Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-21 / 34. szám
349 — időn túl hátralékban maradt tartozások behajtásáról gondoskodjanak. Szombathely, 1913. augusztus 7-én. Alispán helyett: Dr. 'Rádió Gyula sk., főjegyző. Tárgy: Kéjelgési ügy körül tapasztalt visszásságok megszüntetése. 12C835—XIII. '1916. B. 'M. számú körrendelet. A kéjelgiési ügy körül tapasztalt visszásságok megszüntetése tárgyában. Valamennyi vármegye! és városi tör vény hatőisjág első 'tisztviselőjének. A »Magyar Egyesület a leiányk ereskedés ellen«, saját tevéf- kenysége körében szerzett tapasztalatai alapján, arra hívta tel a figyelmet, hogy a vidéken az erkölcsrendészet terén a visszataszító állapotoknak ma is számos maradványa észlelhető, ami! nek oka nemcsak egyes vidéki rendőrhatóságok közegeinek elnézésében, hanem abban a ‘''körülményben is keresendő, hogy az egész köizvéLemény- ben s elsősorban az Intézkedni hivatott hatósági közegekben számos olyan meggyökeresedett baí- vélemléjny található, amely valódi melegágya a kizsákmányolásnak, az emberkereskedésnek és 'legkülönbözőbb üzelmeknek. Másfelől a kéjelgési ügyekben alkotott önkormányzati szabályrendeletek felülvizsgálata, valamint az ezen ügyekben felmerült konkrét esetek elbírálása ‘Jonáti, a belügyminisztérium is arra a sajnálatos tapasztalatra jutott, hogy amíg egyfelől számos törvényhatósági (r. t. városi) szabályrendelet intézkedéseinek, a büntető törvények k:;egérzTÍífíé:éroi! iéis mődositástái- sár :: szóló 1908. XXXVI. törvénycikk 33., 43., 44., 45. és 46. szakaszai rendelkezéjsíiijve! valói összhangba hozataláról gondoskodjak nem történt, addig másfelől a rendőr hatóságok az idézett törvénycikk rendelkezéseivel ellentétben álló1 önkormányzati szabjályrendeleték intézkedéseit a gyakorlati életben gyakran alkalmazásba veszik, noha az ilyen törvénybe ütköző szabátyrendéletii határoz- rnányek az 1879. XL. törvénycikk 7., az 1885. XXI. tiöjr vény cikk 11. s az 1886. XXII. törvénycikk 27. §-ai értelmében joghatálylyal nem bárnak. Ily helyzetben mellőzhetetlen szükségéjt látom annak, hogy a bordély-ügy, a mai kor követelményeinek megfelelően kormányhat|óiS|ági szabályozást nyerjen. Addig js mjg az a tolyaniatba levő tárgyalások befejeztével megtörténhetik, ímár most is sürgő- gősen a következőkre hívom tel a Cirred fi'gyef- mét: Bár a kéjnó és eltartója közötti viszony teltételeinek megállapítása azok egyezkedésének a tárgyiát képezi, azok a megállapodások, melyek a {örvénnyel ellenkeznek, érvénybe.erek. Ennélfogva az 1908. XXXVI. orvé yókk írendelke éxri mugvo és a fejlettebb jogszolgá tatás térién már alkalmazásban is levő azoknak az alapelveknek, bogy a kéjnő .mgőrá >ai a bordó yos sem i i é.e c inen visz- szatartani nem jogosult, továbbá, hogy a bordélyházak lakó nak szabad mozgása, távozása és elköltözése, hozzátartor óikkal va ő érintkezése s áltáljában személyes szabadsága a bordéiyház tulajdonosa által nem korlátozhatók, csakis az egész- ! ségügyt és erkölcsrendószeti szempontból szükséges hatióisagi ■kcriiátozáeoK alá esik: a gyakorlati életben, esetenként még akkor is érvényt kell szerezni, ha a szabályrendeletek ezeknek az alapelvieknek megfelelő Intézkedéseiket nem tartalmaznának. Ehhez képest felhívom Címeidet, hogy haladéktalanul intézkedjék az iránt, miszerint a rendőrhatóságok az imént említett alapelve-knek eljárásukban minden egyes esetben szigorúan érvényt I szerezzenek s az e részben bármi nődön tudbmá- Tára jutott visszaélésnek, mulasztásnak, erié'ytelen- cégnek a rendelkezésre álló eszközök teljes súlyává* való- megtoríásjájfióí gondoskodjanak. Az említett egyesület továbbá. a kéjelgiési ügy tériéin mu- 1 atkozó s a feánykereskeüés burjjájnziáj iának1 eiősegi- téíjé|re különösen alkalmas visszásságoknak a megszüntetése érdekéiből, kívánatosnak tartja, hogy az önkormányzati szabályrendeletek akkép módosíttassanak, hogy a) 20-ik éleJéviének betöltése e’őtt bordélyházi kéjnó senki sem Lehet, továbbá, hogy b) az 1908. XXXVI. törvénycikk 43. és köv. §§-ainak rendelkezéseihez képest a bordélyház tulajdonosa által a kéjnó ingóságai még az esetben sem tarthatók vissza, ha az utóbbinak bármely csekély tartozása állana fenn a bordéilyossal szemben, s a kéjnő szabad költözködési jogában s általában személyes szabadságában a bordiéíyház tulajdonosa által nem korlátozható, végül hogy ej a kéjnői igazolvány (bjárca) kiadásakor minden kéjnő személyesen köteles megjelenni az illetékes jh atfójSiágnjáf, mely alkataimmal részletesen kihallgatandó arra vonatkozódig, mi indította eme lépésre, nem beszélte.e valaki rá, — felviliágosj- tandjói, ffjogy a bordályháizblól bármikor szabadon távozhatik arra valp tekintet nélkül, hogy annak tulajdonosává! szemben tartozása van-e vagy sem: Különösen pedig: minden kéjnő a bordíélyház- biól való távozása alkalmával személyesen újból kihallgatandó: mindezen körülményiekre s ■iTjbiojí felvilágosítandó a törvény által részére biztosított jogoKrőil. Az említett egyesületnek ezt a javaslatát magamévjái teszem s ehhez képest felhívom, Címedét, hogy a rendelkezésére állói törvényes eszközökkel hasson oda, miszerint a törvényhatósági
