Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-01-28 / 4. szám
29 5. §. Az intézet pénz és vagyonkezelésével megbízott közegeinek teendőit az e részben a kereskedelemügyi miniszter által kiadott pénz és vagyonkezelési utasítás szabályozza. IV. Ügyrend, házirend és hivatalos óra. 6. §. Az intézet élén álló igazgató vezeti az intézetet. Kijelöli a személyzet minden egyes tagjának munkakörét. Az irodai és műhelyi szolgálat körében, valamint a szolgai személyzet ideiglenes kiegészítésére szükséges napidijasokat az intézet költségvetése keretében saját hatáskörében alkalmazza. 7- §• A műhely és laboratóriumok közvetlen vezetésével megbízott kötelessége: a) gondoskodni a reájuk bízott műhely folytonos és rendszeres tevékenységéről, a rend és fegyelem fenntartásáról ; b) a műhelyi és laboratóriumi beszerzések és felszerelésekre vonatkozó ügyeket nyilván tartani; c) a műhely állapotáról és menetéről az igazgatót állandóan tájékoztatni. 8. §. Az intézethez beérkezett ügyiratokat az igazgató veszi át, bontja fel és osztja ki a személyzet között. Az intézet egész működéséért az igazgató felelős. 9. §• Az intézet hivatalos óráit a kereskedelemügyi miniszter rendeleti utón állapítja meg. 10. §. Az intézet ügykezelésére nézve a kereskedelemügyi minisztériumban fennálló szabályok érvényesek. 11. §• Az intézeti szolgaszemélyzet a reá bízott munkaköréhez tartozó mindennemű munkát pontosan elvégezni a helyiségeket tisztán és rendben tartani, a nekik átadott használati és leltári tárgyakat felelősség mellett gondosan és kíméletesen kezelni kötelesek. 12. §. A mértékügyi intézet igazgatójának és helyettesének szabadságidőt csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyezhet. 13. §. Az intézet egyéb személyzeti részére évenkint leg- eljebb két heti tartamra az igazgató engedélyezhet szabadságot, ennél hosszabb ideig tartó szabadság iránt az intézet igazgatója utján előterjesztett kérelemre a kereskedelemügyi miniszter engedélyez. V. A m. kir. központi mértékügyi intézet és az állami mértékhitelesítő hivatalok fegyelmi ügyei. 14. §. Úgy a m. kir. központi mértékügyi intézet, mint az állami mértékhitelesítő hivatalok tisztviselői altiszti és szolgaszemélyzete az 1907. évi V. törvényczikk 19, §-ának rendelkezéseihez képest a kereskedelemügyi miniszter fegyelmi hatósága alatt áll, ki e jogát a m. kir. központi mértékügyi intézet igazgatója és annak helyettese felett a kereskedelemügyi minisztérium kebelében szervezett fegyelmi bizottság a többi összes személyzet felett pedig a m. kir. központi mértékügyi intézetnél szervezett fegyelmi tanács meghallgatásával gyakorolja. 15. §. A m. kir. központi mértékügyi intézet ezen fegyelmi tanácsa ál! a m. kir. központi mértékügyi intézet igazgatójából, mint elnökből és az intézet felügyelői tisztikarából egy naptári év tartamára a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által kinevezett két rendes tagból és egy póttagból. Ha oly fegyelmi ügy kerül tárgyalásra, mely pénz és vagyonkezeléssel, vagy a kincstár vagyoni érdekeivel függ össze, a fegyelmi tanácsülésére az intézetnél működő számvevőségi közeg is meghívandó, a ki azonban a mennyiben nem kinevezett tagja a fegyelmi bizottságnak, szavazati joggal nem bir. 16. §, A fegyelmi tanács tagjai ebbeli kötelességeik pártatlan teljesítésére az első ülés alkalmával az igazgató kezébe fogadalmat tesznek le, melynek szövege a következő: „Én fogadom az igaz és mindenható Istenre, hogy a tárgyalás alá kerülő fegyelmi ügyben mindenkor teljes pártatlansággal, kizárólag meggyőződésem szerint fogom szavazatomat leadni, Isten engem úgy segélyen.“ Az igazgató ugyanezen ülésen ugyanezt a fogadalmat teszi le. 17. §. A fegyelmi tanács elnöke szükség esetén a fegyelmi vizsgálat alatt álló terheltet a tanács elé idézteti, hogy kihallgatása közvetlenül történhessék és igazolását személyesen adhassa elő. 18. §. A fegyelmi tanács határozata csupán javaslat jellegével bir, a végleges határozathozatal joga a kereskedelemügyi minisztert illeti meg. 19. §. Az intézet igazgatója feljogosittatik, hogy úgy az intézet, mint az állami mértékhitelesítő hivatalok összes személyzetét szolgálati hanyagság, engedetlenség, vagy más a fegyelembe ütköző magaviselet miatt és az eset- ről-esetre szabályszerű jegyzőkönyv felvétele után szóbeli megintés vagy írásbeli megdorgálás alkalmazásán kívül 2 koronától 40 koronáig terjedő rend, illető eg pénzbírsággal sújthassa. A pénzbírság kiszabása azzal a határozattal is súlyosbítható, hogy az illető szolgálati táblázatába bejegyeztetik. 20. §. Az intézet igazgatója által kiszabott rendbírságok ellen az érdekeltek, akár tisztviselők akár dijnokok az értesítés vételétől számított három nap alatt az intézet utján felebbezéssel élhetnek a kereskedelemügyi miniszterhez. Ily esetben az igazgató az ügy elbírálása végett a felebbezéssel kapcsolatban egyúttal a rendbírság alkalmával felvett jegyzőkönyvet vagy annak hitelesített
