Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-30 / 44. szám

— 436 — egyszer a község utczáin,. terein és külső hatá­rában portyázni köteles, mely alkalommal az ebbárczával el nem látott, továbbá a hamisított vagy érvénytelen ebbárczával ellátott s végül a megkötve nem tartott harapós illetve közbiz­tonságra veszélyes ebeket elfogni köteles. Az elöljáróság gondoskodni köteles, hogy ezen portyázásoknál megfelelő rendőri segéd­let rendelkezésre álljon. A befogás akként eszközlendő, hogy az eb kínzása lehetőleg elkerültessék. Minden portyázás befejezte után a gyep­mester (a befogással megbízott egyén) a befo­gott ebek számát esetleg tulajdonosok nevét és ebbárczájuk számát az 1888. évi Vll. t.-cz. 126 §-ában megjelölt helyi állategészségügyi ható­ságnak bejelenteni tartozik. • 32. §. A portyázás utján befogott gazdátlan ebek az elöljáróság két kiküldött tagja (városokban két rendőrségi közeg) jelenlétében kiirtandók ha befogásuktól számított 8 napon belül az eb tu­lajdonosa érte kiváltás végett nem jelentkezik. Az ekként elfogott ebeket csak azon ebtu­lajdonosok válthatják ki, kik az esedékes adót kellő időben lefizették s valószínűvé teszik, hogy az ebbárcza az ő hibájukon kívül hiányzott a kutyáról. A gyepmesternek az ekként lefoglalt ebek tartásáért naponta 40 fillér tartási dij jár az eb birtokosa terhére. A vadászatra jogosultaknak idegen területre átment vadászebeire nézve az 1883. XX. t.-cz. 17. §-a az irányadó. 33. §. A község külhatárában felügyelet nélkül járó (kóborló) ebeket, még ha ebbárczával, száj­kosárral vagy kolonczczal el is vannak látva, a gyepmester (az ebek befogásával megbízott egyén) a községi mezőőrök, erdőőrök, rendőrök elpusztítani kötelesek. Minden elpusztitott ebért az illető közeg kellő igazolás után 1 kor. jutalomba részesül, melyet az ebadó alapjövedelme terhére minden félév végén az 1888. évi Vll.|t.-cz. 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóság jelen­tése alapján az alispán, (tanács) utalványoz. 34. §. Az ebtartási dijakból a községekből befolyt összegből első sorban a megmart és veszett­ségre gyanús vagyontalan betegek gyógyköltsé- gei valamint a vármegyei ebadó alapnak már felsőbb jóváhagyással eddigelé engedélyezett egyéb rendes kiadásai fedeztetnek. Az ezután fennmaradó feleslegből tekintet­tel arra, hogy 1909. évben a 3149 -905. sz. véghatározattal az ebadónak 50 százalékkal való felemelése kizárólag a vármegyei közkórház ér­dekében történt, 2/3 rész illeti a vármegyei köz­kórház alapot, V3 rész pedig az állategészség­ügyi ebadó alapot. Ehhez képest az ebadó jövedelem a két alap szerint elkülönítendő és külön számadási ágazatként kezelendő, szigorúan ügyelve arra, hogy az egyes alapok érdekeit szolgáló kiadá­sok, úgyszintén az egyes alapokat megillető be­vételek az érdekelt alapokon számoltassanak el E. czélból úgy az állategészségügyi, mint a közegészségügyi ebadó alap kezelésére külön- külön szaknapló nyitandó, melyekbe az ebadó bevételezésére szolgáló naplónak a havi zárlat alkalmával megállapított bevételi összege meg­osztva átszámítandó. 35. §. A szaknaplókban nyilvántartandó a meg­osztott alapok vagyona és ugyanott számolandó el az alapok tulajdonát képező tőkék kamat- jövedelme és minden az illető alapot megillető esetleges egyéb jövedelem is. A kiadások az egyes alapok terhére szin­tén a szaknaplóban számolandók el a szerint, a mint a kiadások természetüknél fogva az egyik vagy másik alapot terhelik. 36 §. A községekből befolyt ebadó kezeléséből felmerülő költségeket a két alap a bevétel meg­osztásának arányában viseli Utalványozásoknál az utalvány rendeletben mindenkor kifejezetten kiteendő, hogy az utal­ványozott összeg melyik alapot, avagy az egyes mily mértékben terheli. 37. §. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőség által a két alap akár külön-külön fő­könyvekben, akár egy könyvben, de egymástól teljesen elkülönítve külön számadási ágazatként kezelendő. A községekből befolyt ebadó bevételezésére szolgáló s a szaknaplókkal együtt számvevőség­hez szintén beterjesztendő naplót a számvevőség számszerűleg megvizsgálja és megállapítja, hogy a bevételezett összeg helyesen lett-e a külön alapok között megosztva és ellenszámlára az átszámadást, a naplót pedig helyesnek talált havi összegével nyilvántartás czéljáből egy kü­

Next

/
Thumbnails
Contents