Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-10 / 41. szám

— 358 b) ha az illető ismét községi- vagy kör­jegyzővé (segédjegyzővé) vagy községi (kör) orvossá megválasztatik, c) ha becstelenitő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt jogerős büníenyitő ítélettel elitéltetik. 26. §. Ha a nyugdíjazás feltételéül a 16. §. a) pontjában megszabott körülmények előbb álla­nának be, mintsem a nyugdíjra igényt tartó egyén öt évi beszámítható szolgálati idővel bírna, a nyugdíjalap részére teljesített befize­tések visszatérítésére igényt nem tarthat, ha ellenben beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladja, befizetéseit ő maga, illetőleg özvegye vagy árvái kamat nélkül visszakapják; ha valamely községi-, kör- és segédjegyző, vagy községi- és körorvost ily minőségben oly törvényhatóság területére választatik meg, mely­nek szabályrendelete a viszonosságot ki nem mondja, a nyugdíjalap javára eszközölt befize­téseket kamat nélkül visszakapja. Minden egyébb esetben a nyugdíjalap ré­szére teljesített befizetések minden viszkereset nélkül az alap javára maradnak. 27. §. Ha valaki befizetett nyugdijjárulékait az előző §. értelmében visszakapván, később a vármegye területén ismét községi (kör) jegy­zővé vagy segédjegyzővé illetve községi vagy körorvossá választatnék, az előző jegyzői ille­tőleg orvosi szolgálatban töltött évek csak azon esetben fognak leendő nyugdíjaztatásánál beszámíttatni, ha az illető a 20. §. által meg­kívánt igazolást bemutatta s ha a visszavett dijjárulékokat az alapba befizette. Ellenkező esetben csak az ujabbi szolgálat ideje szolgál­hat a nyugdíjaztatás alapjául. 28. §. A jelen szabályzat értelmében nyugdíjra jogosított jegyzők és segédjegyzők, illetve községi- és körorvosok özvegyei ellátásra tart­hatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal an­nak tényleges szolgálati idején vagy ezelőtt törvényesen egybekelt és halála napját meg­előzőleg legalább egy éven át törvényes há­zasságban együtt ált. 29. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem éli: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott álla­potában köttetett, b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges szolgálatban állott, de már a hatvanadik évét túlhaladta s ezen há­zasságból törvényes gyermek nem maradt hátra. 30. §. Az özvegyet ellátási összegkép azon ösz- szeg fele illeti meg, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdijképen megillette volna. 31. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje tiz évre még nem terjedt volna, de az öt évet már meghaladta, akkor özvegye vissza­kapja a férje által befizetett nyugdijjárulékot kamat nélkül, de ellátásban nem részesül. 32. §. Az özvegyi ellátás élvezete életfogytiglan terjed, megszűnik azonban : 1. ideiglenesen, ha az özvegy valamely nem becstelenitő bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltetik és pedig a szabadságvesztés büntetés kiállásának tarta­mára, 2. véglegesen : a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik, b) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt jogerős bünfenyitfr ítélettel elitéltetett, c) ha újra férjhez megy, d) ha erkölcstelen életet folytat. 33. §. Ha az özvegy rendszeresített állami, tör­vényhatósági vagy községi hivatalos állomást nyerne, vagy férje elhunytakor már ilyenben volna, akkor özvegyi ellátásának csak azon többlete jár neki, mely az özvegy rendes hiva­tali fizetését felülmúlja. 34. §. Ezen szabályzat értelmében nyugdijképes vagy nyugdíjazott jegyzők, segédjegyzők, köz­ségi- és körorvosok törvényes kiskorú árvái 18. életévük betöltéséig neveltetési pótlékban részesittetnek és pedig : a) ha az anya életben van, minden 18. életévét még be nem töltött kiskorú árva az atyja által kiérdemelt nyugdijának 10 százalé­kát kapja, úgy azonban, hogy az özvegy el­látása s az összes árvák neveltetési járulékai­nak összege az alapul szolgáló nyugdij össze­génél nagyobb nem lehet;

Next

/
Thumbnails
Contents