Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1908-01-23 / 4. szám
— 28 — terjeszt. A beérkezett jelentésekből végül arról győződtem meg, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városokban a tervezett egyszerűsítés nem igen gyorsi taná a kivételes nősülési engedélyek elnyerése iránti kérvények elintézését és kézbesítését, mert ezen váró- sokban úgyis elég gyors az elintézés és kézbesítés is, ezen okból tehát ezen városokban a tervezett egyszerűsítést el kívánom ejteni. A kivételes nősülési engedélyért folyamodók a 2. minta szerint készült kérvényekkel fordulhatnak a hatósághoz. Azon különös tekintetbe vételt érdemlő körülmények melyek a kivételes nősülési engedély elnyerésére befolyással bírnak úgyis a községi bizonyítványban lesznek beigazolva. Ez annál inkább lehetséges, mert legfőbb esetben úgyis a községi jegyzők állítják ki a folyamodványokat és a községi bizonyítványokat is, felesleges munkát és költséget okozna tehát a körülmények újabb felemlitése, illetőleg ismétlése. Miután az ide csatolt mintákból 1000 példány készenlétben van, Méltóságodnak kívánságára még néhány példány leküldhető. A mint fentebb már említettem, a gyors elintézésnek első feltétele a helyes felszerelés Ez ab tt azonban nem csak az előirt okmányok számbeli csatolását értem, de értem ezen okmányok tartalmát is, mert csak úgy lehet a kérelem fölött igazságosan dönteni, ha a körülmények, melyek a nősülési engedély megadására befolyást gyakorolhatnak, a kérelmező valódi, az igazságnak megfelelő helyzetének tényleg megfelelnek. A 325000/1890. szánni körrel delet ki bocsátása óta e téren sajnos igen szomorú tapasztalatokat tettem melyek egyfelől arra indítottak, hogy a kérvényhez csatolt bizonyítványok tartalmát is szigorúbb vizsgálat tárgyává tegyem, de szükségessé tették annak vizsgálatát is, hogy vajon a kérelmezők nem törekesz- nek- e arra, hogy az idézett körrendelet szabályait megkerülve, illetéktelenül nyerhessenek el kivételes nősülési engedélyt. Ezen ügyek közelebbi vizsgálatánál feltűnik, hogy a közigazgatási bizottságok a helyett, hogy a törvény inten iójának megfelelöleg, mely csak különös tekintetbe vételt érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezte az állitásköteles kor előtt és korban állók részére a nősülési engedély kiadását, csak kivételes esetekben hozták volna javaslatba a nősülési engedély megadását, anélkül, hogy az ország vagy legalább a megye közgazdasági állapotára és az egyesek vagyoni helyzetére különös tekintettel lennének, kevés kivétellel mindenkinek kérvényét pártolólag terjesztették elém, pedig csak a közigazgatási bizo'tság ismeri közelebbről saját területén a gazdasági és vagyoni viszony kát, a föld termelő képességét, a lakosság erkölcsi helyzetét és igy hathatós segítségemre lehetne a lakosság érdé keinek igazságos elbírálásánál. Mert hangsúlyozni kívánom, hogy a legmesszebbmenő méltánylást óhajtom gyakorolni, a törvény által rám ruházott díscretionális jog alapján a nősülési engedélyek megadását, ott, hol arra tényleg szükség van, de ma már oda fejlődött a gyakorlat, hosy általános szokássá vált a korai nősülés és a községi bizonyítvány minden kérelmezőnél igazolja korai nősülés szükségességét, akár vagyonos, akár vagyontalan a család, akár vannak női családtagok, akár nincsenek, akár egytagú, akár többtagú család. A t'szti orvosi bizonyítványokról, saj' os, a legkedvezőtlenebb véleményt kell mondanom, úgy annyira hogy azok, különösen néhány megyében, hitelre alig tarthatnak igényt így 3, 4 sőt 5 munkaképtelen női családtag egy