Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-24 / 30. szám
305 — 3. 'Előterjesztést tesz a tötvtényható,sági bizottság^ közgyűlésnek, hogy az alap vagyona, !mely pénzintézeteknél, i letve mi'y értékpapírokba híelyeztessenek el, vagy egyébként miképen .gy ümlölcsözt essék. 4. Véleményt nyilvánít a nyugdíj;, vagy ellátási illetmények kiszo 1 gáltat|á|3a kiörül felmerült panaszokra nézve, { 5. A nyugdíjalap múlt évi állapotától és pénztárának (állásáról kimerítő jelentésének a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való beterjesztés s ennek utjián közhír rétét ele. 6. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. (Nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegyzőkönyvbe iniévszerint iktatandó be, 7. A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 8. Érvényes 'határozathozatalra az efnföikön kívül legalább 6 tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükség|es. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetéin az elnök szavazata dönt. 13. §. -> A törvényhatósági bizottsági közgyü'é nek az 3896. évi XXVI. törvénycikk 45. §-iában felsorolt esetekben hozott határozatai ellen a -közigazgatási bizottság előtti éljjárásnak minden más ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. 14. §. Az alispán, mint a választmány elnöke, képviseli a nyugdíjalapot és választmányt hatóságok és magánosok irányában, összehívja a választmány üléseit, a megalakulás mindén tisztujitás után közgyűlést, kitűzi a napirendre kerülő tárgyakat, mire njézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be, minden esetleges indítvány a gyűlés előtt neki bejtelentendő. Felelősség terhe mellett utalványozza az áiap (kezelésiéiből netalán felmerülendő költségeket, ö árja alá a hitelesitett jegyzőkönyvet s minden a választmány nevében kiadott iratot. Akadályoz- tatá a esetén a főjegyző helyettesíti. 15. §■ * A jegyző vezeti a jegyzőkönyvekét, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírni. A számvevőséggel egyetértve összeállítja a nyugdijalap, minden mozzanatáról a megyei bizottsági tavaszi közgyűlésen előterjesztendő évi jelentést. '• 16. §. A nyugdíjalap az 1902. évi III. törvénycikk 1. § a értelmében a szombathelyi kiír. állampénztárban küjön alapként kezeltetik, annak a terheit az alispán a 121000—1Í902. számú rendelet alap- ján jogosítva van a megye területén összes adóhivataloknál utalványozni, A számadást a pénzügyigazgatösiág melléi rendelt számvevőség készíti el és az alispánhoz be- tter jieszti. ( ' j; ! ^ l 17. §. ' >’ A hat évenkinli tjsztu itás után tartandó rendes közgyű lésen kívül a nyugdijalap részeseit rendkívüli közgyűlésre csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely tokból megüresedett választmányi tagságnak betöltése, vagy más rendkívül körülmény tenné szükségessé. Az ily ren’d- kivüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egye ként meghívja, kijelentvén a tárgyakat, melyek felett határozni kell. A szavazás minden esetben titkos és csak személyesen gyakorolható). ( Érvényes határozathozatalra lega'abb 20 tagnak jelenléte s azok általános szótöbbsége szükséges, A nyugdijalap 10 részesének lírásban beadott kérelmére az alispán rendkivü!|i| közgyűlést összehívni tartozik. 18. §. i A közgyű lési jegyzőkönyv hitelesítésére az éí- r.öl.ön kívül két jelen volt, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. IV. A nvugdi azá-ji, í letőleg ellátási szabályok.. 19. §. A nyugdíjintézet tagja feltéve, hogy a jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejének kezdetekor, negyvenedik életévéit még nem töltötte be, legalább öt évi beszámítható’ szolgálat után, a jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejének kezdetekor, 40. életévét már betöltött nyugdijjntézeiá tag pedig legalább tiz évi beszámítható1 szolgálati idő után nyugdíjazásra tarthat igényt: 1. ha ellagottság, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának be- tö'lésére (képtelenné vált, 2. ha hatósági szervezés 'következtében állása megszüntettetik, 3. ha (általános tisztu jitjás alkalmával eddig elfoglalt hivata'os állásából kimarad, 4. ha a nyugdíjjogosult 60-dik életévét betöltötte, 5. ha a beszámítható javaca'mazással egyenlő Összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati; idejét betöltötte. 20. §. A nyugdíjazás a közszolgálat érdekében hivatalból is elrendelhető, ha a nyugdíj jogosult hatvanötödik életévét betöltötte, vagy ha betegség vágy szellemi fogyatkozás miatt munkaképtelennél v|ált. Betegség vagy szellemi fogyatkozás folytán munkaképtelenné vált vármegyei alkalmazottakkal ■szemben követendő eljárás tárgyában a 25682—86. szám alatt alkojolt szabályrendelet rendelkezései irányadók oTy hozzáadással, hogy a betegség okából tényleges szolgálatban nem töltött egy élvnek megállapításánál a közbeesőleg szabadságon töltött időt egyáltalán nem, a közbeesőleg tényleges szolgálatban töltőit időt pedig csak akkor lehet a nem tényleges szolgálat megszakításainak tekinteni, ha ez a tényleges szolgálatban "töltött idő az azt közvetlenül megelőzőleg nem tényleges szolgálatban tök öt időnek felét eléri vagy meghaladja.