nyáron- pedigi (ezenfelül délután is egy fél órai szünidőt élvez. Vasjájr- élű jünnepna- pokon, kivéve a közérdek1 [által követelt sürgősségii eseteket, a munka teljesítése alól fel van mentve.
