Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-01 / 31. szám
— 279 — leges eljárásának szükséges voltát, lehet helye annak, hogy a táppénzt, illetőleg gyermekágyi segélyt megkapja és ezenfelül a felmerült és kellően igazolt gyógykezelési, gyógyszertári stb. költségek legfeljebb a táppénz összegének erejéig neki megtéríttessenek, illetőleg helyette kifizettessenek. 11. §. A betegsegélyezésre való igény az alkalmaztatás, illetőleg foglalkozásba lépés napjával kezdődik és megszűnik az alkalmaztatásból, illetőleg foglalkozásból való kilépés napján. Mindkét időpont igazolására a pénztári naplókivonati vagy a fizetési kimutatás, illetőleg bérlajstrom szolgál. Ideiglenesen alkalmazottak családtagjaira nézve a betegsegélyre való igény csak akkor kezdődik, ha ily alkalmazott a családtagja megbetegedésének idejétől visszafelé számitott egy éven belül legalább 30 napig teljesiti az őt alkalmazó vizitársulat- nál (öblözetnél) illetőleg munkáltató (munkavezető) hivatalnál szolgálatot. 12. §. Katonai szolgálatra bevonult alkalmazott ezen szolgálat ideje alatt betegség esetén segélyre nem tarthat igényt. A táppénz és gyermekágyi segélyre való igény, ha az esedékességtől számitott egy év alatt nem érvényesittetett, elévül. 13. §. Oly alkalmazott, aki az e rendelet szerint járó segélyt teljesen igénybe vette, ugyanabból a betegségből kifolyólag ugyanannál a munkaadónál újabb segélyezésre csak akkor tarthat igényt, ha a segélyezés lejárta után, ugyanott, hol a segélyezést nyerte, legalább 8 hétig munkában állott. Ellenben ha az alkalmazott az ezen rendelet szerint járó segélyt nem vette teljesen igénybe, és a segélyezés lejártától számitott négy hét alatt ugyanabba a betegségbe visszaesik, az újabb segélyezés kezdetének időpontja az első megbetegedés napjától számítandó. 14. §. A vizitársulat (öblözet) illetőleg munkáltató (munkavezető) hivatal attól az alkalmazottól, ki őt betegség színleléssel, vagy a segélyezésnek más módon jogosulatlanul történt igénybevételével megkárosította, az okozott kár megtérítését követelheti. Ha e kár megtérítését az alkalmazott felhívásra önszántából nem teljesiti, a vizitársulatnak (öblözetnek) illetőleg munkáltató (munkavezető) hivatalnak jogában áll az illető alkalmazottól fizetéséből, illetve béréből 2 %-ot mindaddig levonni és szedni, mig az okozott kár meg nem téríttetett. Ha valamely okból a kár megtérítésének ez a módja nem alkalmazható, vagy ez utón nem térült volna meg a teljes kár, úgy a kártérítési igény, illetve a még fennálló kárkövetelés a töfvény rendes utján, az 1899. XLI. t.-cz. hatálya alá tartozó munkással szemben pedig ezen t ez. 18. §. és 36. §-ának megfelelően érvényesíthető. 15. §. Az alkalmazottnak az őt alkalmazó vizitársulat (öblözet) illetőleg munkáltató (munkavezető) hivatallal szemben a rendelet értelmében betegségből kifolyólag fennálló igényei át- nem ruházhatók, le nem foglalhatók és azokkal szemben beszámításnak helye nincs. Minden oly intézkedés, vagy jogügylet, melyet az alkalmazott e rendelet értelmében neki járó segélyezésről egészben vagy részben lemond, érvénytelen. 16. § Ha az alkalmazottat betegségből kifolyólag mással szemben kártérítési követelés illeti, ez a követelés a nyújtott segélyek erejéig a segélyt nyújtó vizitársulatra (öblözetre) illetőleg munkáltató (munkavezető) hivatalra szál át. 17- §. A betegség esetén segélyezésre jogosultaknak és a nyújtott segélyeknek nyilvántartását a vizitársulatot (öblözetet) illetőleg munkáltató (munkavezető) hivatalok vezetik. Ha valamely alkalmazott megbetegszik, részére az orvoshoz és gyógyszertárhoz a szükséges igazolványt vizitársulat (öblözet) illetőleg (munkavezető) hivatal erre felhatalmazott közege késedelem nélkül kiállítani köteles. Ha a segélyezés mértékére nézve vitás kérdés állna elő az alkalmazottnak, valamint az illetékes hatóságnak kívánságára köteles a vizitársulat (öblözet) illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal a pénztári naplókivonatnak, a fizetési kimutatásnak, vagy bérlajstromnak az illető alkalmazottra vonatkozó kivonatát késedelem nélkül kiszolgáltatni. 18. § Az előző szakaszokban megállapított segélyezések kötelezettségéből folyólag egyfelől a vizitársulatot (öblözetet) illetőleg a munkáltató (munkavezető) hivatalok, másfelöl az alkalmazottak között felmerülő vitás kérdések elbírálása az 1907 : XLV. t. ez. 62. §-ában megjelölt hatóságok -hatáskörébe tartozik. Ugyan-e hatóságok elé tartozik azoknak a vitás kérdéseknek elbírálása is, amelyek a betegség esetén történt segélynyújtásból folyólag egyfelől a munkát vezető hivatalok, másfelől a munkáltató egyesek, vagy érdekeltségek között felmerülnek. II. Fejezet. Baleset esetére való biztosítás 1. Biztosítási kötelezettség. — 19. §. Az 1907. XIX. t. ez. 3. §-ában felsorolt alkalmazottak közül azok, akik akár állandóan, akár ideiglenesen kisegitőképen vagy átmenetileg : 1. vizi- társulatoknál (öblözeteknél) a rendes kezelésnél vagy üzemnél, valamint a házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem
