Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-23 / 17. szám

— 142 —

Tárgy: A menhelyi költségek megtérítése iránt beadott községi kérvények mikénti kezelése.

6450/908. sz.

Rendelet

valamennyi községi és körjegyzőnek, Szombathely és Kőszeg r. t. város polgármestereinek.

(Külön kőnyomatos példányokban is kiadatott.)

Utalva a Belügyi Közlöny 1908. évi számában megjelent 24717/1907. sz. B. M. körrendeletre, melynek tartalmára Czim figyelmét ezu tál is fe.hívom, a következőket rendelem:

A törvényhatóság tavaszi rendes közgyűlését ez idő szerint május hó minden 3-ik hétfőjén tartja, miért is a segély iránt beadott kérvények akként adandók póstára, hogy azok hozzám az illető és május havának l éig megérkezve idején feldolgozhatók legyenek.

Az ezen határidőn túl beadott kérvényeket, mint elkésetteket, avagy a menhelyi költségszámla, községi költségvetés, vagyonleltár és a községi pó'adót ez évre jogerősen megállapított képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvének legalább hitelesített másolatát nélkülöző kérvényeket jelen rendeletemre való utalással, minden tárgyalás nélkül vissza fogok küldeni.

Az elhagyatottságot kimondó határozat az illető községgel az 1/1903 sz. B. M rendelet 7. § a szerint közöltetvén, de meg az idején újév táján megküldetni szokott menhelyi számlákból idejekorán értesülve lévén a község szükségletéről az általa fizetendő menhelyi költségek nagysága tekintetében, mi sem áll útjában annak, hogy segély iránti kérvényük hozzám legkésőbb minden év május hó l éig beterjeszthető ne legyen, ismétlem tehát, hogy e határidőn túl, avagy évközben beérkezett menhelyi költségek fejében segélyt kérő folyamodványok figyelembe vátetni nem fognak s a menhelyi költségek befizetését alispáni hatáskörömnél fogva elrendelendem végrehajtásilag akkor is, ha noha ily elkésett kérvénnyel azok megfizetését kéri is az illető község. Ily későn beadott kérvények tehát a menhelyi költségek befizetése tekintetében nem lesz halasztó hatályú, az illető községnek különben törvényen alapuló fizetési köte ezettségére.

Megjegyzem egyúttal, hogy jelen évre is már azon kérvényeket, melyek 1908. május 10-ike után érkeznek figyelembe nem vehetem, annál is inkább, mert hi«z a 24714/1908. B. M. rendelet i'y intézkedést alapjában nem tartalmaz s annak rendelkezései már bent foglaltatnak az 1/903. sz. B. M körrendelet 61. §-ában.

Szombathely, 1908 évi április hó Iáén

HEEBST GÉZ4 s. k„ alispán.

Tárgy: A »Slovenski Liga« által kiadott bé- lyegek és érmek használatának és árusításának megtiltása.

M. kir. belügyminiszter. 138. R-t. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Arról értesültem, hogy az amerikai „Slovenski Liga“ pénztára javára kibocsátott bélyegek és érmek oly czélból adattak ki, hogy az úgynevezett tót nemzeti alapnak a magyarországi tót mozgalmak intézésében kellő pénzösszeg álljon rendelkezésére. Tekintettel arra, hogy az említett bélyegjegyek és érmekből előálló jövedelem oly nemzetiségi agitáczió czéljait kiváDja szolgálni, melyeknek magyar államellenes irányzata kétségtelen a kérdéses bélyegjegyek és érmek használatát,

terjesztését és árusítását a Magyar szent korona országainak területén megtiltom. E rendelkezés foganatosi tása végeit a kereskedelemügyi minister ur utasítja a m. kir. póstahivatalokat, mikép az ezekkel a bélyegjegyekkel megragasztott postai küldeményeket szálli tásra ne fogadják el és az érkező ily küldeményeket (levelek, levelezőlapok és nyomtatványok) a czimzet- teknek ne kézbesi sék, hanem azokat megfelelő feljegyzéssel küldjék vissza. Az érmek pedig — mint a melyeknek árusítása és viselése eltiltatott — lefoglalandók és e rendeletem alapján elkobzandók. A szóban levő s a „Slovenski Liga“ által kiadott 1 centes bélyegje- gyen a következő felírás van: „Slovenski brat, objim si mat.“ Az érmen Mundrony Pál arcképe lesz és a következő felírás: „Fa som pitny, ja som Slovak.“ Erről a czimet tudomásvétel végett oly felhívással értesítem, hogy a bélyegjegyek és érmek használatának és árusításának tilalmát a közönséggel való közlés czéljából alkalmas módon tétesse közzé. Budapesten,

1908. évi április hó 3 án. Andrássy sk.

6555 — 908 sz. *

Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester, községi és körjegyző uraknak és valamennyi községi elöljáróságnak megfelelő eljárás végett kiadom.

Szombathely, 1908. ápril. 10.

HERBST GÉZA sk., alispán. * 2

Tárgy: A halászatról szóló 1888. XIX. t.-cz.

2. §-ában foglalt tilalom végrehajtása.

M. kir. Föidmivelésügyi Ministertöl. 86768/907.

VI. 4. sz. Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének.

A határozatról szóló 1888. XIX t.-cz. 2. § ában foglalt tilalom végrehajtásánál kérdés támadt az iránt, hogy ezen tilalom hatálya kiterjed e azon halrekeszekre is, a melyeket a hu lámtéri halasgazdaságok érdekében állítanak azért, hogy ve ük az ott termelt, tehát jogos magántulajdont képező halaknak a termelő területéről való elmenekülést megakadályozzák. Tény az, hogy rendeltetés tekintetében igen lényeges különbség van a hullámtéren fekvő s az anyamederrel kapcsolatos me derszerü mélyedésekben (basa, fok, boltág, kulikgödör) használatos átkötések között. Mig az orvhalász által alkalmazott (lésza. vejsze. zárháló) kizárólag az anyamederből való, tehát köztulajdont képező halaknak zsákmányul ejtésére való, addig a termelő által al-almazott elzárások mint segédeszközök a termelés biztosítására szolgálnak abban az értelemben, hogy útját vágják a szigorúan magántulajdont kep-zö halak idegen teiületre való menekülésének. Mig a rekesz mint halfogó szerszám rendszerint inja is a halat és igy feltétlenül a törvénybe ütközik, addig a tenyésztő által elhalmozott elzárás csak annyiban kifogásolható, a menynyiben valamely irányban jogos érdeket sért. E tekintetben természetszerűleg egyrészről halászati, másrészről vízjogi vonatkozásai tartandók szemelőtt. Nevezetesen halászati szempontból megkövetelendő az elzárásnak akként való végrehajtása, hogy már a kivitel módja is biztosítékul szolgáljon a közvizi halászat rovására elkövethető netáni visszaélések ellen. Vízjogi szempontból ellenben szemelőtt tartandó, hogy mivel az ilyen elzárások a v zek természetes lefolyását akadályozhatják, vagy megváltoztathatják, azok oly vizimiinek tekintendők, amelyeket csakis az 1885. XXIII. t.-cz. 42. §-ban előirt, hatósági engedély alapján szabad létesíteni és fentartani. Ezekre tekintettel miheztartás végett érte-