Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-07-01 / 26. szám
— 256 — utón a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által megvizsgáltatja s az igy megvizsgált lajstromokat megállapítás és a kivetés iránti intézkedés végett a vármegyei közig, erdészeti bizottságnak előterjeszti. A megállapított kivetési lajstrom alapján — az erdészeti bizottság megkeresésére — a kivetés iránt a vármegye alispánja intézkedik ; ő gondoskodik arról is, hogy az erdöörzési járulékok pontos beszedése s szükség esetén pedig az erdööri segélyalapból való előlegezés által az esedékes erdőőri illetmények kifizetéséhez szükséges összeg mindig rendelkezésre álljon. A kivetésről az erdőbirtokosok a -kivetési időszakot megelőző év végén határozatiig értesitendők s az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedés után, — a megállapított és jogerőssé vált kivetési lajstromok egy-egy példányával együtt az illető m. kir. adóhivataloknak és a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek is kiadandó. Terület változás esetén a járulókok helyesbítése csakis a terület változást jóváhagyó hatósági intézkedést követő évekre történhetik. 19. Az évi járulékokból képezett „erdöörzési költségalap« az 1902. évi 121000 és 122000 B. M. számú rendeletek értelmében kezeltetik s az erdőőrzésre költségalapra vonatkozó évi zárszámodások a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által minden' évet követő első negyed év végéig a vármegye alispánjához s ennek utján a közig, erdészeti bizottsághoz terjesztendők be, mely azokat jóváhagyás végett határozati javaslata kapcsán a vmegye törvényhatósági bizottságához teszi át (L. ad. 54792/906. F. M. sz. rendelet). A törvényhatósági bizottság által letárgyalt zárszámadások (számadási zárlatok) a vonatkozó határozatokkal együtt, kormányhatósági főfelügyelet gyakorlása végett a m. kir. földművelésügyi miniszterhez terjesztendők fel. 20. Az erdöörzési költségalapnál a zárszámadások szerint esetleg mutatkozó megta- karitások s illetve pénzfeleslegek évenként a vármegyei erdőőrzési segélyalaphoz csatolandók ; amennyiben pedig a befizetett járulékok az erdőőrzési folyó költségeket időlegesen nem fedeznék, a hiányzó összeg a vármegyei erdőőrzési segélyalapból, törvényes kamatokkal visszatérítendő előlegképen kölcsön veendő. (Lásd az alábbi 21—26. pontokat). III. Erdöörzési segélyalap. 21. A vármegyei törvényhatósági bizottság által 1902. évi 13738, illetve 1902. évi 21158. szám alatt hozott s a m. kir. földmi- velésügyi miniszter által 1902. évi 37058, illetve 1903. évi 15543/1/3. b. szám alatt jóváhagyott, — határozatokkal megalkotott alap a jövőben „Erdöörzési segélyalap« címmel a közös erdőőrzési szervezet czéljainak előmozdítására szolgál. Ezen alap rendeltetése az, hogy annak törzstőkéje a 19. pontban emlitett »erdőőrzés költségalap «-hoz állandó tartalék alapot képezzen, vagyis, hogy abból az állami kezelésbe vett erdőknél alkalmazott közös védkerületi erdőörök esedékes járandóságai az erdőőrzési költségalap pénzhiánya esetén a szükséghez mérten előlegeztessenek, (1. szervezet 20 pontját), kamataiból pedig a közös erdőőri személyzet biztosítása, segélyezése, jutalmazása, valamint a közös szervezet dologi és egyéb kiadásai fedeztessenek vagyis, hogy ezen alap kamataiból a) a főerdőőrök és erdőőrök után az »Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárba« fizetendő tagsági dijak fedeztessenek (lásd. szervezet 15. pontját, b) a főerdőőrök és erdőőrök, amennyire az alap kamatai engedik, jutalmaztassanak illetve segélyeztessek (lásd. szervezet 24—25. pontját) c) a szervezett keretében szükséges felszerelési, hirdetési, helyettesítés és költözködési költségdí fedeztessenek (lásd. szervezet 6., 9. és 11. pontjait). 22. Ezen alap törzstőkéjét az 1907. évi számadási zárlat szerint 3593 kor. 58 fillér tar- karékbetét, 169 kor 53 fillér pénztári maradvány és 75 kor. 55 fillér követelés (cselekvő hátralék) képezi, bevételei pedig : a) a töke kamatainak az alábbi 23—24. pontok szerint fel nem használt része, mely a számadási év végével, esetről-esetre a törzstőkéhez csatolandó ; b) az erdöörzési költség czimén az állami kezelés alatt álló erdők és kopár területek birtokosaira a 18. pont szerint kivetett és befolyt járulékok felhasználásánál elért megtaka- ritások s illetve pénzfeleslegek (1. szervezet 20. pontját). c) előléptetett erdőőrök fizetési többletének 12 havi egyenlő részletben levont egyhar- mad része és végül ; d) a rendkívüli fahasználatoknál az elért eladási áron felül annak 1 százaléka abban az esetben, ha erről az érdekelt erdőbirtokos a kötött faeladási szerződésben gondoskodott — melyet vevő tartozik az »Erdőőrzési segélyalap« javára, szerződése értelmében a szombathelyi m. kir. adóhivatalba befizetni. 23. Ezen alap kiadásait képezik a fenti 21. pontban a — e alatt felsorolt költségek a