Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1908-10-22 / 43. szám
354 — Különös határozatok. 17. §. TALAJ: Lakházak elhagyott temetők helyén az 1876. évi XIV. t.-c. 118. § a értelmében csak utolsó temetkezéstől számított 30 év letelte után, szemétlerakodó, vagy posványos avagy az egészségre egyébként ártalmas talajon pedig csak kellő tisztítás és kiszárítás után építhetők. 18. §. Ha a talaj kprhadó szerves anyagokkal telitett íöldből áll, a laképitési engedély kiadásával egyidejűleg elrendelendő, hogy a talaj legalább egy fél méter mélységben kihordassék, hogy a lehetőséghez képest kavicscsal vagy homoktartalmu földdel megtöltessék. Elrendeli egyúttal az épitendő lakház közvetlen közelében fekvő s az egészségre ártalmas posványok, mocsarak, kenderáztatók, trágya és szemétdombok, egyáltalán mindazon természeti képződmények, vagy emberi létesítmények lecsapolása, kiszárítása, betömése, vagy eltávolítása, melyek a lakhely légkörét tisztá- talanitják és megfertöztetik. 19. §. Emberek és állatok befogadására szánt épületeket csak szilárd alapra szabad rakni. Ha a talaj nem szilárd, annak czölöp- rosttal, vagy egyéb módon való hordképessé tétele az épitési engedélyben elrendelendő. 20. §. TELEK. Az egészségre káros hatású, vagy ronda- sággal járó, avagy tűzveszélyes üzletek, telepek, gyárak vagy gőz- és benzinmotoros malmok épitése csak a községen kivül az iparhatóság által előzetesen meghatározandó helyen a szokásos tüztávlati körön kivül engedélyezhető. Hegyek, dombok oldalán vagy tövében, hol a földomlástól vagy hógörgetegek, sziklák lezuhanásától, továbbá kiaknázott és működésben levő bányák felett, hol a födél leszakadásától lehet tartani, úgy a rohamosan áradó folyók, patakoknak az emberek és állatokra hirtelen veszélylyel járó ártéren belül laképületek istállók, akiok nem épithetök. II. RÉSZ. Építkezések oly szűk telkeken, hol fenn hagyható udvartér tűzveszély esetén a menekülést vagy mentést szerfelett megnehezítené, nem engedélyezhetek. A háztelek szélessége 15 méternél kevesebb nem lehet. Melléképületek is csak úgy helyezhetők el, hogy azok a szabad közlekedést ne akadályozzák. 22. §. Több részre felosztott háztelken, a telek utczafelőli részéről a belső épületekhez való szabad közlekedésre kellő bejáró és udvartér biztosítandó. 23. §. építési vonal házsor. Utak melletti épületek, kérdéseket, vagy alacsony sövényeket 1890. I. t.-cz. 132. §-a értelmében az utárok külső szélétől, vagy ahol ilyen nem létezik, az uttöltés lábától 1 méter távolságnál közelebb elhelyezni nem szabad. Uj építkezésnél a már létező házsor és az ut iránya betartandó és épületek ezen épitési vonalon kivül nem, kerítések, sövények pedig csakis a vonalba és nem azon kivül sem azon belül nem emelhetők. Uj utczák csak egyenes vonalba nyithatók. Minden községben, hol uj utczák nyittatnak, az utczák legalább 20 méter szélesek legyenek, a kocsiút vízlevezető árokkal szegélyezendő, a házak előtt legalább 1 méter széles járda hagyandó, a járda széle a kocsiút hosszában élöfákkal beültetendő. A régi utczák amennyiben ezen szabályokban kitüntetett szélességgel birnak az ezen szakaszban meghatározott módon rendezendők be. Amennyiben ezek, ezen mérettel nem bírnának, minden esetre akkép rendezendők, hogy a kocsiút a járdától élő fasorral legyen elválasztható. 24. §. Az épitési vonalban emelendő és tűzbiztos anyaggal fedendő külön álló laképületeknek a szomszéd telektől való távolsága 5 méternél kisebb nem lehet. Faházak, valamint fazsindely, zsupp vagy nád fedéssel tervezett laképületek pedig más házakkal az épitési vonallal össze nem építhetők. Az épületek egymástóli távolsága a saját telken, valamint a szomszéd telken álló épületektől, ha azok fazsindelylyel vannak fedve, legalább 6 méterrel, ha zsúppal, náddal vagy gyékénynyel vannak fedve, legalább 10 méterrel 21. §. #