Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-03-04 / 9. szám
✓ ti — 76 — Ha valahol gazdátlan kóbor ebek nagyob számmal mutatkoznának, vagy a kutyák eltitkolása gyanithatólag több részről megtörtént, joga van az alispánnak és a íőszolgabirónak elrendelni, hogy az illető községekben az ösz- szes ebek bizonyos időn át lezárassanak, vagy leköttessenek, mely határidő alatt a kóbor ebek kiirtandók. 10. §. A községbiráknak kötelességévé tétetik, hogy azon mérgestermészetii kutyákat, melyek a fogatokat és gyalogközlekedőket megtámadják, a főszolgabiróhoz bejelentsék, ki ezen ebeknek állandóan lánczon tartását, ha pedig ezen intézkedések kellő eredményre nem vezetnének, kiirtását rendeli el. 11. §. Minden gazdának szoros kötelességévé tétetik, kutyájára legszigorúbban felügyelni és felügyeltetni. 12. §. Minden tulajdonos köteles kutyájának eledeléről és italáról, valamint arról is gondoskodni, hogy az ebek fekhelyükön hideg és nagy hőségben kellően védve legyenek. 13. §. A kutyák kinzása és ingerlése szigorúan tiltatik. 14. §. A veszettség veszélyének elhárítása czél- jából az ebtulajdonos, ha kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál, vagy egészségi állapota előtte gyanússá lesz, tartozik a kutyáját elcsukni és zárt helyen lánczra tenni és azt a község elöljáróságának bejelenteni. Ha a kutya még nem marakodott, kiirtása az elöljáróság értesítése mellett meg van engedve és a kutya a dögtéren elásandó. A már marakodott gyanús kutyáról szóló jelentést az elöljáróság beküldi a főszolgabírónak, aki az ilyen kutyákat a járási (városi) m. kir. állatorvossal megvizsgáltatja. Ha a vizsgáló állatorvos az ilyen kutyákat veszettnek találja, ez azonnal kiirtatik. Veszettség gyanúja esetén, vagy ha a fertőzés gyanúja merülne fel, tekintettel az 1888. évi VII. t.-cz. 67. §-ára, a kutya biztos helyen megfigyelés alá helyezendő s ha itt rajta a veszettség tünetei kétséget kizárólag mutatkoznak ez kiirtandó, ha a gyanús-tünetek elmúlnak róla, kutya a megfigyelésből eredő költségeknek a tulajdonos által való megtérítése után ennek visszaadatik. Ha valamely kutyán a veszettség kitört és az kóborog, a község elöljárósága erről a főszolgabírónak jelentést tesz, ki a szükséghez képest a községben a kutyákat megvizsgáltatja. Ha a főszolgabiró közhírré téteti, hogy valamely községben, városban, vagy ennek határában veszett, vagy veszettségre gyanús kutya kóborol, az 1888. évi VII. t.-cz. 68. §-an előirt eljárás követendő. A veszett kutya által megmart állatokkal való eljárás követendő, mely az 1888. évi VII. t. ez. 66. §-ban rendeltetik, mely az ehhez kiadott rendelet 15. §-ban szabályoztatik. Fertőzésre gyanús, veszettségre gyanús, vagy veszett állatok semminemű testrészeit, vagy termékeiket felhasználni tilos. Veszett állatok fekhelyei és állásai az 1888. évi VII. t. ez. kiadott rendelet 192. §-a alapján a 98. §. utasításaihoz képest fertőtlenitendők. 15 §. Aki kutyáját eltitkolja, illetőleg a kitűzött időben adó alá a községbirónál be nem jelenti, kihágást követ el, 4 koronától 60 koronáig terjedő pénzbüntetéssel biintettetik. 16. §. Az ezen szabályrendeletben érintett egyébb rendelkezések ellen sértők rendőri kihágást követnek el és amennyiben nem az 1879. évi XL. t.-cz. 36., 102, 103. és 122. illetve az 1888. évi VII, t.-czikk 154. §. a) i) és j) pontjai alapján büntetendők, 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetére megfelelő elzárással büntetendők. 17. §. Kihágások esetében eljárnak : a) az ezen szabályrendelet, valamint az 1879. évi LX. t.-cz. 86", 102., 103. és 122. §. ellen elkövetett kihágások esetében elsőfokban főszolgabiró, másodfokban alispán, harmadfokban belügyminister ; b) az 1888. VII. t.-cz. 154. §-a i) és j) pontjaiba ütköző kihágások eseteiben harmad- fokban a földmivelésügyi minister. 18. §. A kis és nagyközségekben befolyt ebtar- tartási dij a szombathelyi kir. adóhivatal által külön kezelendő ebtartási dij pénztárába foly be, mely pénztár okmányolt számadása minden év tavaszi közgyűlésén a múlt évről a törvény- hatósági bizottság elé terjesztendő.
