Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-14 / 15. szám
— 133 Természetrajz. Mint a III. évfolyamra. Természettan. A testek általános tulajdonságai. A nehézkedés és tőmecserők tana. A hőtan telejesség és villamoság legfontosabb jelenségei. Számtan és betüszámtan. Mint a III. évfolyamra. Ezenkívül a négy alapművelet általános számokkal, egy és több tagú kifejezésekkel. Egy és több tagú kifejezéseknek, valamint tizes (dekadikus) számoknak négyzetre és köbre emelése. Négyzet és köbgyökvonás tizes számokból. Mértan és mértani rajz. A mértani alaktan és sikmértannak alapfogalmai, úgy mint a III. évfolyamra. Ehhez területszámitás az egyenlő területű idomok tana és ezeknek átalakítása és osztása; Pythagoras tantétele és a legfontosabbak a mértani idomok hasonlóságáról. Szépírás. Jól olvasható és folyékony német és latin folyóirás. •X — B) Katonai főreáliskola. * Bevezetés. A mährisch-weisskircheni katonai főreáliskolában a magyar, horvát, cseh és lengyel nyelv is tanittatik. A szabadkézi rajz nem képezi ugyan a felvételi vizsga tárgyát, kívánatos azonban, hogy a pályázó ezen tárgyból is megfelelő előismeretekkel bírjon, mert ez további előmenetelét előmozdítja. , Lásd a végmegjegyzést. I. Évfolyam. Német nyelv. Az alak és mondattan alapos ismerete, helyesírás és az írásjelek helyes használata. Helyes, érthető olvasás. Képesség, rövid elbeszélések és leírások írásbeli megszerkesztésére. Földrajz. A mathematikai és physikai földrajz alapfogalmainak ismerete oly terjedelemben, mint a középiskola alsó osztályai számára elő van irva. Az öt világrész földrajza, fekvésük és körvonalaik szerint, hegyrajzi, vizrajzi, néprajzi és helyrajzi tekintetben. Ausztria és Magyarország physikai és politikai földrajzának ismerete. Történelem Az ó-kor, közép-kor és uj kor legfontosabb alakjainak és eseményeinek ismerete. Ausztria és Magyarország története főbb mozzanatainak alaposabb ismerete. Természetrajz. Az állat-, növény- és ásványvilág fontosabb alakjainak és rendszerbe foglalásuk alapját képező fontosabb megkülönböztető tulajdonságaiknak ismerete. Természettan és vegytan. A testek általános tulajdonságai A nehézkedés és tőmecserők tana. A testek mozgásának, továbbá a hőtan, delejesség, és villamosság, erőmütan, hangtan és fémtan alapfogalmai. A legfőbb természettani, vegytani alaptörvények, valamint a gyakorlati életre fontos elemek és szervezetlen vegyi összetételük ismerete. Számtan és betüszámtan. A katonai alreáliskola IV. évfolyamára előirt mérvben. Azonkívül a számok oszthatósága, a polynomok tényezőkre való bontásának legegyszerűbb esetei, legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes. Számolás általános törtszámokkal. Egy és több ismeretlennel biró elsőfokú egyenletek megoldása. Az arányok és arányiatok tana általános számokkal s azok alkalmazása. Mértan és mértani rajz. A katonai alreáliskola IV. évfolyamára előirt mérvben. Azonkívül a stereometria elemei, egyenesek és síkok kölcsönös helyzete, a testszöglet. Testek és térfogatuk meghatározása. (Hasáb, henger, gulya, kúp, gömb és a szabályos testek.) A kúpszeletek szerkesztése és tulajdonságai. Megfelelő jártasság a rajzeszközök használatában egyszerű szerkesztési feladatok megoldásánál. Franczia nyelv. Szó- és olvasástan. Az összes beszédrészek alapelemei. Az avoir és étre igék, valamint a rendes igeragozásnak fő idői.
