Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-11-23 / 47. szám

558 kinyomatását és a vármegye hivatalos lapjában való közzétételét határozza el.

Evégből 1) egy példányt a vármegye törvényhatósági bizottsághoz ennek 3814/1911. számú határozatára vonatkozólag áttesz ;

2) Mindenik közigazgatási bizottsági tagnak 1—-1 példányt kioszt;

3) a jelentés egy példányát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz felterjeszti azon javaslattal, miszerint tekintettel a kir. tanfelügyelő ellenőrzésére utalt tanintézetek és tanítók nagy számára, a vármegye nagy kiterjedésére, azon községek nagy számára, amelyekben iskolák szervezendők, avagy fejlesztendők : a vármegyében egy kir. tanfelügyelői ki- rendeltséget szervezni, avagy a kir tanfelügyelői hivatalt megfelelő segéderőkkel ellátni méltóz- tassék.

4) A jelentés többi példányának hivatalos használatra való kiadása és a részletes kimutatási táblázatok visszazárása mellett felhívja a kir. tanfelügyelőt, hogy a jelentés XII. pontjában felsorolt iskolákat illetőleg az egyházi főhatósághoz intézendő megkeresésekre nézve tegyen külön-külön javaslatot.

Jelen határozat a közzététel végett a vármegye alispánjának is kiadatik.

Békássy sk., főispán, a kib. elnöke.

Vas vármegyei kir. T auf elügyel őség. ^93/1911. .szám.

Tek. Közigazgatási Bizottság.

A 928—911. kiib. sziámu határozatra Vasvár- megye népoktatásügyének 1910.—11. tanévi állapotára 'Vonatkozó jelentésemet midőn beterjesztem, egyúttal <a haladás mérvének megállapithatás.a végett (összeíiasonütásul f|ö,l tüntettem itt működésem első évéről az 1890—91. tanévi és az 1907. évi 27. t.-c. életbe lépte előtti 1906—7. tanévi állapotok fjő-bb adatait.

I. Az 1890—1. tanévben a községek száma violt (620, ebből iskolája volt 420 községnek s csatlakozott más község iskolájához 218 község. Az 1906—7. tanévben volt 614 község, iskolája 428 községnek s csatlakozó község volt 186. Az iskolával helyben bíró községek száma tehát emelkedett 26-tal.

Az 1910—11. tanévben volt 014 község, helyben volt iskolája 439 községnek s csatlakozási viszonyban [állott 175 község. Az emelkedés ezen ufóbbi karom Ívben TT, Itt működésem Ideje alatt az 1910—11. tanéviig bezárólag téhiáit összesen 37 csatlakozó községben szerveztetek iskola, ami az összes (községek számának 6 Százalékát s a csatlakozó (községek számlának! pedig 16.9 százalékát teszi.

Az iskolák szfáma volt az 1890—1. tanévben 483 (elemi, 5 polgári iskola és 10 kisdedóvoda.

Az 1906—7. tanévben volt 512 elemi, 10 polgári

iskola, 36 kisdedovoda, 1 állandó menedákhjáz és 2 nyári menediákház.

Az 1910—11. tanévben volt 541 elemi, tizenegy Ipolgári iskola. A kisdedovodák száma nem változott. Az elemi iskolák száma ezen 20 év 'alatt 58-cal ’.szaporodott 12o/0 emelkedéssel. Az 1907. évi 27. t.-c. életbe lépte óta a szaporulat épen a 20 lévi szaporulatnak a fele, 29 uj iskola. Az uj törvény (üdvös hatása tehát már ezen rövid 3 év alatt 'mutatkozik s ha a folyamatban levő iskolaszervezések befejezést nyernek, az emelkedés igen jelentékeny számot fog eredményezni. Ezen szervezendő uj iskolákról, illetve fejlesztésiekről alább részletes kimutatást adok.

Az iskolák köziül az 1890—1. tanévben magyar tannyelvű 'volt 286, az 1906 7. tanévben 396 és az 1910—11. tanévben 435. Nem magyar tannyelvű volt laz 1890—1. tanévben 197 iskola 40.7vo, az 1(906—7. tanévben 116 iskola 22.6%, az 1910— Jl. tanévben 106 iskola 19.5%.

II. Az elemi iskolákba bejáró tanulók száma volt /az 1890—-1. tanévben 50.494 mindennapi-,

16. 966 ismétlő tan., az 1906—7. tanévben 58,670 mindennapi-, 19.413 ismétlő tan., az 1010—1. tanévben (60,923 mindennapi- 20,92 ismétlő tan.

III. Az 1890—1. tanévben volt tanító 630, éhből Pem képesített volt 28, s magyarul nem tudott í>9; az 1906—7. tanévben volt 780 tanító, nem Ikép'esjttett 21, magyarul keveset tudott 4; az 1910—11. tanévben volt 884 tanító, nem képesített 4, s magyarul keveset tud 1. A tanítók' létszámában az emelkedés 20 év alatt 254, ami 39.6%; az (utóbbi három év alatt az emelkedés 104, ami friegfelel 13. 3 százaléknak.

■» Az 1890—1. tanévben volt 21 állami iskola 29 tanítóval, 30 községi iskola 40 tanítóval, 303 rk. iskola 397 tanítóval, 102 ág. h. ev. iskola 125 tanítóval, 14 ref. iskola 15 tanítóval, 10 izr. 'iskola 19 tanítóval, 3 magániskola 5 tanítóval.

Az 1906—7. tanévben volt 43 állami iskola 60 tanítóval, 28 községi iskola 59 tanítóval 306 rk. iskola 480 tanítóval, 106 ág. Ih. ev. iskola 137 tanítóval, 16 ref iskola 19 tanítóival, 12 izr. iskola 23 tanítóval, 1 magániskola 2 tanítóval.

Az 1910—11. iskolai évben volt 45 állami iskola 63 tanítóval 36 községi iskola 74 tanítóval, 322 rk. |slkiola 555 tanítóval, 108 ág. h. ev. iskóla 151 tanítóval. 17 ref. iskola 21 tanítóval, 11 izr. iskola 18 tanitöval, 2 magániskola 2 tanítóval.

Az 1890—1. tanévben volt összesen 483 iskola 630 tanítóval, az 1906—7 tanévben volt összesen 512 iskola 780 tanitöval, az 1910—11 tanévben volt összesen összesen 541 iskola 884 tanítóval, kjiik közül fjérfi 715, hő 169, az 'arányszám 80.9%, í|11|etve 119.1 o/o-lkal.

Az 1890—1. tanévtől 1910—11. tanévig az iskolák (következő emelkledést, (illetve csök'enést mutatnak : az állami iskolák 'szaporodtak! 23-m,al lfl4.2o/o-kal, az állami tanítók száma1 növekedett 34-gyel, 117.2o/0-'kial; a községi iskoláknál a szaporulat 6. 2Öo/oJkal, a tanitói állásoknál a növekedés 34, 85%-kial; a t. k. (iskoláik Száma szaporodott

19-el, 6.2o/o-kal, a tanitói állások száma 158-al növekedett, 39.7%-kal; az ág. b. ev. ískolákhál a szaporulat 6, ami 5.8o/0-nak felel meg, 'a tanítóknál la növék'edés 26, 20'.8 %-kal; a református