Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-23 / 43. szám
— 422 — füstöltök, paczalosok és állandóan tűzzel dolgozó más kézmüiparosok mászható kéményei, amelyek kéthetenként (havonta kétszer) tisztitandók; b) a kórházak konyhakéményei, a vendéglősök, kávésok, sütők, hentesek, füstölők, pacalosok, kifőzök és más állandóan tűzzel dolgozó kézmüiparosok orosz kéményei, amelyek hetenként (havonként négyszer) tisztitandók; c) a szobáknak kizárólag téli fűtésére használt fütőszerkezetek kéményei, melyek csak a fűtés idejében söprendők havonként egyszer. Söprési kényszer alá esnek azonkívül a gfözmol- mok, szeszgyárak, gőzfürészek s más gvárüzemi vállalatok gyárkéményei, ezeknél a söprés gyakoriságok az lüzem nagysága s a szükség határozván meg. A kémények a szükséghez képest égetendlők E művelethez szükséges sazlmát a tulajdonos tat - tozik szolgáltatni. A söprés és égetés szűk stégére és gyakoriságara nézve felmerült vitás esetekben a kéményseprő s tűzrendészed szakközeg meghallgatásával az illetékes elsőfokú iparhatóság dönt. 8- §• A községi képviselőtestület által átvizsgált és helybenhagyott kimutatás alapján a kéményseprési dijakat negyedévenként a közsiélgi elöljáróság szedi be. A kéményseprő az általa teljesített munkálatokért a szabályrendelet kiegészítő részét képező díjszabásban feltüntetett díjszabásban részesül. A fél kívánatéra foganatosított éjjeli munkáért a megfelelő dijak kétszerese számítható. A kéményseprő a jelen szabályrendelet mellékletét képező díjjegyzék I. csoportjában felsorolt munkadijat a hztu 1 aj’donostói, a II. csoportban felsorolt munkák diját pedig a lakótól követelheti. A szabályrendeletben megállapított dijakat a söprési kényszer alá eső: tisztítási tárgyak után azok a háztulajdönosok is megfizetni tartoznak, akik a kéményseprőt munkája teljesítéséiben be- bizonyithatólag megakadályozták. A vitássá nem tett kéményseprési díjhátralékokat az iparhatóság közigazgatás iuton hajtatja be, ellenben a vita tárgyává tett díjhátralékok a rendes Ibiről utón érvényesíthetők. A községek belterületén kívül eső pusztai, tanyai, szőlőhegyi uradalm (épületek, ipartelepek, vasúti vonalnélküli épületek a díjszabás rendes tételeinél magasabb dijakat fizetnek, még pedig a 2—4 kilométer távolságra eső ily épületeknél a díjtételek kétszerese. A 4 kilométeren túl levő' körzetben két és félszerese fizetendői. A távolság (kilométer) mindenkor azon községtől számítandó, melynek határában fekszik. 9. §'. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a tűzbiztonság követelményeinek megfelelően tisztittassék. Minden kéményseprői meste,r a kerületében levő összes kéményeket nyilvántartásba venni tartozik. Ennek kellő foganatosítása céljából a kerületébe eső házak és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet, a meghatározott időszakban ő vagy segédje minden házhoz elmegy, a tisztítást teljesíti iS amennyiben az a házbeliek által ellenez- tetnék, erről a rendőrhatóságnak jelentést tesz. A kéményseprő jegyzékben igazoltatja azt. hogy a rendes időszakban a kémények tisztítását megfelelőien teljcsiteCfös a jegyzéket mindén hó végével a községi elöljáróságnak bemutatja. A seprési kijkimutatásoknak e jegyzék képezi alapját. 1 ( IQ- §• A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben s különösen a kémények közelében meg van-e a tűzveszély ellen a rend. Az e részben tapasztaltakra vagy tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető: házbelieket figyelmezteti, sőt szükség esetében a rendőr- hatóságnál jelentést tesz. 11- §• A háztulajdonos, vagy megbízottja gondoskodni köteles arról, hgoy: 1. hogy a lakásokból eltávolított tűzhelyek és kályhák után a csőlyukak ércfedőkkel élzárassa- nak, illetve a végleg: használaton kívül helyezettek befalaztassanak, 2. hogy bádogból, vagy agyagcserépből készült csövek a tetjőm, vagy falon átvezetve kémény gyanánt iné alkalmaztassanak. A lakófél pedig köteles arról gondbskodni, hogy: k 1. A mászható kémények üregei raktárul ne szolgáljanak, azokban papír, rongy, szalma, fadarabok s más könnyen gyuló anyag' fel ne halmoz- íassék. 2. A kéménybe (torkoló,lyukak l(íüst, ísip, stucni) is rendesen tisztjttassanak s a koronggyujtók köny- nyen hozzáférhetők legyenek. E teendőkre a háztulajdonost, illetve lakót a kéményseprő mester *i- gyelmeztetni tartozik. 12. §. A kémények rendesen nappal tisztitandók, a tűzbiztonság követelte szükség esetében a halaszthatatlan munka azonban éjjiel is foganatosítandó'. A dohányzás munkaközben tilos. A kémények égetése csakis szélcsendes vagy nedves időben és mindenkor csak a nappali órákban és pedig délelőtt vagy korai délutáni órákban eszközölhető, mely a község eelőljáróságiánál előzetesen bejelentendő. A kéményégetés előtt a a kéményseprő köteles a kémény körül minden tűzveszélyes körülményt elhárítani, vízkészletet előkészíteni, majd az égetés folyamán további felügyeletet gyakorolni, az égetés befejezte után pedig a kéményt egész hosszában átvizsgálni és a további felügyeletre a házbelieket figyelmeztatni és kioktatni. 13. §. r Tűzvész esetén a kéményseprői, vagy segédje, ha ia községben tartózkodik, a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni s a tűzoltó parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik. 14'. §'. A- kéményseprő iparüzletnek abbanhagyása tekintetében az ipartörvény idevonatkozó rendelke-
