Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-12-16 / 51. szám
456 — kóros fertőzéseknek a száma is. Mindezzel azonban csak részben tettük meg azt, amit az adott körülmények között czélravezetőnek mondhatunk, ezeken felül még igen szükséges az is, hogy azokra a tejtermékekre különös gond fordittassék, amelyek leginkább tartalmazhatják a gümőkór fertőző anyagát, amelyek úgy az emberi, mint állati egészséget még igen fenyegethetik. A gümőkór terjesztése szempontjából a tej fölözése után a fölözőgép dobjában visszamaradt úgynevezett centrifuga-iszap, továbbá a lefölözött tej (soványtej) és a savó jöhetnek főleg figyelembe. Ezek fyjzül a centrifuga-iszap emberi táplálékul általában nem használtatik ugyan, helyenkint azonban, főképen más tejtermékekkel és hulladékokkal keverve ezt állatok etetésére is fordítják. A lefölözött tejet és savót már emberi táplálékul és állatok takarmányozására egyaránt használják. Ilyenformán a nevezett tejtermékek, ha azok a gümőkór baktériumait tartalmazzák és takarmányozásra vagy emberi fogyasztásra nyers állapotban használtatnak, az állatok között közvetlen, az emberek között pedig egyrészt közvetlen, másrészt közvetve lehetnek terjesztői a gümőkórnak. Hogy a gümőkór baktériumait tartalmazó tejtermékek milyen mértékben terjeszthetik a gümőkórt, elegendőnek tartom a sertések gümőkórjára utalni. A sertések gümőkórja ugyanis, amely ezelőtt csak nagy ritkán fordult elő, mióta a tej feldolgozása után nyert tejtermékeket jórészt sertések takarmányozására használják, nagy mértékben terjedt úgy, hogy a budapesti sertésközvágóhidon gyűjtött statisztikai adatok szerint az 1903. évtől az 1907. évig levágott sertések közül 1. 3—2. 64 százalék találtatott gümőkórosnak. Az eddigi tapasztalatok és vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a gümőkór baktériumait tartalmazó tej centrifu- gálása után visszamaradt centrifuga-iszap tartalmazza a legnagyobb számban a gümőkór baktériumait. Erre való tekintettel a gümőkór terjesztésének megakadályozása végett a centrifuga-iszapnak állatok takarmányozására, vagy bármely más czélra való felhasználását ezennel megtiltom és elrendelem, hogy a centrifuga-iszap a gép dobjából való kivétel után elégetés által azonnal meg- semmisittessék. Elrendelem továbbá, hogy fölözögép dobjának kiöblítésére és a gép alkotó részeinek megtisztítására használt mosogató viz, amely szintén nagyobb számban tartalmazhatja a gümőkór baktériumait, akként vezetendő el, hogy az sem emberi ivásra, sem pedig állatok itatására szolgáló vizet meg ne fertőzhessen, ha a mosogató viz ily módon való elvezetése, vagy a centrifuga-iszap elégetése nehézségbe ütköznék, azokat el- ásás utján kell megsemmisíteni. A gümőkór baktériumait tartalmazó tej feldolgozása alkalmával nyert lefölözött tej és a savó rendszerint 'jóval kisebb mennyiségben tartalmazza a gümőkór baktériumait, mint a centrifuga-iszap, ennélfogva ezeknek fertőző képessége is kisebb. Mivel azonban a gümőkóros fertőzést ezek a tejtermékek is közvetíthetik, szükségesnek, tartom az érdekelt közönség figyelmét felhívni arra a veszélyre is, amely az ilyen tejtermékeknek nyers állapotban való fogyasztásával, illetve állatok által való feletetésével jár. Ez a veszély könnyen elhárítható az által, ha az ilyen tejtermékek csak felforralás után használtatnak fel. A gümőkóros fertőzés veszélyére utalással, figyelmébe ajánlom tehát a