Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-26 / 4. szám

— 17 —

jelölése alatt az előállító, vagy az átdolgozó gyár neve és helye, valamint az élesztő súlya is feltüntetendő. (pl. »Tiszta szeszélesztő« Nagy János szeszgyárából, Budapest. Súly . . ki. . . . gr.)

Másféle elnevezéseket, vagy megjelöléseket az élesztőkön alkalmazni tilos. 3. §. A belföldön eladásra Ikerülő belföldi származású élesztő, a kereskedő által eredetben, vagy kisebbítve átcsomagolható ugyan, de az esetben nem a termelő, hanem az átcsomagoló gyár, vagy kereskedő nevével látandó el. Nem belföldi származású élesztőt nem szabad átcsomagolni.-4. §. Minden kereskedő (sütő !stb.), aki üzletében élesztőt árul (raktáron tart stb.), köteles ezt üzletében szembetűnő helyen feliratilag jelezni. Azokban a helyiségekben, melyekben sörélesztőt árusítanak, másféle élesztőt árusítani nem szabad. Az a kereskedő (sütő stb.), aki élesztőt kicsiben árusít, köteles az eladandó élesztődarabot a vevő előtt oly módon levágni, hogy az az eredeti csomagolást láthassa. A megmaradt élesztő eredeti burkában hagyandó. 5. §. Az élesztő hamisítására, illetve a honosított élesztő forgalomba hozatalára, úgyszintén a rendészeti szabályok megszegésére az 1895. évi XLVI. t.-cikk és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 38286 -96. sz. F. M. általános rendelet határozmányai lévén alkalmazandók, ezek értelmében: a) az, aki kereskedelmi forgalomba bocsátás céljaira tiszta szeszélesztőbe sörélesztőt, vagy a megengedettné!- több keményítőt, vagy sörélesztőbe keményítőt, illetve bármely, az id. V. R. 5. §. értelmében tiltott anyagot kever, hamisítást követ el, s az itt idézett törvény 3. §. a) pontja értelmében büntetendő;

b) az, aki ily hamisítványokat szándékosan, vagy meigállapithatólág a köteles gondosság mellőzésével forgalomba hoz, kihágást követ el, s az idézett rendelet 22. §-ában foglaltak figyelembevételével a törvény 3. §. c) pontja alapján büntetendő; c) az, aki az élesztő jelzésére, csomagolására, átcsomagolására és árusítására vonatkozó, ezen rendelet 2—4. §§-ban foglalt rendészeti szabályokat meg nem tartja, illetve megszegi, a törvény 4. §-ába. ütköző és ugyanezen §. alapján büntetendő kihágást követ el. 6. §. A hivatalos ellenőrzés és mintavétel az 1895. évi XLVI. t.-c. és az ennek alapján kibocsátott rendeletek értelmében történik. A minták vegyvizsgálására és szakértői közreműködésére a gödöllői és kassai m. kir. sze^zkisérleti állomásokat, továbbá a kolozsvári m. kir. vegykisérleti állomást hatalmazom fel. 7. §. Ezen rendelkezések az 4 911. év március hó 1-én lépnek életbe. Kelt Budapest, 4911. évi január hó 3-án. Gróf Serényi* Béla s. k.

717—1911. szám.

Valamennyi járási főszolgabíró és polgár- mester urnák, általuk a községi és körjegyzőknek!. (Főszolgabíró és polgármester uraknak külön mellékletként is csatoltatTk.) •

A m. kir. Földmivelésügyi Miniszter. 97700 910. számú rendeletét s az ahhoz csatolt Szabályrendeletét az élesztő gyártásáról és forgalomba hozataláról azzal adom ki, hogy azt tanulmányozva, annak rendelkezéseit hatóságuk területén levő községekben a legelterjedtebb módon tegyék közhírré, különösen az élelmi szerekkel kereskedőkikel közöljék s annak rendelkezéseihez alkalmazkodjanak.

Szombathely, 1911. évi január hó 14-én.

Herbst Géza s. k., alispán.

III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő xrendeletek, értesítések és más közlemények.

/ é

Tárgy:/k végleg megállapított helyneveket tar- o/szág^s gazdasági munkás és cselédsegélypénz- tae^javára fizetendő 120 filléres díjtétel alá eső gazdasági cselédek összeírásába felveendők.

M. kir. földmivelésügyi miniszter. 102,000 VII.

A. 2. Valamennyi alispánnak és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének. Az »Országos Magyar Vadászati Védegylet« azon panasszal fordult hozzám, hogy az 1900. XVI. t.-c. 8. §-a alapján a munkaadók részéről az Országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztár javára befizetendő 120 filléres díjtétel alá eső

gazdasági cselédek összeírására kötelezett községi közegek, illetőleg városi adóhivatalok többen fi- gyePmen kívül hagyják hivatali elődömnek 1902. évi október hó 17-én 9895. szám a'att kiadott rendeleté második pontjában foglalt azon határozmá- nyát, hogy az összeírásba az erdővédek, vadőrök stb. is felveendők. Miután a fentebb idézett 1902. évi 9895. számú rendelet szerint »Gazdaság« kifejezés alatt nemcsak a mezőgazdaság, hanem az őstermelés és a gazdasági melléktermelés minden ága értendő, gazdasági cselédeknek tekintendők úgy a felesketett vadőrök, mint azon egyének is, akik