Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)
1911-08-10 / 32. szám
382 — vatali nyugta bemutatása mellett az alispánnál igazolandó. A bánatpénz az utolsó évi bérletbe fog beszámíttatni. Ha a bérlő a szerződést alá nem írná, vagy a bérösszeget pontosan be nem fizetné, vissza,- lépettnek tekintetik, s költségére és veszélyére ujább árverés fog megtartatni és az esetleges kevesebb bérösszegen felüli rész tőle be fog hajtatni, az esetleges többletre azonban igényt nem tarthat. Bérlőkre kötelezők lesznek a 46095—1910. sz. alatt jóváhagyott üzemtervnek alább közölt rendelkezései, mlelyek a kötendő szerződésbe fef fognak vétetni. Üzemterv. A Rába folyónak beleértve az átmetszéseket és kanyarulatokat, Csönge illetőleg Uraiujfalu északi határától, Rábahidvég déli határáig terjedő szakaszára nézve. 1- §• A Rába folyónak fentebb körülírt szakaszára az 1888. évi XIX. t.*c. 47. §-a alapján a 46095—910 számú miniszteri rendelettel a halászatnak hatósági utón történő bérbeadása rendéltetett el. 2- §• A halállomány emelése és fentartásának biztosítása céljából a halászat hasznosítása az alábbi feltételekhez köttetik, s csakis ezen üzemterv korlátái között gyakorolható. 3. §. Az egész vízfelület 9 bérleti területre osz- tatik oly módon, 'hogy az egyes bérterületek a folyó azon szakaszára terjednek, melyeket az alább körülírt vonalak, ’illetve azoknak a szemben levő partig terjedő meghosszabbításai határolnak. A bérleti területek ezek: I. Csönge illetőleg Uraiujfalu alsó határától Uraiujfalu és Jákfa közös határáig. II. Uraiujfalu (és jákfa közös határától Felső- (és Alsópaty közös határáig. III. Felső- és Alsópaty közös határárától Rá- basömjén és Sárvár közös határáig. IV. 'Rábasömjén és Sárvár közös határától Sárvár és Ikervár közös határáig. V. Sárvár és Ikervár közös határától Ikervár és Rábakovácsi közös határáig. VI. Ikervár és Rábakovácsi közös határától Meggyes és Rum közös határáig. VII. Meggyes és Rum közös határától Zserinye és Püspöki közös határáig. VIII. Zennye Jés Fii pöki közös határ ától Szent* tamás 'és Molnári közös határáig. IX. Szenttamás és Molnári közös határától Rábahidvég közös határáig. Ezen vizszakaszok mindegyike külön-külön, esetleg több szakasz egyesitve hasznosítható. A 3-ik §-ban megállapitott egyes bérleti szakaszokat tilos albérlet céljából szétdarabolni. Több bérleti szakasznak együttes értékesítése mellett annyi álbérlet létesíthető, ahány az egyesített bérleti szakaszok szama. •5- §• A körülírt vizterületen minden év április hó 10-től junius hó 10-ig terjedő általános tilalom ál- lapittatik meg, mely időszak alatt a halászat mindenkinek bármiféle halra és bármiféle eszközzel tilos. Ez általános tilalmi időszakon kívül is tiltva van a törvény 1 .§-a szerint Fogas süllőt, Kétségét, Kősüllőt, Márnát április bétől kezdve junius 15-ig, végre Pontyot április 1-étől kezdve julius hó 15-éigi terjedőleg fogni. 6. §. A törvény által mérték-minimum megállapításánál védelmezett Fogassüllő, Kecsege, Kősüllő és Márnán kívül az alább megnevezett halakat is mindenkor tilos kifogni, ha ezek a fej elejétől a fark végéig mérve a kővetkező mértékkel nem bírnak, u. m.: 4- §• Compó 20 cm. Dévér 25 Domolykó 25 » Garda 25 » Harcsa 25 Kárász 14 Ön 25 Pirosszemü keszeg 20 » Veresszárnyu keszeg 20 » Amennyiben ezen hosszúságot el nem ért halak véletlenül fogattak volna, a vízbe azonnal visz- szabocstandók. 7- §• Feltétlenül tiltva van a társulati területen ha. lakat lövés, szúrás, vagy ütés által fogni. 8. §. Bárki, aki az üzemterv feltételeitől eltérőleg gyakorolja a halászatot, az 1888. XIX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 5000—89. szám alatt miniszteri rendelet 22. §-a értelmében, esetről- esetre 200 koronáig* terjedhető pénzbírsággal bűn- tettetik. Ugyanezen büntetés alá esnek a bérlők akkor is, ha alkalmazottaik nem tartják he a törvényben, vagy üzemtervben megállapitott határozatokat, tilalmakat, feltéve, hogy ezen cselekvésüket a bérlő ellenőrizhette. 9- §• A hatóságnak jogában all a bérlők, albérlők, alkalmazottak (részére halászok) közül azokat, 4
