Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1908-06-18 / 25. szám
— 217 — 30. §. A vármegyei köztörvényhatóság a gyámhatóságot az 1877. XX. t. ez. II. fejezete értelmében az árvaszék által gyakorolja. 31. §. Az árvaszék áll: elnök, ülnökök, és jegyzőkből, tagja továbbá a tiszti főügyész. 32. §. Az árvaszék segédszemélyzete : irodaigazgató, iktató, irattárnok, határidő nyilvántartó Írnokok és dijnokok. 33. §. A gyámügyi közigazgatás vezetése és pontos menetének ellenőrzése az elnök feladata, a kinek teendői iránt a gyámügyi törvény és a 128000/902. B. M. számú gyámügyi ügyviteli szabályzat, valamint ezzel kapcsolatos rendeletek intézkednek. 34. §. A tiszti főügyész, az ülnökök és jegyzők teendői iránt a gyámügyi törvény és a gyám- ügyi ügyviteli szabályzat intézkedik ; az árvaszéki jegyzők az eddigi szabályzat értelmében egyúttal az árvaszéki ügyeknek a köztörvényhatósági bizottságban rendes előadói és mint ilyenek a vonatkozó bizottsági határozatok jegyzőkönyveit vezetik 35. §. A járási főszolgabirák az árvaszéknek vidéki hivatalos közegei lévén, kötelesek az árvaszéknek a törvény és ezen szabályrendelet értelmében kiadott határozatait és utasitásait végrehajtani, illetőleg azoknak a községi elöljárók által érvényt szerezni. A járási főszolgabíró saját hatáskörénél fogva: a) felügyel arra, hogy a közgyámok- a községbeli gyámoltakat és gondnokoltakat pontosan nyilvátartsák és erről úgy a gyámügyi törvény 171. §. szerint a községi hatáskörbe utalt árvaügyek állásáról az árvaszéknek évne- gyedenkint jelentést tesz. a) a községi köz- és magángyámokat valamint a gondnokságokat, úgy a községi elöljárókat az árvaügy minden ágazatában ellenőrzi, az azok által vagy azok ellen bárki által gyámoltak és gondnokoltak érdekében nála bejelentett eset vagy panasz tárgyában rögtön vizsgálatot teljesíteni és annak eredményéről az árvaszéknek azonnal jelentést tenni tartozik. 36. §. A községi elöljárók és közgyámok, valamint a magángyámok és gondnokoknak az árvaügyre vonatkozó teendői a törvényben részletesen megállapítva lévén, a magángyámok és gondnokokra nézve az eddigi szabályzat azon intézkedése, hogy a gyám vagy gondnok gyámoltjának illetőleg gondnokoltjának semminemű jogát és követeléseit engedmény vagy más jogügylettel magához nem válthatja, vagyonát örök áron meg nem szerezheti, sem haszonbérbe nem veheti, — jövőre is fentar- tatik ; kivétel e tekintetben gyámhatósági engedély mellett csak a természetes és törvényes gyámokra nézve tehető. 37. §. Az állandó választmányról. Az önkormányzat fontosabb, s az 1886. évi XXI. t.-c. 47. §-ban elősorolt, ügyeinek közgyűlési tárgyalását az állandó választmány készíti elő, mely a törvényhatósági bizottság által 6 évre választatik és 60 tagból áll. 38. §. Az állandó választmány együttesen és tekintet nélkül a megjelent tagok számára, tanácskozik, inditványokat és javaslatokat tesz. 39. §. A választmányi ülések annak törvényszerinti elnöke által a vármegyei székház helyiségébe hivandók össze, s nyilvánosan tartandók. 40. §. Az ülésekre az elnök szakértőket is meghívhat, s a tisztviselők meghívásaik esetében megjelenni és felvilágosítást adni kötelesek, de sem a meghívott tisztviselők, sem a szakértők amennyiben nem választmányi tagok szavazattal sem bírnak. 41. §. A választmány előadói a varmegyei jegyzők, kik a tárgysorozatba felvett vagy sürgősségüknél fogva napirendre kitűzendő ügyek előkészítése és előadása körül a vármegyei »Ügyviteli szabályzat« 127. és következő szakaszai értelmében járnak el. 42. §. Az előterjesztett javaslatok tanácskozás alá vétetnek s azok felett a jelenlevő választ