családban nem is tartozik a ritkaságok közé, munkaképtelennek nyilvánítja az orvosi bizonyítvány a pupos, sánta, félszemü, vérszegény, sápkóros, fejfájós, terhes, hörghurutos, gyomorhurutos, csuzos, szívdobogásban és viszértágulat- ban szenvedő stb asszonyokat, lányokat, holott köztudomású, hogy ily betegségek és fogyatkozások mellett műveltebb osztályhoz tartozó női csa ádtagok is képesek rendszeres házi munkát végezni, sőt a nyomasztó életviszonyuk mellett erre kénytelenek is De eltekintve a felsoroltaktól, a belügyminiszter ur részéről a folyó évben elrendelt vizsgálat és felülvizsgálat kiderítette azt is, hogy oly betegségeket állapítanak meg ezen bizonyít • ványok, melyekben az illetők nem is szenvedtek. A tényleges szolgálati kötelezettség teljesítése előtt kötött házasságok védkötelezettségi tekintetből azért hátrányosak, mert kihatással vannak az ujonczok jó és eredményes kiképzésére és használhatóságára, de másrészt tudom mily fontos gazdasági szempontból a korai nősülés és ezzel kapcsolatosan az alsóbb néposztályu paraszt gazdaságának védelme Ezen két sürgős érdek összeegyeztetését kívánom szem előtt tar ani akkor, a midőn az alábbi kérdések megoldására kérem Méltóságod véleményét: 1. Előnyös-e a magyar gazdasági viszonyokra való tekintettel az állitásköteles kor előtt és állitásköteles korban állók tömeges nősülébe, nem vezet-e a tömeges korai nősülés a családi kötelék bomlására, a birtok időelőtti feldarabolására és az e’szegé- nyedésre. 2. Szüksége van-e a 18—23 éves gazdasági munká-nak, falusi, városi napszámosnak, iparossegédnek, az árvának, nagykorusitottnak a nősülési e, előnyös-e annak megadása megélhetési és közerkölcsi szempontból? 3. Helyes volna-e a nősülési engedély megadását a birtok nagyságától függővé tenni, úgy hogy oly ifjú, kinek szülei 400 koronánál nagyobb adót fizetnek, mely adó igen termékeny 40—50 kát. holdnak felel meg, kivételes nősülési engedélyt ne is kaphasson. 4. Mi módon volnának a tiszti orvosi bizonyítványokban foglalt vélemények megbízhatósága ellenőrizhetők ? 5. Minő befolyás sál van a korai nősülés a kivándorlásra ? 6. Megfelel-e a valóságnak, hogy a kis gazdaságba a jelenlegi viszonyok között női munkaerőt kapni nem lehet. Miután a felsorolt kérdésekbe foglalt körülmények a kivételes nősülési engedélyek kiállítására lényeges befolyással lesznek, kérem Méltóságodat, hogy a felállított kérdő pontokat a szükséghez képest a külső hatóságok meghallgatásával szakszerű tanácskozás tárgyává tenni és annak eredményét, tekintettel az ügy sürgős voltára, velem minél előbb közölni szíveskedjék Fogadja méltóságod tiszteletem nyilvánítását. JEKELFALUSSY LAJOS s. k., honvédelmi miniszter. 103- 1908. kib. sz. Határidő: 1908. február hó 10. Járási főszolgabíró, polgármester, várm. főorvos, járásorvos, városi tiszti orvos, községi és körjegyző uraknak, községi elöljáróságoknak. (Főszolgabíró és polgármester uraknak külön mellékletként is csatoltatik). A m. kir. honvédelmi minister urnák 137906/17/907. szám alatt a vármegye főispánjához intézett rendeletét s annak 1. és 2. szám alatti mellékleteit hiteles másolatban azzal adom ki Czimnek, hogy a rendeletet fi- gyelmessen elolvassa, az abban foglaltakat tudomásul véve, ahhoz szigorúan alkalmazkodjék s jövőben illetőleg 1908 évi március hó első rabjától kezdve ennek megfeielöleg járjon el a kivételes nősülési engedélyek felterjesztése és kézbesítése körül. Annélkül hogy a rendeletben foglalt utasítások ismétlésébe bocsátkoznám, a magam részéről mégis a következőket találom szükségesnek elrendelni:
