Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)
1914-04-09 / 15. szám
132 — 30. A jelen szabályzattól való eltérés engedélyének kérelmezése. Ezen szabályzat rendelkezéseitől eltérni csak az erdőrendészeti hatóság előzetes engedélyével szabad. Az engedély iránti kérelmek az eljárás röviditése érdekében a kezelő m. kir. járási erdőgondnoksághoz nyújtandók be és az illetékes erdőrendészeti hatósághoz cimzendők. 31. A jelen szabályzat megszegésének következményei: Ezen szabályzat rendelkezéseinek az erdőbirtokos községek, illetőleg a községet képviselő elöljáróságnak részéről történő önkényes megszegése, vagy mellőzése, valamint a szabályzat betartása és mások által való betartása érdekében szükséges felügyeleti kötelezettségek elmulasztása fegyelmi vétséget képez, s amennyiben a mulasztásból erdőrendészeti áthágás is származott, az ezért ^aló felelősség fegyelmi ítéletben a mulasztóval szemben szintén megállapítandó. A községi elöljáróság felelőssége tehát azokra az esetekre is kiterjed, amikor a jelen szabályrendelettől való eltérést nem a község, illetőle a községi elöljáróság követte el, hanem az az erdei haszonvételek gyakorlásánál követendő szabályok megismertetésének elmulasztásából, avagy a felekkel kötött szerződések hiányosságából s a köteles felügyelet és rendtartás elhanyagolásából ered. Múlhatatlanul szükséges tehát, hogy a községek az erdeikben szokásos haszonvételek szabályait s a szerződésileg értékesítendő haszonvételek árverési és szerződési (vagy árverési) feltételek meszegőivel szemben alkalmazandó rendszabályokat a kezelő m. kir. járási erdőgondnoksággal egyetértőleg, a jelen szabályzat rendelkezései alapján részletesen megállapítsák s a megállapított szabályok és feltételek betartását lelkiismeretesen ellenőrizve az azok ellen vétőkre szóló rendszabályokat teljes szigorral alkalmazzák. A szabályok és feltételek megállapításánál a fenti 15. pontban foglalt intézkedésekre való tekintettel önként érthetőleg gond fordítandó arra is, hogy a jelen szabályzat, avagy külön rendelkezés alapján megállapított időre be nem fejezett, illetőleg ki nem takarított vágások rendbehozásával járó költségek megtérülése a községnek lehetőleg biztosítva legyen. II. Vagyonkezelés. 32. A községi erdők kezelését, védelmét, felújítását, hasznosítását és számadását, vagy költségvetését érintő ügyek képviselőtestületi tárgyalásra a kezelő erdőgondnokság, mint hivatalos szakértő az általa véleményezendő tárgy közlése mellett esetről-esetre szabályszerűen és kellő időben mindig meghívandó. A kezelő m. kir. járási erdőgondnokság képviselője a községi képviselőtestületi gyűlésen, mint véleményező közeg csak az erdő- gazdasági ügyek tárgyalásában vesz részt s szavazati joggal nem bir. A kezelő m. kir. járási erdőgondnokság azon esetben, ha a községi képviselőtestületi ülésen egyébb fontos hivatali teendők miatt képviselve nem lehet, a vele közölt erdészeti ügyre vonatkozó indokolt véleményét a községi elöljárósággal a közgyűlést megelőzőleg írásban közli. Ha az utóbbi esetben a képviselőtestület a m. kir. járási erdőgondnokság Írásban közölt véleményétől eltérő határozatot hoz, a hozott képviselőtestületi határozat 8 nap alatt a m. kir. járási erdőgondnoksággal vétiv mellett közlendő s a visszaérkezett vétiv az iratokhoz csatolandó. 33. Olyan határozatokkal szemben, amelyek érvényben levő szabályokba, rendeletekbe és törvényekbe ütköznek, a kezelő m. kir. járási erdőgondnokságnak joga van utólagosan és felettes hatósága utján az ügy természete szét int a vagyonfelügyeleti hatósághoz, illetőleg a közigazgatási erdészeti bizottsághoz, vagy a kir. erdőfelügyelőséghez — a községi elöljáróság egyidejű értesítése mellett — jelentést vagy előterjesztést tenni; az a jelentés, vagy előterjesztés azonban a képviselőtestületi közgyűlés határozatának végrehajtására önmagában felfüggesztő hatállyal nem bir, de az erdőgondnokság a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérheti az illetékes hatóságtól. 34. A községi erdőkben és ezek tartozékain gyakorolható rendes évi haszonvételek — ide számitva a házilag termelt csemeték netán mutatkozó feleslegét is — a községi pénztár javára értékesítendők s az ily módon nyert bevélelek a községi erdőkben elkövetett kihágások után befolyó kártérték kártérítési összegekkel együtt községi képviselőtestületi határozat alapján első sorban az erdőgazdasággal járó folyó évi kiadások fedezésére, másodsorban a 35. pontban említett alap képzésére, harmadsorban a község egyébb folyó kiadásaira fordítandók. 35. Erdőgazdasági alap képzése. Az erdők gazdasági kezelésével járó rendes évi kiadások (adók, erdőkezelési- és őrzési járulékok, erdősitési kiadások stb.) állandó fedezésének biztosítása érdekében a községek kötelesek : a) a 34. pontban em'itett rendes évi
