Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)
1911-09-28 / 39. szám
— 440 Az 1912. évi költségvetés adatai szerint a nyugdijpótlásban részesíthető alkalmazottak fizetése és lakáspénze 395420 komát, vagyis kerekszámban 400000 koronát tesz ki, igy tehát a nyugtí'jjipót 116 oz való 2 és fél szfázá lék hozzáiáruláis fedezésére wenkint 10.000 korona szükséges. Ebből az összilletmények 1 százaléka vagyis 4000 korona az alkalmazottak iáital fedezendő. A nyugdí/póEóintézményt már hé‘esitett tör- ványhíatóságok ugyan az alka'mazottak .hozzájárulását nyugdíjba beszámil'Ható fizetésük és lakáspénzük 1 százalékában állapítják meg, tekintettel azonban arra, j.\ogy az alkalmazottak székhelyeit képező községek különböző lakbérosztályokba, sőt a vármegye székhelye a második lakbérosztályba1 van besorozva, a törvényiig ‘ óság'i bizottság a Járuléknak az összilletményekre való kivetését igazságtalannak tartja, mert ezáltal számos esetben állana e'ő azon visz ás körü’mény, híogy a vidéken lakó és nagyobb fizetést, de kisebb lakáspénzt élvező alkalmazott, dacára annak, Hogy sokkal magasabb járulékot fizet, aránytalanul csekélyebb nyugdijpótlást kap, mint a központban, vagy magasabb lakbérosztályba sorozott községben lakó és kisebb fizetése folytán jóval csekélyebb iáruTékot fizető alkalmazott. így például egy a VII. fizetési osztályban levő VII. lakbérosztályba sorozott köz- bégben lakó főszolgabíró' 4800 kor fizetés és 640 kor. lakpénze tejhlát .5440 korona összilletménye álfán 54.40 K évi hozzájárulás mellett cak 610 K nyug dijp ót fásra tarthat igiényt, jrnig vele szemben egy a XI. fizetési osztályba sorolt (1400 kor fizetés és a 11-ik lakbérosztályu (720 K) központban lakó alkalmazott 2120 kor. összilletménye után fizetendő 21.20 kor. hozzájárulás mellett 720 kor. nyugdíjpótlékot [élvez. Különben is a méltányosság azt kivánja, hogy a járulék azon alap [után vettessék ki, mely után a kedvezmény jár, ennélfogva a törvényhatósági bizottság az alkalmazottaknak a nyugdiipót’ó intézményhez való hozzájárulást nem összületményük, hanem csak lakáspénzükre kivánja kivetni. A költségvetési adatok szerint a nyugdijpótlást élvező alkalmazottak lakáspénze és a természetbeni lakásnak megfelelő lakáspénz összesen 81720 koronát tesz ki, vagyis valamivel még többet, mint a 395,420 kor. összilletmény egyötöd része, ennélfogva a lakáspénzre kivetett 5 százalék hozzájárulás az alkalmazottak által viselendő, összilletményeik 1 százalékának megfelelő hozzájárulást bőven fedezi. Kimondja már ezúttal a törvényhatósági bizottság, hogy azonesetben, ha az arány netámii változásával az összes lakáspénz 5 százaléka az összilletmények 1 százalékával nem volna egyenlő, úgy a lakáspénzre kivetett hozzájárulás százaléka megfelelően felemelendő, vagy leszállítandó. Az összilletmények másfél százalékának megfelelő és az 1912. évi költségvetés adatai szerint kerekszámban évi 6000 koronát kitevő, a vármegye közönsége által vállalt hozzájárulás bőven nyer fedezetet a zeneengedélyi dijaknak az egyidejűleg eszközölt szabályrendelet módos!fásokkal történt felemelése által időálló jövedelem többletből és a zárófa hosszabbításoknak dij fizetéséhez kötésével. Eddig ugyanis a zeneengedélyek után kisközségekben 2 kor., nagyközségekben 4 korona dij sze detett a tiszti nyugdíj alap javára, míg a zene nélküli záróra hosszabbítási engedélyekért dij egyáltalán nem szedetett. A zeneengedályi dijakból az utolsói öt évi átlag szerint 7634 kor. évi jövedelme volt a nyugdíjalapnak és igy a külön szabályrendelet módosítással ezen dijaknak kisközségekben 4 koronára és nagyközségekben 6 koronára való felemelése által előálló és az eddigi adatok szerint évi 14000 koronára biztosan tehető, felében úgy mint eddig a nyugdíjalap , a másik felében a nyugdíj- pótlói céljaira fordítandó jövödelem a nyugdíj- pótlóhoz szükségelt vármegyei hozzájárulást teljes (egészében fedezi. A zenedijaknak ekként való felemelése az eddigi jövedelem arányt nem csökkenti, mert nem jelent o’ymérvü megterhelést. Azonkívül méltányos is, mert a szomszéd törvényhatóságokban nagyobb, igy különösen Sopronvármegyében 6 kor. zeneengedélyi dij szedetik mindén községben. A zárórának zenenjélkü i meghosszabbítási engedélyéért ezideig dij egyáltalán nem szedetett, ezen engedélyeknek egyidejűleg Sopronvármegye példájára 4 kor., telében a nyugdijpót'ó' alap céljára fordítandó dij fizetéséhez való kötése oly. jövödelem többletet biztosit ezen intézménynek mely a vármegyétől megkívánt hozzájárulást jelentékenyen meghaladja és ezáltal ezen alap fizető- képességét teljesen biztosítja. Végül elhatározza a törvényhatósági bizottság, bogy a nyugdijpótló' alap kezeléséről és a nyugdíjszerű ellátás kiegészítésiéről bemutatott szabályrendeletet elfogadja és alábbi szövegezésben megállapítja azon reményben, hogy ez miután Sopron, Arad és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéknek kormányhatóságilag már jóváhagyott szabályrendeleteivel teljesen azonos rendelkezéseket 'tartalmaz a m. kir. belügyminisztérium által szintén akadály nélkül fog jóváhagyatni. 19797 1911. szám. Szabályrendelet Vasvármegye alkalmazottjai nyugdíjszerű ellátá- tásának kiegészítéséről. 1- §• Vasvármegye törvényhatósága saját alkalmazottjai és azok özvegyei szabályszerű nyugdíjellátásának kiegészítése végett «nyugdijpótlóalap» címen uj alapot létesit. Az alap jövedelmi forrása az alkalmazottak1 által fizetendő járulékok, Vasvármegye évi járuléka, továbbá az alap kamatjövedelme, valamint az alap javára tett adományok. A nyugdijpótló alapot a vármegye a többi vagyonától elkülönítve, alapszerüen kezeli.
