Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-10-12 / 41. szám

— 469

c) ha valaki jegyzői vagy községi és körorvosi piinőséaének megtartása mellett idegen törvény- íhatóság területére költözött.

25. §.

A nyugdíjazott egyén nyugdija végleg megszűnik •

a) ha az illető a magyar állam polgára lenni ((megszűnt.

b) Ha az illető ismét községi vagy körjegyzővé {segédjegyzővé) vagy községi (körorvossá) megválasz- tatik.

c) Ha becslelenitő bűntett, vagy abban való bűn- részesség miatt jogerős bünfenyitő ítélettel elitéltetik.

26. §.

Ha a nyugdíjazás feltételéül a 16. §. a) pontjában megszabott körülmények előbb állanának be, mintsem a nyugdíjra igényttartó egyén öt évi beszámítható szolgálati idővel bírna, a nyugdíjalap részére teljesített befizetések visszatérítésére igényt nem tarthat ; ha ellenben beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladja, befizetéseit ő maga, illetőleg özvegye vagy árvái kamat nélkül visszakapják, ha valamely községi kör és segédjegyző, vagy községi- és körorvost ily minőségben oly törvényhatóság terűidére választatik meg, melynek szabályrendelete a viszonosságot ki nem mondja, a nyugdíjalap javára eszközölt befizetéseit kamat nélkül visz- szakapja.

Minden egyéb esetben a nyugdíjalap részére teljesített befizetések minden visszkereset nélkül az alap javára maradnak.

27. §.

Ha valaki befizetett nyugdijjárulékait az előző §. értelmében visszakapván, később a vármegye területén ismét községi (kör) jegyzővé vagy segédjegyzővé illetve községi- vagy körorvossá választatnék, az első jegyzői, illetőleg orvosi szolgalatban töltött évek csak azon esetben fognak leendő nyugdíjaztatásával beszámíttatni, ha az illető a 20. §. által megkívánt igazolást bemutatta s ha a visszavett dijjárulékokat az alapba befizette. Ellenkező esetben csak az ujabbi szolgálat ideje szolgálhat nyugdíjaztatásnak alapjául.

28. §.

A jelen szabályzat értelmében nyugdíjra jogosított jegyzők és segédjegyzők, illetve községi és körorvosok özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, hogy az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején vagy azelőtt törvényesen egybekelt és halála napját megelőzőleg legalább egy éven át törvényes házasságban együtt élt.

29. §.

Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll.

a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett,

b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges szolgálatban állott, de már hatvanadik évét túlhaladta s ezen házasságból törvényes gyermek nem maradt hátra.

30. §.

Az özvegyet ellátási összegkép azon összeg fele illeti meg, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdíj képen megillette volna.

31. §.

Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje tiz évre még nem terjedt volna, de az öt évet már meghaladta, akkor özvegye visszakapja a férje által befizetett nyugdijjárulékot kamat nélkül, de ellátásban nem részesül.

32. §.

Az özvegyi ellátás élvezete életfogytiglan terjed, megszűnik azonban :

1. ideiglenesen:

ha az özvegy valamely nem becstelenitő bűntett vagy vétség miatt szabadságbüntetésre ítéltetik és pedig a szabadság büntetés kiállásának tartamára;

2. véglegesen :

a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik,

b) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bün- részesség miatt jogerős bünfenyitő ítélettel Ítéltetik,

c) ha újra férjhez megy,

d) ha erkölcstelen életet él.

33. §.

Ha az özvegy rendszeresített állami-, törvényhatósági- vagy községi hivatalos állomást nyerne, vagy férje elhunytakor már ilyenben volna, akkor özvegyi ellátásának csak azon többlete jár neki, mely az özvegy rendes hivatali fizetését felülmúlja.

34. §.

Ezen szabályzat értelmében nyugdijképes, vagy nyugdíjazott jegyzők, segédjegyzők, községi és körorvosok törvényes kiskorú árvái 18 életévük betöltéséig neveltetési pótlékban részesittetnek és pedig:

a) ha az anya életben van, minden 18. életévét még be nem töltött kiskorú árva az atya által kiérdemelt nyugdijának 10 százalékát kapja, úgy azonban, hogy az özvegy ellátása s az összes árvák neveltetési járulékainak összege az alapul szolgáló nyugdijösszegnél nagyobb nem lehet,

b) apa és anya nem létében 18 évet még el .nem ért árva az apa által kiérdemelt nyugdíjnak 20 százalékát kapja, úgy azonban, hogy az összes árvák neveltetési pótlékai együttvéve az alapul szolgáló nyugdiját meg nem haladják.

Azon gyermekeknek, kik iskolai tanulmányaikat jó eredménnyel folytatják s ezen körülményt a nyug- dijkezelő választmány előtt évenkint hitelesen igazolják, neveltetési pótlékuk 22. életévük betöltéséig évről-évre megszavaztatik.

35. §.

Ezen neveltetési pótlék az anyának, ennek nemlétében a törvényes gyámnak, esetleg gondnoknak kezéhez fizettetik ki.

Ha az özvegytől a 32. §. értelmében, újabb férjhez menetelének esetét kivéve, az özvegyi ellátás elvonatik, az árvák a neveltetési pótléknak azon mérvében részesittetnek, mintha mindkét szülő meghalt volna.

36. §.

A 34. §. értelmében a neveltetési pótlék az árváknak 18 illetve 22 éves korukig bezárólag jár, azonban előbb is megszűnik á következő esetekben.

1. ideiglenesen:

a) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül I ezen ellátás tartamára,