Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-09 / 41. szám

— 401 —

megtartásáról a községi elöljáróság felelős és mulasztás esetében fegyelmi utón büntetendő.

i 14. §.

Ezen szabályrendelet életbelépte után a vár- (megye által a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről korábban hozott szabályrendeletek hatályon kívül helyeztetnek.

Ezen véghatározat, mely ellen 15 nap alatt ía vármegye alispánjához beadandó felebbezésnek van helye a vármegyei hivatalos lapban szabályszerűen közhírré teendő és a szabályrendelettel együtt a m. kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett felterjesztendő.

Miről a vármegye alispánja és a vármegyei hivatalos lap szerkesztője értesittetnek. *>

_________________ jegyezte és kiadta

K

iss Emil várm. Il-od főjegyző.

Kivonat.

Vasvármegye törvényhatóságii bizottságának Szombathelyen, 1913. évi szeptember hó 15-én tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 1 " LM1 I j üi i

19163—1913. szám. ' I ! I

Tárgy:

A vármegye alispánja előterjeszti, hogy a vármegyei árvaszeki gvámpenztár nagy kan vall az által, hogy a vonatkozó szabályrendelet értelmé- jbtena mai magas kamatláb mellett is pénzeit 5 és fél százalékért kell kölcsönadnia. Miután előreláthatólag a pénzpiac helyzete hosszabb ideig nem változik és a magas kamatláb évekig megmarad, -ennélfogva javasolja, hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek gyümölcsöztetéséről szótó 14769 — 1905. számú vármegyei szabályrendelet akkép módosíttassák, hogy a gyámpénztári tőkékből adan- jüó kölcsönkamat lába hat százalékban legyen megállapítva.

Véghatározat.

A törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjának javaslatát elfogadja és a 14769—1905. sz. szabályrendelet 5. §-át akkép módosítja, hogy, a gyámpenztari tőkékből magánosoknak adott kölcsön kamatlába hat százalék.

A módosított szabályrendeletet az alábbi szövegben újból kiadja. !

Szabályrendelet,

a gyámoltak és gondnokaltak pénzeinek1 gyümölcsöztetéséről és a tartalékalap javára levonható járulékokról.

3. §. 1 . . f

A gyámoltak és gondnokoltak minden készpénzben befolyó tömegeire nézVe az összesített pénzkezelés fentartatik.

£ §■

A gyámoltak és gbndnokpltak javára a gyámpénztárban őrzött értékpapírok lejárt ős a pénztár által beváltott szelvényeinek őrzéséért az érték minden koronája után a tartalékalap javára jutalék ci- mén 1 százalékot kell levonni, illetve befizetni.

A gyámpénztár az általa őrzött értekpapíröK

kamatszelvényeinek beváltására az 1877. évi XX., törvénycikk 296. §-a szerint csak akkor gondoskodik, ha a beváltás foytáin nlylert összeg a glyámpénz- tárban tőkésittetik.

3. '§. í - i L

A gyámok vagy gondnokok által fel nem vett

évi kamatjövedelem az illető gyámoltak vagy, gondnokoltak javára minden év végén tőkésítendő.

4. ,§• r 1

Hogy a rendelkezés alatt álló árvaházi pénzkészlet az 1877. XX. törvénycikk 228. és 29E §-ai értelmében elhelyezhető legyen, tartozik a számve- ség hetenként a hétfőn tartandó ülésre az árvaszékhez jelentést beterjeszteni, melyből az összesített árva pénztár szabad rendelkezése alá eső maradvány, valamint a legközelebbi héten előreláthatólag befolyandó készpénzek és utóbbiakból fedezendő kiadások bemutatandők.

5. §•

A pénztári tőkékből magánosoknak jelzálogi biztosíték mellett adható kölcsön legnagyobb öisz- szege ICO.000 azaz egyszázezer koronában, legkisebb összege 400 azaz néglyszáz koronában, kamatlába hat százalékban és törlesztésiének határideje húsz évbená llapittatik meg.

6. §• I

Az előbbi szakaszban foglalt korláton belül árvapénztári kölcsön egyedül folyamodás alapján adóslevélre a törvényben előirt biztosítás mellett nyerhető. A becsérték rendszerint az évi egyenes földadó százszorosában áll.

A kölcsön folyamodványhoz minden esetben melléklendő a jelzá.ogul felajánlott ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és oly hiteles Községi bizonyítvány ,melyben a jelzálogul ajánlott ingatlanok hiteltelekkönyvi számai ezen ingatlanok térfogata és évi egyenes földadója határozottan és részletesen kitüntetve vannak.

Ha a kölcsönért folyamodó a földadó százszorosának egyharmadnál nagyobb összeget kérelmez, az esetben a hiteles telekkönyvi kivonaton és a fentebbi tartalmú községi bizonyítványon kívül hiteles bírói becsüt mellékelni köteles s hiteles- inek csak azon becsű tekintetik, mely hivatalból kirendelt s meghiteztetett három becsüs alkalmazásával a főszolgabiró, a kir. járásbiiróísiágl vagy a bírói megbizásfcpl eljáró kir. közjegyző által tel- jesittetett s ily esetben árvapénzt ári kölcsönök a bírói becsűben kitüntetett becsérték egyharmadáig is nyújthat. Erdei ingatlanoknál csak a földérték jöhet számításba, az ezen létezői f,ájk értéke a be- becsüből kihagyandók. 20000 koronát meghaladót kölcsönök földbirtokra és házakra adathatnak, azonban ily kölcsönöknél midőp jelzálogi biztosítékul egyedül földbirtok ajánltatik, kölcsönkérő által a szabályszerű becslési jegyzőikönyvön kívül a földbirtok évi földadójának kimutatása is bemutatandó s ha a birój becsű szeriinti érték az ingatlan évi földadójának százszorosát meghaladja, csak az évi földadó százszorosának legfeljebb egy- harmada erejéig adhatók. Ha pedig’ ily 20000 ko-* rónát meghaladó naglyobb kölcsönöknél jelzálogi biztosítékul földbirtok és házak, vagy csak házbirtok ajánltatik az épületnek eléghető; részei kft-