Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)

1914-04-09 / 15. szám

— 130 —

az erdőállomány megkárositása nélkül gyakorolható ; ennek érdekében :

a) az erdőkben kecskéket legeltetni tilos,

b) olyan erdőrészekben, hol a legeltetés (makkoltatás) a talajban nagy kárt okoz, a legeltetés (makkoltatás a kezelő m. kir. járási erdőgondnokságnak eziránti megkeresésére, az üzemtervben netalán előirt legeltetési engedély dacára is, azonnal eltiltandó,

c) a legeltetési időszak a helyi viszonyokhoz mérten akként állapítandó meg, hogy kora tavasszal, amikor az uj fü még nem hajtott ki és késő ősszel, mikor a fagy a füvet már élvezhetetlenné teszi, az erdei legeltetés szüneteljen,

d) erdei legelőre csak annyi állat engedhető, amennyi az|ott levő fűből s kilegeltethető dudvák- ból és cserjékből elegendő táplálékot nyerhet,

e) felújítás alatt levő, de makkoltatásra előirt, vagy külön engedély alapján kijelölt álla- bokban a makkoltatás csak addig gyakorolható, amig a jó makk kezd hullani,

f) az éjjeli legeltetés (makkoltatás) és rug- legeltetés, vagy makkoltatás feltétlenül tilos,

g) nedves időben a tömött szívós (anyag) talajon, száraz időben pedig a laza (homok) talajon álló erdőrészek legeltetése beszüntetendő, vagy legalább kellően mérsékelendő,

h) a delelő-, itató- és védhelyek, valamint a csárdajárók a kezelő m. kir. járási erdőgondnokságnak a jóváhagyott üzemterv rendelkezéseinek figyelembevételével eszközlendő kijelölése szerint állapitandók meg,

i) a csordajáró utak a szomszédos tilalma- zásoktól a kezelő m. kir. járási erdőgondnok- nokság útmutatása szerint elszigetelendők s a viz rongálásainak kitett lejtős helyeken feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy a csordajáró (marhacsapás) talaja a kimosatás, vagy lemosatás ellen védve legyen,

j) a trágya összegyűjtése legfeljebb a h) pont értelmében kijelölt delelőhelyeken engedhető meg,

k) az 1894. évi XII. t.-c II. fejezetében, illetőleg a legeltetés és pásztortartásról szóló

biz. / ki. számú vármegyei

szabályrendeletben foglalt általános intézkedések az erdei legeltetésre nézve is követelendők,

l) a legeltetési tilalom alatt álló erdőrészek feliratos tilalmi táblákkal szembetűnően megjelölendők.

17. Erdei gyümölcsök szedéseinek és egyébb mellékhaszonvételek gyakorlásának szabályai.

Az erdei gyümölcsök szedése, vagy gyűjtése s egyébb erdei haszonvételek gyakorlása az érvényes üzemtervekben és illetőleg külön engedélyekben megszabott korlátok között is

csak az erdőtenyésztési és erdővédelmi követelmények érdekében kívánatos megszorításokkal engedhető meg.

Ezekre vonatkozólag a kezelő m. kir. járási erdőgondnokságnak a m. kir. állami erdőhivatallal egyetértőleg ezen szabályzat rendelkezéséhez és a helyi viszonyokhoz mérten teendő javaslatai tekintendők irányadóknak.

18. Melyik napszakban szabad erdei haszonvételeket gyakorolni és fuvarozni

A községi erdőkben május hó 1 -tői október hó 1-ig este 7 órától reggel 4 óráig, október hó 1-től május hó l-ig este 6 órától reggel 5 óráig haszonvételeket (favágást legeltetést, makkoltatást, tűhasználatot,, föld, kavics, vagy kőtermelést, erdei gyümölcsök szedését, stb.) gyakorolni s az erdőből, vagy az erdőben levő rakodóhelyekről fát, vagy egyébb erdei termékeket szállítani és illetőleg közelíteni általában tilos.

Kivételt csak a haszonbérbe adott kő, kavics és földbányák, valamint a vállalkozónak egy tagban eladott vágásterületek képeznek, ahol a termelési és közelítési munkálatok a bérlők és illetőleg vállalkozókkal szemben szerződésileg kikötendü felelősség alapján, az előbb tilosnak jelzett napszakokban is gyakorolhatók; a termelt anyagok kiszállítása azonban ezeknél is csak az előbb megengedett napszakokban történhet.

19. Vasárnapi munkaszünet betartása.

Az erdei haszonvételek foganatosításánál valamint az erdei termékek szállításánál a vasárnapi munkaszünetet szabályozó törvény rendelkezései az ott megszabott büntetések terhe alatt önként érthetőleg betartandók.

20. Erdei haszonvételekre jogosító igazolványok szabályai.

Erdei haszonvételekre jogosult egyének, amennyiben nem szerződéses vevők, illetőleg vállalkozók, jogosultságuk igazolhatása céljából az általuk gyakorolható haszonvétel helyett minőséget és mennyiséget pontosan feltüntető igazolvánnyal (bárcával) látandók el.

Szerződéses vevők, illetőleg vállalkozóknak igazolvány gyanánt a jogérvényes szerződés szolgál, az erdőből kiszállítható termékekre nézve azonban ezeknek is az előbb jelzett követelményeknek megfelelő igazolványok adandók.

Az igazolványok alakját, berendezését, kiszolgáltatási idejét, használatát és ellenőrzését, valamint az anyagszolgáltatás nyilvántartásának módját a kezelő m. kir. járási erdőgondnoksággal egyetértőleg a községi képviselőtestület állapítja meg.

Múlhatatlanul megkivántatik azonban hogy:

a) különféle erdei haszonvételekre külön