Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-24 / 30. szám

— 310 a) az a gyermek, aki nem mag] ar ál'ampol­gár; b) az a gyermek, akit a bíróság jogerős Íté­lettel hivatalvesztésre ítélt, vagy akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jog­erősen szabadságvesztés büntetésre, amelylyeí 'a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; c) a végkielégitett s újabb alkalmazást nem nyert tisztviselőnek vagy szolgának gyermeke még akkor sem, ha a végkielégitettnek beszámítható1 szolgálati ideje az öt évet meghaladta. A tisztviselő és szolga által örökbe fogadott gyermeknek nincsen igénye nevelési járulékra, viszont az a körülmény, hogy a tisztviselőnek vagy szolgának gyermekét harmadik személy, őrökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényt nem szünteti meg. •47, §. A vármegye szolgálatában volt nyugdíjjogo­sult mindazon egyes gyermekének nevelési járu­léka annak az összegnek egy ötödével állapittatik íneg, amelyet a gyermeknek édes, vagy mostoha­anyja Özvegyi nyugdíj címén élvez, illetőleg, ha az anya özvegyi nyugdijat nem élvezne, annak az összegnek1 egy ötödével, mely az anyját ezen sza­bályrendelet e őíeltétejck fen orgá a ese'éín özvegy? nyugdíj címén megilletné. Ha az özvegyi nyugdija 39. §. ért.lmében több nő között oszlik meg, a nevelési járulék megállapítá­sánál az özvegyi nyugdíjnak a 40. §. alapján járó egész összeget kell alapul venni. Szülőtkn vagy a szülőtlenebekel'egyenlőknek te­kintendő árvák fejenkint az előző pontban egy gyer­meket megillető nevelési járuléknak kétszeres összegére tarthatnak igényt. A szülődén árvákkal egyenlőknek azokat az apát­ián árvákat kell tekinteni, akiknek anyja — azon okot kivéve, hogy férje a jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra igényt adó — legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdiját bármely ok­ból elvesztette. Ha nevelési járulék élvezetében álló apátián árvák időközben szülődén vagy szülődenekkel egyenlőknek tekintendő árvákká lesznek, nevelési járulékukat, az eddig élvezett nevelési járulék kétszeresére kell fel­emelni. Ha megszűnik az az ok, amely miatt az illető ár­vák szülődén árvákká voltak tekintendők, a nevelési járulékot ismét az egyszeres összegre kell leszállítani. 48. §. A nevelési járulék élvezete a tisztviselők, törvény- hatósági utbiztosok és laktanya felügyelő gyerme­keinél huszonnégyéves koruk betöltéséig vagy koráb­ban bekövetkezett ellátásukig, az altisztek, szolgák és utkaparók gyermekeinél tizenhat éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. Az altisztek, szolgák és utkaparók olyan gyermeke részére, aki tanulmányait kiváló eredménnyel még ti­zenhatodik életévének betöltése után is folytatja, a tör­vényhatósági bizottság a nevelési járulékot a tanulmá­nyok befejezései?, legfeljebb azonban a gyermek hu­szonnégy éves korának betöltéséig meghagyhatja, ille­tőleg újból folyósíthatja, sőt az említett esetben neve­lési. járulékot engedélyezhet olyan gyermek részére, aki tizenhatodik életévét az igényjogosult szülő halálakor már betöltötte volt. Arra vonatkozólag, hogy a fenti határozmány alap­ján minő tanulmányok folytatása esetén lehet a neve­lési járulékot meghagyni, újból folyósítani vagy enge­délyezni a ministerium által az 1912. évi LXV. t.-cz. 68. §. alapján kibocsátandó rendeleté irányadó. Ezen szakasz második bekezdésében említett eset­ben a nevelési járulék nem havi előzetes, hanem a ta­nulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatását iga­zoló bizonyítványok bemutatása után negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben kell kifizetni. A nevelési járulékot atyátlan árváknál az anya ke­zeihez kell folyósítani, abban az esetben, ha az anya özvegyi nyugdijat is élvez. Minden más esetben a ne­velési járulékot a gyermekek gyámjának vagy gondno­kának kezeihez kell folyósítani. 49. §. A már folyósított nevelési járulékot be kell szün­tetni a következő esetekben : 1. ha az árva a magyar állampolgárságát elveszti' 2. ha az árvát a bíróság jogerős ítélettel hivatal- vesztésre Ítéli, vagy ha az árvát a bíróság olyan bün­tetendő cselekmény miatt Ítéli el jogerősen szabadság- vesztés büntetésére, mellyel a közhivatalnak vagy szol­gálatnak elvesztése mint törvény szerint következő ha­tály van egybekötve ; 3. ha az árva a 48. szakaszban meghatározott élet­kort eléri; 4. ha az árvát a 48. szakaszban meghatározott életkor betöltése előtt nagykorusitják ; 5. ha az árva olyan ellátásban részesül, amely az 50. szakasz értelmében a nevelési járulék beszüntetését vonja maga után ; 6. ha az árva közmegbotránkozást okozó erkölcs­telen életet él ; 7. ha a fiárva megnősül, vagy ha a leányárva férj­hez megy; 8. ha az árva meghal. A jelen szakasz 2, 3, 4, 7. és 8. pontjaiban felso­rolt esetekben a nevelési járulékot véglegesen kell be­szüntetni. Az 1. és 6. pontok alatt említett esetekben a ne­velési járulék csak időlegesen szüntetendő be s a ne­velési járulékot újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az ok, amely miatt a nevelési járulékot utólagosan le­het folyósítani. A 7. pont alatt említett esetben az 50. szakasznak határozmányai nyernek alkalmazást. 50. §. Úgy az atyátlan vagy anyátlan, mint szülőtlen ár­vát ellátottnak kell tekinteni a következő esetekben : 1. ha az árva a közszolgálat bármely ágában vagy a magánszolgálatban pénzbeli vagy természetbeni java­dalmazással egybekötött alkalmazást nyer, de csak ab­ban az esetben, ha ennek a pénzbeli javadalmazásnak az értéke az évi 600 koronát, illetőleg ha a nevelési járulék évi 600 koronánál nagyobb, a nevelési járulék­nak az összegét eléri vagy meghaladja ; 2. ha az árva kolostorba vagy zárdába ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesül vagy ünnepélyes fogadalmat tett apáczául belép; 3. ha az árva nyilvános polgári tanintézetben, ka­tonai tanintézetben, vagy bármilyen ellátási vagy nevelő

Next

/
Thumbnails
Contents