tejgazdaságoknak, tejcsarnokoknak, tejszövetkezeteknek, a tejszövetkezeti központoknak s általában mindazoknak, akik lefölözött tejet vagy savót forgalomba hoznak, vagy hoznának, hogy azt csakis felforralás után hozzák forgalomba, vagy használják fel emberi tápszerül vagy állatok takarmányozására. Ily módon csekély fáradtsággal és költséggel teljesen elejét vehetjük a tej utján történő gümőkóros fertőzésnek, ami úgy az ember, mint az állategészségügyre igen kedvező hatással lesz. Felkérem a törvényhatóságot, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel, rendeletemet a legkiterjedtebb módon közzétenni és annak pontos megtartását biztosítani szíveskedjék. Budapest, 1909. évi november hó 16-án. Darányi s. k. 22898—909. szám. A földmivelésügyi m. kir. minister ur ezen rendeletét valamennyi I. fokú közigazgatási hatóságnak, valamint minden községi elöljáróságnak a legkiterjedtebb módon leendő közhirrététel és végrehajtásának ellenőrzése végett kiadom. Szombathely, 1909 deczember 1. Alispán helyett: Dr. RADÓ GYULA s. k., főjegyzőTárgy. Községi kör- és segédjegyzők, valamint a községi- és körorvosok illetményeinek porto- mentessége. 86. 101020—909. Vll-b. B. M. számú körrendelet. A községi,- kör- és segédjegyzők, valamint a községi- és körorvosok illetményeinek portomentessége tárgyában kiadott pénzügyminiszteri rendelet közlése. (Valamennyi vármegyei alispánnak). A pénzügyminister urnák a községi-, kör- és segédjegyzők, valamint a községi- és körorvosok illetményeinek portómentessége tárgyában kiadott 80741—909. számú rendeletét tudomásvétel és az alantas hatóságok megfelelő tudomása végett az alábbiakban közlöm. Budapesten, 1909. nov. 11. A minister meghagyásából: Téry sk., ministeri o. tanácsos. Melléklet a 101020—909. BM. sz. körrendelethez. 80741—909. PM. számú körrendelet. A községi,- kör- és segédjegyzők, valamint a községi- és körorvosok illetményeinek portómentessége, (Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, mellé rendelt számvevőséghez, és állami pénztárhoz (adóhivatalhoz). A községjegyzői fizetési alap létesítése iránt a vármegyei törvényhatóságok által kiadott „Szabályrendelet“-ek, valamint az 1908. XXXVIII. t.-cz. 18. §-a alapján létesítendő „Orvosi alap“ kezeléséről. 1908. évi 132200. sz. alatt kiadott belügyministeri rendelet értelmében a községi-, kör- és segédjegyzők, úgyszintén a községi- és körorvosok fizetése, fizetéskiegészitése, kor,- személyi- és helyi pótléka és amennyiben nem lennének természetbeni lakással ellátva, lakpénze is, továbbá az orvosok utiátalánya, a jegyzők, illetőleg az orvosok lakhelye ^ szerint illetékes m. kir. állami pénztár (adóhivatal) által fog kiszolgáltatni. A fent megjelölt illetmények felvételének megkönnyítése czéljából a belügyi és kereskedelemügyi minister urakkal egyetértőleg megengedem, hogy mindazoknak a jegyzőknek és orvosoknak, kik oly helyeken működnek, a hol állami pénztárak (adóhivatalok) nincsenek, illetményeik a kifizető pénztár által, az alábbi módozatok mellett, pos;a utján küldessenek el Azok a jegyzők és orvosok, kik ezen kedvezményt igénybe venni kívánják, illetményeikről szóló szabályszerűen kiállított nyugtáikat minden hónap 25. napjáig, fizetési könyvecskéiket pedig a teljesített fizetések és eszközölt levonások utólagos bejegyzése czéljából évenkint kétszer és pedig január és julius havában a községi elöljáróság, illetőleg körjegyzőség utján
